Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-04-21 / 16. szám
a Nagybánya, 1901. Április 21. — 16. szám. XXVII. évfolyam. NAGYBÁNYA ÉS YIDÉKE TÁRSAPALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN '\7_S-Á. IEE ESTAP \ í > Előfizetési áré te ; Ejész évre 8 Kor. Fél évre í Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20 fill. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 20-ik szám alá — küldendők Nyilttér soronként 20 fill. Szegény-ügy. A fény mellet1 az árny szokott jelentkezni s mennél nagyobb a fény, annál erősebb az árnyék. A nagy haladással, mely minden téren tapasztalható s az általános miveltség terjedésével szemben a szegénység is jobban lerjed, vagy talán inkább feltűnik, mint a régi időben. Sok, nagyon sok a szegény ember. Nagybánya városa már 30 év előtt igen szépen rendezte a szegény-ügyet. Kivetette a 6 0/0-os póladót, az állami egyenes adó után s ezen szegényadóból befolyó összegből havi segélyben részesíti a város lakosai közt előforduló ügyefogyott, munkaképtelen, beteges, vagy elhagyott szegényeket. Tény az, hogy ez adó daczára itt-ott templomok előtt, vagy magánházaknál is megfordul egy-egy szegény, aki könyörületes emberbaráti szivekre szorul, de általában véve ezzel az adóval,melyből 3815 K 50 fülért fordíthat évenként a város segélyekre, nálunk a szegény-ügy meglehetős bölcsen és alaposan rendezve van. Annál feltűnőbb tehát és különösebben esik nekünk, mikor a vármegye koldusai minduntalan elárasztják városunkat. Józsefházán leég valaki és mert nem biztosította házát s hanyag volt, engedélyt kap a kéregetésre, eljön először is a »vármegye gyöngyébe« Nagybányára. Kórházban volt az illető, rosszul operálták, vagy lábbadozóban van, alis- páni engedélyt kap s jön mihozzánk. Nap-nap után igénybe veszik erszényünket és háborgatnak az idegen szegények, kikről tulajdonképpen saját községük volna köteles gondoskodni. Ha már mi a szegény üg^et saját magunk megadóztatásával igy rendeztük, akkor egy rókáról két bőrt nem lehetvén lehúzni, elvárhatnék, hogy a kifizetett adóval fel legyünk mentve mindenféle ily természetű zaklatástól. Mert vagy fizetünk adót s ezzel megváltjuk ezt a társadalmi és erkölcsi kötelességet, vagy ha tovább is épp úgy háborgatnak, akkor egys/.erüen ne fizessünk adót, hanem szüntessük be az ügynek ilyetén rendezését. Ugv tudjak, egyedül állunk a vármegyében, a hol a szegény ügy gyökeresen rendezve van, már csak azért is méltányos volna, ha az alis- páni hivatal a kéregetési engedélyt minden egyes esetben, Nagybánya kivételével adná meg. Ma adót is fizetünk egy summában s még - vagy annyit több summában, ilyen generózus község párját ritkítja nem csak a vármegyében, de az egész országban. Városi közgyűlés. — Ápr. hó 17-én. — A képviseletnek ma népes gyűlése volt, melyen mint legnyomósabb kérdést, a népiskolák államosítását táigyalták le. A képviselet hivatkozva a közoktatás ügy terén a város által már hozott óriási áldozatokra, ez ügyben megtette és felajánlotta az államnak azt, ami méltányos és igazságos, s mi hisszük, hogy már most az iskolák államosítása mielőbb befejezett tény lesz A gyűlés lefolyása különben következő volt : Elnök : Gellért Endre polgármester. Jegyző: Égly Mihály főjegyző. Hitelesítők: Torday Imre, Vida Aladár, Báthory Gusztáv. Hitelesítés ideje: ápr. 25 /. u. 4 óra, 1 Elnök a gyűlést megnyitván, szomorú kötelességet teljesít, midőn megemlékezik a képviseletnek egy érdemes elhunyta tagjáról Biltz István g. kath. esperesről, ki mull hó 16-án jobb létre szenderült. Biltz teljes buzgalommal élt hivatásának. Nagybánya, mint patronus, nemcsak egyik jó papját, hanem derék képviselőjét is vesztette el benne. Indítványozza, hogy elhunyta felett való fájdalmunkat jegyzőkönyvileg fejezzük ki s a családhoz részvét iratot intézzünk. A képviselet ez értelemben határoz. 