Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-30 / 26. szám
(2) 26. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE szagban. Meg kellene emliteni bennök, hogy milyen olcsó itt az élet (ez ugyan szelidebb fajta csalás volna, — no de sebaj: hozzá tartozik a reklámhoz), milyen remek helyeken lehet itt villákat építeni, milyen engedményeket tesz a város azoknak, akik építeni szán- nékoznak. (!?) milyen gyönyörű szép a liget (sajnos még a ben szülöttek is alig ismerik), milyen pompás bányász-zenekar szórakoztatja a közönségei, stb. stb, stb. Egyszóval ütni kell a nagy dobot, mert csak ez vezet eredményre. S bezzeg megtéve a fontieket, nem maradna el a kívánt hatás. Nagybányát egyre többen és többen látogatnák. Nevessé, híressé lenne, igy közvetve jó jövedelemre tenne szert s ezáltal viszont fejlődnék, szépülne, gyarapodnék. S kivántiak-e vájjon még többet a jó bányaiak és én — budapesti idegen? Bihari Jenő szigorló orvos. Heti krónika. Közönségünk elhanyagolja a ligetet. Megszokta a szépet, nem csodálkozik a kis fenyvesen, Jókai dombon, a gyertyánallén vagy a bokrok színárnyalatain, a Petőfi völgy festői hátterén, mert hát, ez mindig itt van, ezt már mi eleget láttuk. Kedden bányász zene is édesgeti a szabadba a közönséget s mégis mily kevesen gyűlnek össze, a padckon itt-ott ül egy-egy nyájas hallgató, a vendéglőben ha 10-en vannak, már akkor a pinczér örömében verseket szaval, még a nép is oda haza hüsől s igy a veresvizi pattogatott kukoriczának nincs keletje. Megérdemelne az egész város egy megrovási kalandot, hogy a ligetet és a bányász zenét jobban megbecsülje. Szerdán volt a torna verseny. Igen szépen, kitünően sikerült, a mint azt lapunk más helyén el is mondjuk. Itt csak egy dolgot akarok fölemlíteni, a min legjobban mulatott a közönség. Tudnivaló ugyanis, hogy a verseny a külső vásártéren volt s ez magában véve nem kifogásolható, az ilyen gyakorlatoknak végre is tér kell, de az nem okvetlen szükséges, hogy a jelző táblák a vásártéren helyükön hagyassanak, Egy helyen »juhak« más helyen »ökrök*, »sertések« felírás díszelgett s éppen ott, a hol a nagy közönség és a tribün állott ez volt a táblán : Idegen marhák. Na már kérem, ha egy olyan idegen jön ide, aki véletlenül nem marha, s olvassa a mi torna ünnepi jelző tábláinkat, annak különös fogalma lehet rólunk, a mi vendégszeretetünkről és vendég tiszteletünkről. Segíteni már nem lehetett, minden elkésett. A közönség tehát némán tűrte ezt a sértést. Jövőre azonban elvárjuk, hogy vagy a táblákat takarják be, vagy hívjanak más közönséget, de mi idegen marhák nem akarunk lenni. Ma vannak a záró ünnepélyek, szavalásokkal nótával és buc.su sírásokkal egybekötve és már most következik a valóságos uborka szezon, melytől annyira retteg minden hírlap iró és minden krónikásmiként hangzik nála az egykori Audiat, titokban s rendre hallottam, hogy a patvaristának, vagyis az ügyvéd jelöltnek, folyton igy szól: nézze csak! s röviden intézkedik, hogy mit kell tennie. Ha ez ir, bemegy, oda, s a mint hallatszik a: nézze csak! ha ötvenen vannak ott, a patvarista utód ugrik fel. Csak a familiáris, a családi élet mult el a mai világban. Ma már mindnyájan önálló urak lettünk. Régebben inast sem kellett a fiskálisnak tartania fia, a derék patvarista volt a mindenes, tán még tehenet is tudott fejni. Az én derék néhai fiskálisom, Pákh József erdődi uradalmi főügyész, reggel felé kinyitja a szemét, az egyiket s néz az ágya mellé s nagy hangon kiállt: Audiat! Ez belép. Hol a csizmám ? Itt van, mondja az s felmutat egy csizmát, amit már kipu- czovált s be is hozta előbb. Alig megy ki, az ügyvéd lenéz s kiállt: Audiát! Ez bejön. Hol a csizmám? Ez siet felmutatni: Itt ni! S mert több szó nem hallatszott, nyugodtan kimegy megint. Az ügyvéd felczihe- lődik. Lenéz s mit lát? Egy csizmát lát. Most már