Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-24 / 34. szám

34. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1902. augusztus 24. (3) termelfséggel és felülmulhatlan magyarsággal, hogy e könyvnek egy magyar ember asztaláról sem volna szabad hiányzania. A remek kivitelű, gazdag illuszt- rácziók még segitik az olvasó fantáziáját. Isten végte­len világában igy ismerjük meg csak igazán az isteni nagy eredetet, amikor meglátjuk az egységes törvényt a legkülönbözőbb jelenségekben. Gyönyörűséggel és meghatva forgattam ezt a könyvet. Egynek érezni ma­gát a természettel, ugyan azt az erőt ismerni meg az ágon ülő madárkában, melyet magamban az isteni szikrának véPem, egyrészt alázatossá tesz, de másrészt fölemel. Mert nem kell félnem az életben, valameddig magamban érzem ezt az erőt, melyről tudom, hogy az állatba az élete érdekében oltotta a nagy alkotó. S nem kell kételkednem érzéseim, törekvéseim valósá­gában, amikor látom, hogy azok nem véletlenül ben­nem keletkeztek, hanem beone vannak minden aka­rattal mozgó teremtésben. Ez a nagy munka képeskönyv a gyermek kezében és biblia a gondolkodóéban, akit megtanít hitre és tudásra egyaránt. Rákóczi kiállítás Kassán. Esztendőre, 1903 ban lesz kétszáz éve annak, hogy II. Rákóczi Ferencz kurucz tárogatói a Beszkidek alján megharsantak s hogy a »Recrudescunt vulner.i gentis Hungáriáé« gyújtó szólamai a magyar nemzet elnyomott közérzését láng- ralobbantották. Kassán a »Felvidék fővárosában«, a Rákócziak egyik legkedveltebb tartózkodási helyén most mozgalom indult, hogy a kurucz szabadságharcz kétszáz éves fordulóját méltó módon megünnepeljék. Rákóczi-kiállitást akarnak rendezni egykorú ereklyék­ből, a mely az 1670-ben kezdődő s a szathmári békével végződő szabadság mozgalmakról plasztikus és tanulsá­gos képet adjon a szemlélő utókor kegyeletének. Méltó emlékezés illeti meg a fejedelmet, a ki nemcsak Ma­gyarországnak. de talán korának is legnagyobb idealis­tája volt s a kinek varázslatos egyéniségét a magyar szivek »Rákóczv kultusza« immár százados történelmi zománczczal övezte. A kiállítás védnökségét eddig gróf Apponyi Albert a képviselőház elnöke, dr. Bubics Zsigmond Kassa tudós püspöke, gróf Csáky Albin a főrendiház elnöke, gróf Károlyi Sándor és gróf Zichy Jenő valóságos belső titkos tanácsosok vállalták el. Ezen hazafias vállalkozás sikeressé tétele érdekében a kiállítás előkészítő bizottsága már ezúttal felkéri mind­azokat, kik a Rákóczy-korra vonatkozólag (1607-1771-ig) bárminemű ereklyék felett rendelkeznek, hogy az ereklyék átengedésével járuljanak hozzá a kiállítás arányának impozánssá tételéhez és szíveskedjenek eb­beli szándékukat Gerlóczy Gézával, mint az előkészítő bizottság elnökével (Kassa, Fő-utcza 4) közölni, hogy a bizottság a kiállítás méreteiről a kellő tájékozást megszerezhesse és a megfelelő intézkedéseket megte­hesse. Köszönettel vesz a bizottság oly értesítést is, mely felvilágosítást nyújt arról, hol találhatók a ku­rucz szabadságmozgalmakra vonatkozó ereklyék. A „Debreczeni Kereskedelmi és Iparkamara“ szep­tember hó 14-én székháza felavatására s kerületi ipar- muzeuma megnyitására ünnepi közgyűlést tart, mely­nek és azzal kapcsolatban a hazai kamarák debreczeni orsz. gyűlésének napirendje szeptember 14., 15., és 16-án következő. Szeptember 13-án. 1. A délutáni és esti vonattal érkező vendégek találkozása este 8 óra­kor az »Angol-királynő« termében. Szeptember 14-én. 2. D. e. 9 órakor ünnepi gyűlés a kamara tanácskozó termében, a) A kamarai székház felavatása, b) A ke­rületi iparmuzeum megnyitása. 