Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-24 / 12. szám
Nagybánya, 1901. Márczius 24. 12. szám. XXVII. évfolyam. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE TÁRSADALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE T7--A_S-á-I2£T.^\.:F Előfizetési ára Ve: Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20 fill. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 20-ik szám alá — küldendők Nyilttór soronként 20 fill. Választás előtt. Már csak három nap választ el a tisztuji- tás megejtésétől. A polgártársak legszebb jogaikat fogják gyakorolni, midőn önmaguk választják meg azokat, kiket a város elöljáróivá és igy önmaguk fölé is rendelnek. Nyolcz állás van üresedésben, az 1886. XXII. törvényezik 63. §-a szerint rendezett tanácsú városokban az elöljáróságot képezik a polgármester, rendőrkapitány, tanácsosok, fő- jegyő, rendes fizetéses jegyzők, főügyész, rendes fizetéses ügyészek, árvaszéki ülnökök, pénzlár- nok, számvevő, ellenőr, közgyám, levéltárnok, orvos, mérnök, erdőtiszt. A 68, §. szerint a rendőrkapitány, a 69. §. szerint a jegyzők és orvosok, továbbá az erdő- tiszf, örökös tisztviselők, igy választás alá nem jönnek. Mivel az újonnan szervezendő aljegyzői s ezzel kapcsolatos levéltárnoki és közgyámi állás most van szervezés alatt, ezeknek sorsa később fog eldőlni. Választandók tehát ez alkalommal a polgár- mester, árvaszéki tanácsos, közigazgatási tanácsos, tiszti ügyész, mérnök, számvevő, pénztárnok, ellenőr. A választás szerdán, márczius 27-én, d. e. lesz az alispán elnöklete alatt. Szavaznak mindazok, kik alakuláskor a képviselet tagjaiul kijelentettek s esetleg, a kik azóta elhalt, vagy elköltözött rendes tagok helyébe, mint póttagok, rendesekül előléptek. A jelöltek névsorát a kijelölő választmány állítja össze, ez áll az alispánból, a képviselő testület által választott 2 és az alipán által kinevezett 2 tagból. Minden állásra legaláb három egyén jelölendő ki, a szabály alól eltérésnek csak akkor van helye, ha nem jelentkezett kijelölhető három egyén a betöltendő tiszti állásra. A kijelölő választmány határozatát indokolni nem tartozik. Érvényesen szavazni csak jelöltre lehet. A választás vezetésének s a rend fenntartásának joga és kötelessége a tisztújító szék elnökére tartozik. A választók a választás megnyitásakor az elnök mellé négy bizalmi férfiút jelölnek ki maguk közzül. Ha liz választó szavazást kíván, az elnök azt elrendelni köteles. A szavazás szavazólapok által történik. ügy hisszük, nagy változások nem lesznek a tisztikarban, a haladó kor, mely kenyérpályává tette a városi tisztviselői állásokat is, lassan- lassan megszüntette azokat az alkotmányos túlbuzgó pártoskodásokat, melyek akkor divatoztak, mikor a hivatalnoki állás csak olyan nobile officium volt, mint akár egy egyleti elnökség, vagy pénztárnokság. Ma azonban még azt sem tudhatjuk, hogy kik fognak pályázni, mert 26-ig még mindig érkezhetnek kérvények a szélrózsa minden irányából, s az alispán azokat csak 27-én fogja bemutatni a kijelölő választmánynak, igy tehát utolsó perczig ki lehetünk téve meglepetéseknek. Nagybánya város „ kénviselőtestületének magas fokú intelligencziája, s a dolgokat higgadtan mérlegelni tudó nyugodt természete azonban biztosíték arra nézve, hogy a választásnak a közre nézve csak jó eredménye lehet. Nekünk csak egy óhajtásunk van, s ez az, hogy vajha a jövő választásnál, már mint önálló törvényhatóság tagjai léphetnénk az urnához. Az uj képviselettől és az uj tisztikartól sok függ, kitartó munkával visszaszerezheti Nagybánya városának ősi jogát. Heti krónika. Felsőbányán, már túl vannak a választásnak legnehezebb részén. A mi izgató volt benne, az lezajlott tegnap, a többi valószínűleg csak egyhangú éljenzés lesz. Nálunk a választói izgalmak hőmérője 39n-ra emelkedett, 3 nap múlva 40-en lesz s aztán bekövetkezik a krízis. Némelyek szerint 4 párt is van, én csak kettőt ismerek. Az egyik azt mondja X. Yr.