bömböl, mint az orkán: Audiát! Ez beugrik. Hol a csizmám? Itt van! s ezzel gyorsan leteszi. A másik!? Megint felkapja s mutatja: Itt ni! s gyorsan le is teszi. Dühösen, orkánként süvölt: Nem az, a másik!? Ez sietve kapja fel: Itt van ni, igenis. Hát csak egy cziz- mám van nekem ? Igen is princzipális ur, most az az egy, ez t. i. a másik, az egyiket összeégettem, mikor jól megkenve halzsirral a tűzhöz tettem, mert sár van odakünn. Dunay János. Különfélék. A beállott uj évnegyed alkalmából t. előfizetőinket az előfizetés megújítására s a hátralékosokat hátralékaik befizetésére kéri a kiadóhivatal. A csapások közt is legnagyobb csapással látogatta meg a sors keze, lapunk kiadóját, Molnár Mihályt s nejét, Veres Rózát. Egyetlen fiók volt legdrágább kincsük, főgyö- nyörüségük, s kinek gyermek korában fejlődését annyi örömmel szemlélték, az most ifjú korban hagyta el őket. Molnár László joghallgató hosszas szenvedés után ma éjjel meghalt. Karácsonkor kezdődött a baj, hülés következtében, azóta szenvedi, sorvadt az ifjú szervezet, néha egy-egy pillanatra jobban érezte magát, de már hetekkel ezelőtt lemondtak róla az orvosok. A szorgalmas, törekvő, komoly fiatal ember halálhírét városszerte igaz részvéttel fogadják. Temetése holnap délután 4órakor lesz. A család gyászlapja ez: Molnár Mihály és neje Veress Róza nagy kiterjedt rokonság nevében is pótolhatatlan veszteség mély fájdalmával tudatják egyetlen gyermekük Molnár László joghallgatónak életének 19-ik évében, folyó hó 28-án éjjeli fél 12 órakor megadással tűrt hosszas szenvedés után történt csendes elhunytat. A kedves halott hült teteme folyó hó 30-án d. u 4 órakor fog a gör. kath. egyház szertartása szerint az ev. ref. sirkertbe örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat julius hó 1-én reggel 8 órakor fog az Egek Urának bemutattatni a gör. kath. egyházban. Nyugodjék békében drága halottunk! Nagybánya, 1901. jun. hó 29-én. A nagy, nehéz bánat súlya alatt enyhítse a szülők szívfájdalmát minden jó szivü ember őszinte, mély és igaz részvéte, a korán kiszenvedett ifjú pedig nyugodjék csendesen az anyaföld ölén, hová egykor mindnyájan eljutunk. A fögmnasiumi tornaverseny. Társadalmunk valóban hálával tartozhatik az áll. főgymnasium általánosan szeretett és tisztelt derék igazgatójának, Vida Aladárnak, hogy nekünk ezt a kedves örömet minden esztendőben megszerzi, mert bizony sokkal könnyebb volna egy sablonos vizsgával eleget tenni a törvény betűjének, mint kirándulást rendezni, vezetni és sok mindenről gondoskodni, a mi az ilyen külterületen produkált, ünnepélylyel együtt jár. E hó 26-án kitűnő idő kedvezett a versenynek. A nap felhők mögé bujt, de a felhők nem könnyeztek, hanem csupán szelíd fátyolul szolgáltak a hőség ellen. 5 óra tájban a kereszthegyen, a fernezelyi völgyben, Felsőbányán derekasan omlott a zápor, de a vásártéren, hol a versenyt tartották egy szem eső sem volt, csupán a távoli dörgésben és villámlásban gyönyörködhettünk. A A közönség meggyőződhetett, hogy Incze Lajos és Né- melh József tornatanárok vezetése allatt az ifjúság kitűnő kezekben van. A bemutatott nehány szabad- gyakorlat festői látvány volt, jókédvü tetszészaj kisért minden újabb mutatványt. A szertornázás pedig any- nyira változatos, hogy azt se tudta az ember hova nézzen. A versenyeknél külön bíróságok szerepeltek, kik gondosan mérlegelték a sokszor bámulatos eredményt, Az egész ünnegség sorrendje ez volt: I. Felvonulás, a Szózat éneklése a főgymnasiumi ifjúság által. II. Szabad gyakorlatok. III. Játékok és pedig I. A. osztály. Küldj király katonát. I. B. oszt. Futva ütő II. oszt. Tolvajüző. Kötélhúzás. III. oszt. Medve fogó. IV. oszt. Bakugrás négyes sorokban. V. oszt. huszáros Kötélhúzás. VI., VII. oszt. Füles labda. Labdahajsza. IV. Ének, előadva a főgymnasiumi dalkar által. V. Szertornázás. I.