3. D. e. 11-kor a ka­marák VI. országos értekezletének megnyitása s a tárgyalások megkezdése 4. Déli 2 órakor ebéd a »Bika« szálló nagytermében. 5. Délután 6-kor találkozás a Nagy-erdőben. Vacsora az erdei »Vigadó«-ban. Szep­tember 15-én. 6. D. e. 8 —11-ig az orsz. értekezlet folytatása és befejezése a kamara székházában. 7. Déli 12 óra 17 perczkor a vasúti vendéglőben elköltött gyors ebéd után elutazás Máramaros-Szigetre. 8. Dél­után 4 óra 44 perczkor megérkezés Máramaros-Szigetre. A város megtekintése. Színházi előadás. Társasvacsora. Szeptember 16-án. 9. Reggel kirándulás Rónaszékre, Szlatinára, Nagy-Bocskóra, bányák és nagyipari tele­pek (n.-bocskói vegyigyár) megtekintése, ebéd N.-Bocs- kón, délután Bocskóról visszautazás Debreczenbe vagy haza. Debreczenbe érkező mélyen tisztelt vendégeink szeptember 17-én megtekintik a városi ipartelepeket vagy a Hortobágyot. (A m.-szigeti kiránduláson való résztvételre nézve szives értesítést kér a kamara, hogy a résztvevők száma felől tájékozva lehessen.) A gyű­lés tárgysorozata ez: 1. Az ország gazdasági önálló­ságának kérdése. Előadja : Szentpály István dr. a mis- kolczi kamara titkára. 2. A megrendelések gyűjtését szabályozó (1900. XXV.) törvény. Előadó: Marschal Lajos dr. az aradi kamara titkára. 3. Kivitelünk fej­lesztése és tarifáink. Előadó : Szántó Győző, a debre­czeni kamara beltagja. 4. A hazalási ügy törvényke­zési rendezése. Előadó: Mága János, a temesvári ka­mara titkára. 5 A vidéki központok megerősítése. Előadó : Huzella Gyula, a nagyváradi kamara elnöke. 6. Iparfejlesztési kérdések, a) A kisipar. Előadó : Ku­linyi Zsigmond, a szegedi kamara titkára, b) A nagyi­par. Előadó: Sarkady Lajos dr. a nagyváradi kamara titkára. 7. A mezőgazdasági termékek és czikkek ha­misításáról szóló 1895. XLVI. t.-cz. végrehajtásának visszáságai. Előadó: Kricknopf Frigyes, a soproni ka­mara titkára. 8. Kamarai belső ügyek, a) »A szakiro­dalmi alap.« Előadó: Kulinyi Zsigmond, a szegedi ka­mara titkára, b) A teljes portómentesség kérdése. Előadó : Gámán József, a kolozsvári kamara titkára, c) A törzskönyvi nyilvántartások. Előadó: Szávay Gyula, a debreczeni kamara titkára Uj iparlap. Hazánk nagyságra és népességére má­sodik városában Szegeden, ahol számos gyár és ipartelep, ugyszinte önálló vállalkozók ezrekre menő iparoskezeket foglalkoztatnak, »A Mi Lapunk« czitn alatt egy hetenkint 16 oldalnyi nagy nyolczadrétalaku és kizárólagosan iparosok országos ügyeivel foglalkozó és azoknak általános érdekeit szolgáló hetilapot indí­tanak meg erre hivatott és a szakirodalom terén is jártas iparosok. (A lapnak szerkesztői Babos Elek köt- szövőgyáros és v. ipartestületi jegyző és Lábdy Antal törvényhatósági bizottsági és kereskedelmi és iparka­marai tag.) Őszintén szólva, e lapnak olcsó ára előttünk érthetetlen s ha az ország minden részéről nem tö­mörülnek iparosaink »A Mi Lapunk« köré, úgy eisern képzelhetjük, hogy miként lesz ezen nagyszabású és nemes czélokra törekvő kezdeményezés kivihető és tartóssá tehető. »A Mi Lapunk« előfizetési ára. daczára annak, hogy hetenként és oly nagy terjedelemben je­lenik meg, mint a hogy ezt a szerkesztőség velünk tudatja, egész évre csak 2 forint, (4 korona). Érdek­lődőknek „A Mi Lapunk“ szerkesztősége (Szeged, Prosz- nitz-ház) készséggel küld mutatványszámot díjmentesen. Mi részünkről szívesen támogatjuk ezen lapot, mert reméljük, és ehez a szerkesztők társadalmi egyénisé­gében