2. Elnök jelenti, hogy Biltz István helyére Gerde- nits János, mint első póttag hivatott he, Továbbá Csüdör L.; Torday Imre, Dr. Miskolczv Sándor érték képviselők helyére Rónay Géza, Gellért Béla, Schück Izidorné, illetve mivel Gellért Béla a választott tagságot óhajtja megtartani, Simay Tivadarné következnek, a nők felszólittatnak, hogy meghatalmazoljaikat 15 nap alatt jelentsék be. Tudomásul szolgál. 3. Elnök megfelel Sipos Gézának a múlt gyűlésen hozzá intézett kérdésére azzal, hogy felolvastatja a virilisek névjegyzékét s azt, hogy az illetők mikor értesittettek és mikor jelentették be esetleg meghatalmazottjaikat. A képviselet ezt tudomásul veszi 4. Égly Mihály főjegyző felolvassa a képviselők állandó bizottságba való beosztásának tervezetét. Tiz bizottság van u. rn. pénzügyi és gazdasági, jogügyi, közegészségi, közmunka, mezőgazdasági, statistikai, szinügyi, szervező, nyugdíj intézeti bizottság és számon- kérő szék. A közgyűlés csekély módosítással elfogadja a tervezetet. 5. A polgármester helyettesítése iránt a legközelebbi választásig akként intézkedik, hogy távoliét, akadályoztatás esetén a polgármestert Torday Imre legidősebb tanácsos s az árvaszék elnökét Égly Mihály főjegyző helyettesíti. 6. Most következett a mai gyűlés legnyomatékosabb tárgya, az iskolák államosítása. Az iskolaszék, illetőleg annak elnöke Vida Aladár, ebben alapos és valóban nagy szakértelemmel és ügyszeretettel készített emlékiratot adott be, melynek befejezője a következőjavaslat : 1. A város közönsége évenkint 19.762 koronát ajánl föl, a mennyit jelenleg fordít az iskolai személyes kiadásokra. 2. Fölállítja a szükséges épületeket, melyekre kölcsönt venne föl, a vallás és közokt. min. utján s a kölcsön az állam által a város ajánlotta összeg megfelelő arányának visszabocsátása által évenként törlesztetnék. 3. Az összes népiskolai helyiségek bebútorozására a jelenlegi bútornak felhasználása mellett 8000 koronát ajánl fel egyszersmindenkorra, a jelenlegi tanszereket átengedi, de újakat nem vásárol, 4. Azon tanítóknak és tanítónőknek, kik a városi nyugdíj intézet tagjai, nyugdíjazásáról, illetve ellátásáról a város gondoskodik, az országos tanítói nyugdíj-intézet tagjairól pedig az állam. 5. Az összes épületek fenntartására és tisztogatására a város 800 koronát ajánl föl s a tűzbiztosítást eszközli. 6. A tanítók az iparos tanoncz iskola ellátására az eddigi dijazás mellett, továbbra is köteleztetnek. 7. A tanítás tandíjmentes legyen. A „NAGYBÁNYA ES VIDÉKÉ” tárrnja. A magyar honfoglalásról.- Irta: Németh József. — (Első köziemén,-.) Emlékezzünk régiekről! A régi jó időkről, honnan az aranyszáju monda szól hozzánk s n űv hittel színezi ki a fényes daliák, csodaszép leventék dolgait, párduezos Árpád, érczkaru Botond, a hadak utján szárnyaló Csaba vitézi tetteit. " A mai kor bölcselője pedig töviről-hegyire meg vizsgálja Európa IX—X. századi állapotát s arra a végeredményre jut, hogy ama régi jó időben az ember fővágya az volt, hogy meg ne gyilkolják. Nekünk nem marad más hátra, mint az arany közép utón haladni. A monda aranyos szálait kifejtve s egyúttal az újabb történetírók igazságait mérlegelve próbáljuk megfesteni a honfoglalók képét. * * * »Ha a föld Isten kalapja, ügy hazánk bokréta rajta.