-III. oszt. Roham deszkán. IV. oszt. Nyújtón. V. oszt. Bakon és nyújtón. VI. oszt. Korláton és bakon, VII. oszt. Rúdugrás. Nyújtó. VI. Magyar da lók előadása a főgym. dalkar által. VII. Versenyek. I -VII. oszt. Versenyfutás osztályonként. IV. Távolugrás. V. oszt. Magasugrás. VI. oszt. Magas távolugrás. VII. oszt. Sulydobás. VII. A főgymn. igazgató záróbe széde után a versenybíróság ítéletének kihirdetése. IX. A Hymnus éneklése a főgym. ifjúság által. X. Elvonulás. Mint a régi görögöknél, úgy itt is a torna zenével volt fűszerezve, a mennyiben nem csak a bányász zenekar számtalan zenedarabjaiban, de az ifjúsági énekkarban is módunk volt gyönyörűséget találni. 7 órakor volt vége az ünnepségnek a Hytnnusz- szal. melyet kalaplevéve énekelt az ifjúság, meghatóan, lelkesen, miután az igazgató lelkűkre kötötte, hogy jó hazafiak legyenek és szeressék városunkat. A nézőközönség soraiban városunk intelligencziájának nagy részét ott láttuk. A versenybíróság által megállapított s az igazgató által kihirdetett eredmény következő: I. A futásban az I. A osztályból: Zilber- mann Bernát 1, Bay Béla 2. I. B. oszt.: Kuszkó Sándor 1. Kovács István 2. II. oszt.: Bagosi József 1, Nóti Mihály 2 III. oszt.: Dredeán Valér 1, Hotye János 2. IV. oszt.: Krausz Károly 1, Fülöp Sándor 2. V. oszt.: Weisz Chajem 1, Szelezsán János 2. VI. oszt.: Papp Dezső 1, Gerber Béla 2. VII. Lerch Béla 1, Zavilla Arnold 2. II. A távolugrásból a IV. oszt: Krauss Károly (4.75 m.) Fülöp Sándor (4.50 m.) III. A magas ugrásban az V. oszt.: Szelezsán János (1.60 m.) Weisz Chajem (1.47 m.) IV. A magas távolugrásban a VI. oszt.: Kuszkó Dezső (3.50 m.) Gerber Béla (3.20 m.) V. A sulydobásban a VII. oszt.: Lupán Simon (16.65 m.) Zeiger József (15.20 m.) VI. Achim Sándor V. oszt, tanuló a magas nyújtón végzett feltűnően szabatos gyakorlatokat. A versenygyőztes tanulókat az évzáró ünnepélyen díszes jutalomkönyvekkel tüntették ki! Értesítők. Az áll. főgymnasium, a polgári leányiskola és a községi elemi iskola évvégi értesítőit ma vettük s térszüke miatt jövő számunkban fogjuk ismertetni. Mólt. és főt. Winkler József püspök ur kath legényegyletünk nagy pártfogója ismételten 100 koronát küldött az egylet czéljára. Nem mulaszthatjuk el, hogy midőn e kegyes adományt hirüt hozzuk, ez utón is ne fejezzük ki a hozzánk nagyon jó püspök ur iránt hálás köszönetünket s odaadó ragaszkodásunkat. Az elnökség Iskolai vizsgálatok. Mit írjunk róluk ? Hogy jók voltak, minden évben elmondjuk. De hát lehetne-é ott rósz eredmény, ahol olyan kitűnő intézetek vannak, mint nálunk. Ám azért akadnak elegen, akik egy-egy tantárgyból elbuknak Ez is igy volt, mióta a világ fenn áll. Uramfia mi volna az emberiségből, ha mindenki tiszta jeles volna! A végeredmény tehát egy- velges 6 szekundától felfelé a tiszta 1-ig élénken váltakozik. Az elemi iskolában, hol a vizsgálat csak áttekintést akar nyújtani a közönségnek, ott nagy volt a szülék érdeklődése, a gimnáziumban már számit a vizsgálati eredmény, ott leginkább a kétes fiukat nyak- gatják. azért nemigen látogatja senki ezeket a vizsgálatokat, de különben is nem nyerne tiszta képet az iskoláról. így vagyunk a polgárival szintén, ott is a mostani időtől kezdve elvész a vizsga varázsa. A kitűnőket nemigen hallja az ember, csak a szegény megrémült bakfiseket, akik a 4-estől vagy 5-östől akarnának jó szerrel szabadulni. Szumma szummarum, az iskolai vizsgálat kezd mindinkább olyan hivatalos ténykedés lenni, amihez a nagy közönségnek mentői kevesebb köze van. Nem a fülünket, de a szemünket fogjuk gyönyörködtetni. Előtérbe lépnek ugyanis a kiállítások. A polgári iskola kézimunka kiállítása oly magas nívón áll, melytől a legteljesebb elismerést megtagadni nem lehet. Mennyit, de mennyit haladtunk ezen a téren csak egy évtized alatt is ! A főgimnázium rajzkiállitása szintén művészi valami, amit most ugyan már nem ajánlhatunk senkinek sem, mert már bezárták, de vétkezett az a művelt ember, aki meg nem tekintette. A rajzolás, festés, az ízléses színezés megannyi kedves produktumait találjuk itt. Boldog ifjúság mely ily korszakban nevekedhetik! Ma már nem az a baj, hogy a tudomány csak egyes kiváltságosoké és hogy kevesen, keveset tanulnak, hanem inkább az ejt gondolkodóba, mi lesz, ha mindenki ennyi sok szépet és jót fog tanulni s mindenki okos ember lesz ? Rajzok a méhek világából, czimmel Paczek Béla 30 lapra terjedő füzetett adott ki, mely 40 fillérért bármely könyvkereskedésben kapható. Az érdekes füzetkét ajánljuk a gazdáknak megvételre. Ugyanő előfizetést hirdet a méhészek zsebnaptárára, mely 1 K 30 fillérért lesz kapható. A naptár ismertetésére még visszatérünk. Laczy Antal. Az orsz. központi hitelszövetkezett ellenőre a napokban megvizsgálta a helybeli iparos hitelszövetkezet számadásait s mindent a legszebb rendben talált. Canonica visitatió. Bencsik István főesperes, és Sátor Dávid tanácsbiró a múlt hét végén megvizsgálták a nagybányai és a felsőbányái ev. ref. egyházakat, s ez okból pár napig városunkban időztek. Blaskovich Gyula földbirtokos tizennégy év előtt városunkban telepedett meg s itt csendes elvonult Ságban élt ugyan, amennyiben a társadalmi mozgalmakban vezető szerepeket nem vállalt, de mint kiválló műveltségű, derék férfiú mindenkinek szeretetét és tiszteletét' bírta. Mikor oly családok jönnek Nagybányára, amilyen a Blaskovich család, mindig öröm, nyereség és előny a városra nézve, épp azért sajnálattal adunk hirt, hogy Blaskovich ma már nem nagybányai lakos, végleg elköltözött családjával tiszaujhelyi birtokára, hol gazdálkodni fog. Nagybánya osztatlan sze- retete kiséri a távozó családot, azzal a hő óhajtással, hogy találják fel ott is azt, ami Nagybányát előttük emlékezetessé fogja tenni, a békés boldogságot. Katonaság érkezik városunkba Julius hó 1-én a cs. és kir. 5-ik gyalogezred 3 százada mely összesen 240 emberből áll, Szatmárról Nagybányára indul. Útközben gyakorlatokat végez s jul. 3-án, szerdán délelőtt városunkba érkezik. A legénységgel 4 százados, 5 főhadnagy, 5 hadnagy és 2 tiszthelyettes jön. A parancsnok jelenleg Badesku százados, őrnagy helyettes. A csapat 23 napig lesz városunkban s itt fogja a nagy gyakorlatokat megelőző századgyakorlatokat végezni. A tisztek magánházaknál lesznek elszállásolva, a legénység pedig a Libamezőn 6 barakban fog tanyázni állandóan. A századiroda a községi iskolában talál elhelyezést. 3 hétig tehát városunkban ismét lesz katonai élet s bizonyára nagyobb élénkség, mint most a czibil világban. A vármegyei lótenyésztési bizottsági elnök f. é. 17. sz. átirata folytán ezennel közhírré teszem, hogy a nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. minister urnák 46016. sz. leiratával felszóllitja azon községeket, melyekben állami fedeztetési állomások felállittatnak, hogy a takarmány félékért a lehető legcsekélyebb árakat hozzanak javaslatba. Egyúttal figyelmezteti a községeket, hogy községi mén engedélyezése iránt kérvényüket mielőbb terjesszék be a vármegyei lótenyésztési bizottság elnökéhez, méltóságos Svaiczer Gábor úrhoz, (lakik : Aranyos Meggyesen ) mert a nagy kereslet folytán a később érkező folyamodványok mének hiányában figyelembe vehetők nem lesznek Ér- tesittetik továbbá a lótenyésztő közönség, hogy a m. kir. földmivelésügyi miniszter ő nagyméltóságának 50910. sz leirata folytán a szatmár-németi mén telep osztály mén anyagának osztályozása, illetve selejte- tezése f. é. julius hó 16 án fog megtartatni s a jelzett napon a mén telepnél kiselejtezett, tenyésztésre azonban még használható mének mindjárt a helyszínén elfognak adatni. Nagykároly, 1901. junius 22. Alispán helyett Ilosvay vármegyei főjegyző. 1001. junius 30 Molnár László.