biztosítékot vélünk találni, hogy törekvésük csakis az iparosok érdekeinek előmozdításában össz­pontosul. Uj találmány! A leveleknek postai keletbélyegzője ország- és világszerte nagyon sok boszúságot okozott már a levelező közönségnek. Főleg a kereskedelemben gyakran igen nagy fontosságú, de perekben bizonyíté­kot képező dolog a levél föladásnak kelte. Ha már most tekintetbe vesszük, hogy oly óriási postaforga­lomnál, mint az korunkban van, nem lehet a postai személyzet mindenegyes bélyegzésnél figyelemmel arra, hogy a kelet és föladó állomás jó és olvasható legyen, hanem csak gyors röptében csapkodják le az érczbé- lyegzőt a feslékpárnára és a levelekre, és ha ilyenkor a festékpárnában csak a legcsekélyebb fogyatkozás van, már olvashatatlan a levélen a keletbélyegzés. Már pe­dig az eddig használatban lévő festékpárnák egyike sem felelt meg, hol beszáradt a festék, hol elfogyott a sok használatban. És mikor friss festékkel látták el túlsá­gos sok festéket adott, úgy hogy a bélyeg el is mázo- lódott. Ha pedig fogyott a festék, nem adott elég lát­ható betűt a bélyegző. így voltak általánosan a bajok, a postahivatalok ellen számtalan panasz menta minisz­tériumhoz is, de ezen a bajon alig lehetett segíteni. A múlt évben Hadzsi György nyu. postamester készített egy ilyen bélyegző-párnát, mely látszólag ezen hibák némelyikén javított volna, be is terjesztette ezt a mi­nisztériumhoz, hogy a posta hivatalokat lássák el ezek­kel a készülékekkel, azonban a kereskedelmi minisz­tériumban nem látták megfelelőnek ezt a készüléket sem. A problémát azonban Pálffy Zsigmond szegedi posta-és távirda-főtiszt fejtette meg kitűnő sikerrel. Egy uj szerkezetű bélyegző párnára nyert szabadal­mat, melynek forgalomba hozatalára Engel Lajos sze­gedi papir kereskedő s nyomdatulajdonos a társa. Az ujbélyegző párna öntött rézből van készítve, kettős fém­tárgyból áll, az egyik tartályba a festő-anyag öntetik és ezen tartály lyukacsain át ömlik a festőanyag a másik fémtartályba, melybe a bélyegző festékezésére szolgáló párna van elhelyezve. Ezen szerkezettel tel­jesen meg van szüntetve a párnának kenés általi külső festékezése a festőanyag a festéktartályból egy szelep segélyével nyomódik a párnába és ennek felületére a tiszta festőanyag kerül és azt egyenletesen és állan­dóan telítve tartja. A bélyegző-párna egyszeri megtöl­téssel heteken át használható s állandóan egyenlő tisz­ta és olvasható lenyomatot ád. így különösen hivata- taloknál rég tapasztalt hiányt pótol s megszünteti azt a sok kellemetlenséget, mely a betűző lenyomatok ol- vashatlanságából ered. Postahivatalok, vasutak, magá­nosok és intézetek használatára a bélyegző-párna aján­latos, mert tartósságánál fogva egyszer és mindenkorra való beszerzést képez. Megrendelések a feltalálóhoz (Szeged, főposía), vagy Engel Lajos úrhoz inlézendők. Egyes darabok bolti ára 10 korona, nagyobb mennyi­ségben való megrendelésnél, valamint hivatalok részére 8 korona. Kihirdetés alatt állanak: Berindán Gábor Nagy­bányai és Abrugyán Anna nagybányai lakosok. Ben- cze Mihály nagybányai és Hefler Teréz felsőbányái lakos. Simon Jakab nagysomkuti és Izrael Ida nagy­bányai lakos. Pál Endre felsőbányái és Bocskay Ilon nagybányai lakos. Születtek: 26L, aug. 9. Zunger Bélának »tMór« 265., aug. 11. Nagy Lajosnak »Erzsébet« 266. aug 16. Márkus Györgynek »Mária« 267., aug. 16. Krizsán Györgynek »Ilona« 268., aug 18. Pap Györgynek »La­jos« 269., aug. 22. Debreczeni Mihálynak »Irma« nevű gyermeke. Elhaltak. 