« Csakhogy e bokréta soha sem volt csínnal, ízléssel egybe foglalva a honfoglalásig. Voltak hazánknak mindig lakói; a durva kőkorszak éppúgy hátra hagyta az emberi műveltség nyomait, mint a csiszolt kő, majd a tiszta réz, bronz és legutoljára a vaskorszak. A barlang vagy a mocsárra épült czölöp éppúgy megóvta lakóját, mint a meredek szikla vagy a folyók, tavak szigetei. Gazdag természeti kincsei uj és uj népeket vonzottak ide. Egyes nagyobb, összefüggő vidékein, minő a Dunántúl, a Duna-Tisza köze. Erdély, a Vág völgye s az Adriánál a történelemben számottevő népek alapítottak hosszabb-rövidebb idejű uralmat. A római világbirodalom a ligetes Dunántúlt, a kincses Erdélyt elfoglalta ugyan, de az Alföld és az északi Kárpátok természeti erőin megtört ereje; sán- czai, knstélyromjai máig hirdetik e küzdelmét. A népvándorlás idején a nagyobb népek ideigle nes tanyája lett. Innen indulnak ki a római birodalmat megdöntő germánok; itt tartja fapalotás udvarát Attila, az Isten ostora; innen indul ki az Isten kardjával s kelet romboló erejével a művelt nyugat ellen ; itt találjuk 300 éven át az avarok hős népét, kiknek kánja Baján örök emlékül hagyta nevét szláv alattvalóira, a kik az urat, kormányzót máig »bán«-nak hívják, a honnan a magyar nyelvbe is átjött. Hová lettek mind? Eltűntek, de nem nyomtalanul. Az ősi kelták emlékét őrzi pl. a Duna, Tisza, az erdélyi dákokét a kárpátok neve. A müveit rómaiak feltámadnak mintegy az első keresztyén téritőink megjelenésekor és városaik, színházaik köveiből segítenek szép uj templomokat emelni. A hunok, avarok, lovas sírjai — a kunhalmok — pedig ma is regélnek az oldalukon pihenőknek. Olyanok ez emlékek, mint a vízbe fulónak a kalapja, vagy parton heverő ruhája; útba igazítanak a történteket illetőleg. A népvándorlás nagy haszna mégis, hogy a régi faji és műveltségi korlátokat lerontotta s az egységes birodalom alkotását megköny nyílé. Kr. u. 800 körül a hadverte tájakon, a romok között megjelenik Európa legifjabb népfaja: a szláv. Az oroszok szent városa, Moszkva és környéke fejleszti ki e fajt, mely lassan, észrevétlen szivárog tovább-tovább folyótól-folyóig, hegytől-hegyig s ellepi 600—800-ig a mai Lengyel-, Cseh-, Porosz- és Magyar- országot és az egész Balkánt. Beveszi magát a leg- félreesőbb zugba, a kéklő hegyek közé, az Alföld nádasaiba. Olyan, mint a hangya, dolgozik s a világ dicsősége nem bántja. Mindenféle foglalkozást ismer, de pásztornak legjobb. Harczosnak legkevésbbé válik be, azért védett helyekre húzódik, bizalmatlan, szavának nem ura, sőt mérgezett nyilat sem átall használni. Házközösségük vonzó képe a családnak, de a perpatvar hamar szétszakítja őket s hiába próbálja egy-egy erős vár ura tömöríteni, a hegylánezok erdős gerinczei, elzárható sziklaszorosai, az Alföld lassú, kiáradó folyamai, az ingoványok meggátolják az állami élet kifejtését. Hatásuk alatt mindenfelé emberi munkásság nyomai látszanak ; erős grádjaik, elrejtett falvaik előbb megőrlik az itt élő avarok és más idegen népek tömegét, hogy azután rájuk helyezze a honfoglaló magyar a maga államát. * * * Kik voltak a honfoglalók? • Európa legnagyobb folyója a Volga, a mint északról dél felé a Káspi tóba iparkodik, fele utján a vele egyenlő Kámát veszi föl. A Kámán fölfelé hajózva az Ural erdős dombjai közé jutunk, a melynek lakói most báskir nevet viselnek. A Káma az ős haza Tiszája, a magyarság bölcsője s a baskírok tulajdonképpen tatárrá lett magyarok. Földjük körülbelül akkora, mint a nagy Alföld (100,000 km.) Tudósaink szerint tovább lehet nyomozni Ázsiában az ős haza után, sőt egyesek egész a Chinai falig eljutottak. 830. körül Kr u. itt éltek őseink nomád módra. Lehettek vagy 60,000-en s 7 törzsre vagy ősibb szóval székre, hadra oszoltan éltek. A 7 törzs neve : Nyék, Magyar, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kara, Keszi. Minden törzs élén egy örökös fejedelem, a hadnagy állott, ki biró és vezér volt egy személyben, de mindenről gyűlésben határoztak. Minden törzs több ágból és minden ág több nemből állott. A ki tehát valamely nemhez tartozott, az nemes volt. Az osztatlan közös földnek mindnyájan tulajdonosai, egyenlők és szabadok. A pénz és drágakő nekik