-ra fogok szavazni, a másik igy nyilatkozik : — Legyen meggyőződve legjobb érzelmeimről, vagy — Igen szívesen, de nagy ruhamosásom lesz, avagy — Készségesen lekötelezem önt magamnak és igy tovább. Mindez igen érdekes lehet a szemlélőre nézve, de a kivel a vesszőfuttatást elvégeztetik, annak nem nagy élvezet. Az állami tisztviselő csak kaczagja ezt az alkot- mányosdit. Milyen különös, hogy csak a közigazgatási tisztviselőnek kell minden hat évben esetleges vagyoni és erkölcsi bukásnak kitennie magát, miért nem szavaznak arra minden 6 évben, hogy valaki gyáros, vagy kereskedő, vagy iparos lehet-e tovább, hisz ők is csak a nagy közönség pénzéből élnek, éppen úgy, mint a tisztviselő, munkájukkal keresik kenyerüket, éppen úgy, mint a tisztviselő. A hét legfőbb eseménye különben a megyei sza- badelvüpárt megalakulása. Ezután nem lesznek központi hivatalos jelöltek, hanem »vármegyei hivatalos jelöltek.« Nem méitóztatnak észre venni, mintha cseberből vederbe estünk volna ? A megalakult megyei szabadelvüpárl végrehajtó bizottsága fog jelölni. Most már tehát egyéb nem hiányzik, csak a fuvardíjak, A sokféle választási izgalmakban azonban ne feledkezzünk meg a »Betyár kendőjéről,« t. i. a holnapi sziní előadásról, melyre élénken felhívja a közfigyelmet a krónikás. A „NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE” tárczája. Nagybánya város szereplése az 1848/49. szabadságharezban. Irta : ifj. Thurzó Ferencz. A márcziusi napokban Nagybánya sz. ki r. város első volt városaink között, melyek Kossuth Lajost díszpolgárrá választották. Hűségesen teljesítette a város a reá szabott kötelességeket, örömest megadta a pénz és véradót, felállította a nemzetőrséget. így ment minden szép rendben, mígnem híre jött, hogy a vidéken az oláhok közt forrongás van, lázadás készül. Bujtogatják a tudatlan oláh népet a magyarok ellen és az a nép is félrevezetve nem értette meg, hogy pl..a jobbágyság eltörlése neki is hasznára van, fellázadt földesurai, a magyarság ellen. A nagybánya vidéki oláhlázadásnak Szakállasfalu volo főfészke. Kápolnok-Monostoron fegyveres erővel kellett a magyar pénztár elrablását megakadályozni, a járási tisztviselőket az oláhok gyalog, megkötözve, hurczolták Naszódra a lázadók egyik vezéréhez, Urbán csász. határőr ezredeshez. A nemzetőrség pedig a környék oláh lakosságú falvainak harangjait beszállította a nagybányai minorita gymnasium udvarára, hogy ne használhassák tovább harangjaikat a lázadás czéljaira félreverés által. A gymnasiumot hatonai kórháznak rendezték be. Nagybányán és vidékén azért nem vittek véghez oly sok és irtózatos, kegyetlen, gyilkosságot az oláhok, mert nem tehették, hiszen Nagybányán mindig volt 1848/49-ben magyar katonaság. Ha nem lett volna, az oláhok itt is úgy tettek volna, mint Nagyenyeden, hol is nem lévén katonaság — a védetlen várost éjjel orozva megtámadták (1849. jan. 9.) és mintegy 800 magyart megöltek tekintet nélkül korra, nemre, állásra, mintegy 3 ezer magyar lakost, földönfutóvá tettek, kik kemény tél idején hiányosan öltözve, csak pusztán életűket megmentve, tudtak Tordára stb. menekülni. A városban 3—4 millió frt. kárt tettek. Nem elfogultságból hozom én ezeket fel, de azért mert azt tanultam, hogy a történésznek igazat kell előadnia, az ember pedig csak akkor mond Igazat, ha lényének, meggyőződésének megfelelőleg szól vagy ir. Hogy az oláhok szint oly kegyetlenek voltak vidékünkön is, ahol tehették, mint Erdélyben bizonyítja az, hogy pl. Huszár Károly bárót élve ketté fűrészelték s ezért nem hogy szigorú büntetést, de jutalmat kaptak a kegyetlen gyilkosok Urbán csász. ezredestől. Nagybányát nagyobb veszély nem fenyegette az oláhok részéről, mert itt mindig volt egy zászlóalj honvédség, egy század huszár s az ide rendelt Bereg- ugocsa, szatmármegyei nemzetőrség a puska-poros malmok és a bányák védelmére. Volt idő a szabadság- harcz alatt, mikor már csak Komárombán és Nagybányán gyárthattak szabadon puskaport a magyaroknak. Nem szabad kicsinyelnűnk Nagybányát, hiszen, földrajzilag is fontos pont, most már (a m. láposival) 7 útvonal érintkezési pontja (köztük 2 vasút) Nagybánya vidék középpontja, a magyarság egyik legerősebb, legnagyobb védő vára s legvégső is a testvér- várossel együtt Magyarország ész. kel. részében. N.- Károly, Szatmár, Máramaros-Sziget, Kolozsvár, Nagyváradig nincs népesebb város. Hadászatilag is fontos hely. A nagybányaiak a várostól délre sánezot ástak a Krajka patak felé, mint Jókai Mór egyik regényében előadja az előkelő nők itt is segítettek ebben, hordták a földet, miként Budán. Midőn a uagybányai 1848/49. eseményekről szólok, különösen ki kell emelnem a hazafias városi polgárság és v. tisztikar mellett Teleki Sándor gróf honvéd ezredest, ki megfékezte vidékünkön az oláhokat. Majd Nagybányán át, (mely soha sem volt 1848-ban ellenség kezében, mint Hentaller Lajos »1848« czimü darabjában előadja, hogy »Bern. Nagybányát elfoglalva ment Kolozsvárra«) győztes csaták után Kolozsvárra siető Bemnek segédtisztje lett és jobb keze volt, Erdélyt alaposan ösmerte. Teleki nem változtatott irányt (miként sokan) a szabadságharcz után sem, száműzetéséből hazajőve is halálig hű maradt elveihez. Petőfinek legkedvesebb barátja volt. Horgospataknál volt az első csata az oláhokkal vidékünköu, Péteri őrnagy ezer emberét a 272 ezer oláh megverte. 1848/49-ben (Graca György szerint- 433. csata volt, ebből 47-et az oláhokkal vívtak, vidékünkön 4-et.) A nagybányai csapatnak Katona Miklós nemzetőr őrnagy volt parancsnoka, ki a sáros-magyar-berkeszi (már most kihalt) Katona-család sarja volt. (Városunk tiszteletreméltó, ősz polgárának előadása után :) 1848. november hó 2-án vasárnap d. u. egy lovas tartott gyorsan vágtatva Nagybánya felé, úgy 3 óra tájban érkezett meg a Magyar-utczán át a piaczra, lovát elbbritá a hab, a tajték. Teleki gróf tisztje volt ez Költőről. Kiáltá: Jönnek az oláhok!« E hírre az öreg Kota trombitás fehér lován bejárta a várost, riadót fútt. A zászlóalj honvédség, század huszár, a mintegy 1400 főnyi nemzetőrség összegyűlt s a dél felől közeledő oláhság elébe ment, kis őrséget hagyva a városban. A zöm a 2 ágyúval a nagybánya-dézsi országúton haladt az ellenség felé, a másik rész Tőkés felé ment, hogy az ellenséget oldalt, esetleg hátban támadja meg. A zöm a katalini dombról (200 m. tf.) pillantotta meg először az ellent, az lVa km.-re levő oláhságot, kik már őrtüzeket gyújtottak, lehetett 5 óra ekkor. A dombon felállították az ágyukat (2) és mialatt a sereg az oláhokra rohant szemben és oldalt közibük ágyuztak s az oláhok versenyfutást rendezve akartak harczi dicsőséget, babért szerezni, de nem szembe az ellenséggel, hanem annak hátat fordítva (osztr. szokás). Az istenért sem lehetett őket megállítani. A huszárok kitünően üldözték a futókat. A 2 ezer magyar győzött 4 ezer oláh ellen. Magyar egy sem, oláh 68 esett el s 100 megsebesült.