286., augusztus 10. Somotyuk Gergely, 6 hónapos, hasmenés. 287., augusztus 9. Klein Ilona, 6 hónapos, hökhurul. 288., augusztus 10. Pintye Mária, 3 éves, vesezsugor. 289., augusztus 11 Ruskár Bertalan, 16 hónapos, hökhurut. 290. aug. 10. Páskuj Anna özv. Konusz Mátyásné, nyugbéres, 77 éves, ág­kor. 291., aug. 11. Merczi Lujza, 3 hónapos, tüdőlob. 292., aug. 11. Nyári István, 4 napos, veleszületett gyen­geség. 293, aug. 13. Kosztin Mária, 17 éves, tüdőgümő. 294., aug. 14. Brozmann Árpád, 47 éves, gépész, viz- befulás. 295., aug. 15. Petkó János, g. kath. 2l/2 hó, gyengeség. 296., aug. 16. Marosán Anna, g. kath. 13 hónapos, hasmenés. 297., aug. 17. Penti Ilona, ev. ref. 12 éves, veselob. 298, aug. 18. Hotye Demeter, g. kath. 3 éves, szamárhurut. 299., aug. 20 Gergelyffy Róza férj. Besenszky Antalné, r. kath. 72 éves, magánzó neje, tüdőgyuladás. 300., aug. 19. Veres Balázs, ev. ref. 13 hó, tüdőgyuladás. 301., aug. 20. Lupucz Ernő, g. kath. 18 hó, hasmenés. 302., aug. 23. Bérez Afimie özv. Havasi Demeterné, g. kath. 48 éves, nyug. állami utkaparó neje, tüdőgümő. A F. M. K. E. Selmecbányái közgyűlés. Selmec­bányán a F. M. K. E. aug. 27-iki közgyűlésre nagyban készülődnek. Az ünneprendező bizottságok intézik az elszállásolást, a város diszitését, a kirándulásokat, a társasebédet és a fáklyásmenetet. Láng Lajos keres­kedelmi miniszter, a kassa-oderbergi vastutal egyetér­tésben, a közgyűlés alkalmából, az egyesület tagjai számára aug. 20—31. napjaira érvényes kedvezményes utazási jegyeket engedélyezett, a melyek a magyar államvasutak és az iizlatkezelésükben lévő helyi érdekű vasutak, valamint a kassa-oderbergi vasút magyar vonalain, az összes gyors, személy és vegyes vonatok­ra érvényesek. A kedvezmény értelmében az egyesü­let tagjai másodosztályú jegygyei az 1. osztályon, harmadosztályú jegygyei a II. osztályon és félárú másodosztályú jegygyei a III. osztályon utazhatnak. Selyem blousok ? frt. 35 kr. és feljebb — 4 mé­ter — ép úgy, mint a „Henneberg-selyem“ fekete, fehér és színes 60 kr.-tól 14 frt. 65 kr.-ig inéterenkint. Min­denkinek bérmentve és elvámolva házhoz szállittatik. Minták postafordultával, Sweizba kétszeres levél-dij. Henneberg G. selyemgyáros, (cs. és kir. udv. szállitó.) Szerkesztői üzenetek. Az arany karika. Nem közöljük. Kéziratát a kiadóhiva­talban átveheti. , Z. A. A gránátosok bevonultak, két heti rostokolást azt hiszem megérdemelnek. Zilahon találkozunk. Felelős szerkesztő: Révész János. Kiadótulajdonos: Molnár Mihály. Ül 1 I A Nagy Jenő-féle kipróbált és jónak bizonyait antisepticus SZÁJVÍZ és FOGPOR a fogak ápolására és épségben tartására készül és kapható: az ,Arany-Sas“ gyógyszertárban és Nagy Jenő fogműtermében Nagybányán. Ára mindegyiknek 1—1 korona. £=!lsi Az iskola-idény beálltával van szerencsém dúsan — ­......... = felszerelt ............­kö nyv-, papír-, író-, rajz- # # # * * afc $ és tanszer-üzletemet Nagybánya és vidéke nagyérdemű közönségének . becses figyelmébe ajánlani. — Folyton raktáron » tartom az összes budapesti és nagyobb vidéki kiadásoknál megjelent elemi-, polgári- és .....——középiskolai ;—.—■—=—--■■■ MT tankönyveketf szótárakat, fali és kézi térképeket, földgömböket és azokat rendes bolti áron árusítom. Magamat és üzletemet a nagyérdemű közönség b. figyelmébe ajánlva, vagyok tisztelettel lyfindennemft.órák és ékszerek ======== kaphatók ~~ ■— J** Ries'enbach Gyula órás- és ékszerész-üzletében Nagybányán, Főtér,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom