Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-24 / 12. szám
2) 12. szám. 1901. márczius 24. Különfélék. Személyi hir. Szieber Ede tankerületi főigazgató nehány napot városunkban töltött s a helybeli áll. főgimnásiumot hivatalosan meglátogatta. A főigazgató tiszteletére a tanári kar, e hó 17-én, Ede estéjén, összejövetelt rendezett a polgári kör társalgó termében. Éjfélig tartott a társas vacsora, melynek folyamán sok szép pohár köszöntőt mondtak különösen a főigazgatóra, magyar tanügyünk derék nesztorára. Szieber Ede e hó 19-én Szatmárra utazott hivatalos útja folytatására. Hymen. Schmidt Jenő m. kir. segéd mérnök, a napokban jegyezte el Felsőbányán, Wagner Mariskát, néh. dr. Wagner Sándor főorvos lányát. Eljegyzési hir. Ariow Frigyes lovag közös hadseregbeli házi ezredünk századosát illetőleg, kit tőlünk is a sorozásokból és hadköteles-szemlékből bizonnyal többen ismernek, vettük a következő eljegyzési értesítést : Özv. bodosi Nagy Jánosné, szül. Warró Berta, örömmel tudatja leányának, Ilonának eljegyzését, lovag Ariow Frigyes, cs. és kir. 5-ik gyalogezredbeli századossal. Magyar Péterlaka, 1901. márczius hóban. Lovag Ariow Sebestyén, nyug. cs. és kir. altábornagy, a 2-od oszt. vas-korona rend lovagja, a hadiérem 3-ik Osztályának tulajdonosa, a Lipótrend hadidiszitéses lovagja stb. tudatja fiának Frigyesnek bodosi Nagy Ilonával, néhai bodosi Nagy János és neje özv. Nagyné Warró Berta leányával eljegyzését. Bécs, 1901. márczius hóban. Emlékeztető. Márczius 24-én vasárnap, az iparos műkedvelők előadása a Lendvay-szobor javára, színre kerül A betyár kendője. Belépő-dijak: körszék 1 K 60 f. Zártszék 1 K 20 f Másodrendű zártszék 80 f. Állóhely 60 f. Karzat 40 f. Jegyek előre válthatók Hoffmann Árpád ur divatüzletében. Kezdete este 1/i nyolcz órakor. A felsőbányái képviselőtestület alakuló közgyűlése f. hó 21-én tartatott meg a vármegye alispánjának elnöklete alatt, a ki a virilisek és választott képviselők névjegyzékének felolvasása után a képviselőtestületet megalakultnak jelentette ki. ~ “777 , temetése az egész város és vild. Biltz István részvéte mellett ment végbe e hó 18-án d. e. 11 órakor. A kerületi papság ösz- szes tagjai mint fungens papok vettek részt a temetésen. Páska Gzörgy alsóujfalusi lelkész emlékbeszédet tartott a koporsó felett, Pap István felsőbányái esperes pedig búcsúztatót mondott. A ravatalra koszorút küldött a helybeli községi iskol i tanítói kara, mint iskolaszéki tagnak, a Részvénytakarékpénztár, mint igazgatósági tagnak, Km. Pap Sándor elnöktársának, és barátjának, az egyházközség érdemes lelkészének, stb. A család nem helyezett koszorúkat, mivel a boldogult még életében ily értelemben nyilatkozott. A családhoz számos részvétirat, levél és sürgöny érkezett, többek között Szilágyi Dezsőtől, Láng Lajostól, Fenyvessy Ferencztől. Az elhunyt derék lelkészt oda helyezték a czinterembe édes atyja és fia mellé. Az esperesi teendők helyettesítésével a püspök Brebán Ábrahám hidegkúti lelkészt, a plebá- nosi teendők helyettesítésével pedig Pap Endre helybeli vallástanárt bízta meg. Uj posta hivatal. A Nagybánya-zsibói h. é. vasút Nagy-Nyires állomásán »Nagy-Nyires« elnevezéssel 1901. év április hó 1-én postamesteri kezelés alatt Két nap múlva ismét az oláhok ellen kellett menni, hire jött, hogy az Erdélylyel való összeköttetést fenntartó katalini fahidat akarják lerombolni. Katona Miklós őrnagy a hídhoz sietett, lerontását megakadályozta és megverte az oláhokat. 3 ezer magyar har- czolt 4 ezer oláhval. 40 halottat vesztettek az oláhok, így azután elment a kedvük Nagybányát háborgatni. Nevezetes dolog és figyelemre méltó, hogy a szabadságharcz alatt Nagybánya nem volt ellenség kezében, azon kevés helyek közzé tartozott hazánkban, hol ellenség nem fordult meg. Az oláhok nagyon szívesen kirabolták volna a gazdag várost, de az nem adta meg magát, elfoglalni pedig nem tudták minden római hősiességük mellett sem. Véres fejjel kellett megszaladniok a magyarság — e vidéken — legvégső várai, Nagy és Felsőbánya alól. Felsőbányán az akkor még gazdag verkesek a városukat dél felől Fenyegető oláhságot többször vissza szorították. Csakis 1849. aug. 20-án este 6 órakor, tehát a szabadságharcz után, vonult be Orbán Csász ezredes, oláh határőrezredével és oroszokkal. Az orosz tisztek nem engedték meg a rablást az oláhoknak. Az oroszok Misztót- falu felé, az Őrhegy nb. oldalán táboroztak. Utolsó csata volt vid künkön, (a mi érdekel) a dézsi. Katona Miklós őrnagy elkövette azt a baklövést, hogy rendes császári sereg ellen ment fegyvertelen nemzetőrökkel. 1848. nov. 24-én volt a csata Dézsnél. Nagybánya város megvédéséért harczolniok kellett volna bárki ellen, de az ellenség elébe menni mintegy 90-en kilométernyire nagy hiba volt. Meg is verte őket a szász sereg s a nagyobb vérontás csak a Vilmos huszárok és a honvédek hősiessége akadályozta meg, ezek szépen fedezték a nemzetőrség rendetlen visszavonulását, magyarán futását. A dézsi vereség kevés veszteséggel járt. Jegyezzük meg, hogy 1848—49-ben Magyarországon nem volt forradalom, hanem szabadság, vagy önvédelmi harcz. Nagybányán hallottam »Magyar világinak is nevezni ezt a dicső korszakot. A szabadságharcz után Nagybányára is dicső absolut világ derült, mikor a szabadságot semmire redukálta a bölcs osztrák politika. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE teljes le és feladási szolgálattal működő postahivatal lép életbe. Ezen postahivatal postai összeköttetését a Szatmár és Zsibó között mindkét irányban naponként egyszer közlekedő 112 és 111 számú kalauzpostákkal fogja kapni. A postahivatal, postatakarékpénztár közvetítő hivatala gyanánt is fog működni. A kézbesítési kerületébe Gyökeres, Jávorfalu, Nagy-Nyires, Lukácsfalu és Tölgyes községet osztották be. Szabad lyczeum. Az állami főgymnásium physikai hallgató-termében f. é. márcz. hó 24-én vasárnap délután pontban félnégykor Myskovszky Ernő főgymn. tanár tart előadást: »Az építészet történetéről« (vetítő képek bemutatása melletl.) A Szatmárvármegyei szabadelvű párt alakuló gyűlését f. hó 20-án délelőtt 11 órakor tartotta meg mintegy 400 választó jelenlétében Szatmáron a Vigadó helyiségében. Az értekezlet elnökéül Jékey Mór, jegyzőjéül Budaházy István választattak meg. Nagy László, alispán üdvözölvén a nagy számban egybegyült párttagokat s konstatálván az ebben megnyilatkozott szép érdeklődést, körvonalozza a megyei szabadelvű párt czélját. A vármegyei képviselő-kerületek közt nincs meg a kellő szerves kapcsola , mely egymás politikai elveinek megértésére s a szabadelvű eszmék solidaris támogatására vezetett volna. Ezt a kapcsolatot akarja most ez értekezlet létrehozni. Minden félreértés kikerülése végett — hang- 1 súlyozza, hogy ez az akció nem tévesztendő össze a képviselő választási mozgalom előkészítésével, mert a megyei párt sem a kerületek elhatározására sem a személyi kérdésekre nézve befolyást gyakorolni nem akar. Épen ezért e megyei párt nem a szabadelvüpárt széttagolását, hanem bizonyos közérdekű kérdések kiegyenlítődését óhajtja czéljában elérni; az egyes kerületek elhatározásában csak tanácsadással óhajt részt venni. Az itt megjelentek előtt a szabadelvű eszméket fölöslegesnek tartja fejtegetni, mindazáltal rámutat azokra a politikai jelszavakra, melyek a szabadelvű párt körében különösen az u. n. agrar-párt czimen forgalomba jöttek s a melyek a közösügyekkel szemben való viszonyukban fölmerültek Perhor- reskálja a szabadelvű pártban bizonyos jelszavak alatt történő széttagolódásokat, mert a különböző érdekeknek a szabadelvű eszmék általános keretén belül kell békés utón megoldatniok. Minden egyéb törekvés a békés haladás és fejlődés megakadályozására vezetne. Az elvek közös megértésére is szükséges tehát a megyei szzbadelvii párt megalakulása s indítványozza, hogy ez egy 5 évre megválasztandó elnökkel, 3 alelnökkel 4 jegyzővel és 120 tagból álló végrehajtóbizottsággal megalakitassék. — A kérdéshez hozzászolottak: Nemestóti Szabó Antal. Meg van győződve, hogy 67 óta a mai szabadelvű programm sem tisztább, sem igazságosabb nem volt, s igy a programm veszélyez ^tve'nincs, de megyénkben a szabadelvű közérzület kellőképen nincs kifejlődve s szükségesnek tartja, booy megyénk nagyságához és fontos politikai helyzetéhez képpest egy a kerületi képviselők közt leendő solidáris erkölcsi támasz hozassák létre. Ezért az eszmét üdvözli s a javaslathoz hozzájárul. Kölcsey Antal a kitűzendő czélok közé a hanyatló középosztály érdekeinek a védelmét már előre is felveendőnek véleményezi a programúiba. Ezzel szemben Nagy László hangsúlyozza, hogy nem volna czélszerü, ha e párt a teendőkre nézve bármi osztályérdekekre vonatkozó korlátozást állítana fel. Fe- renczy Béla és Szuhányi Ferencz hozzászólásaik után az értekezlet a megalakulást kimondja. Elnökké Nagy Béla, alelnökökké : Nemestóti Szabó Antal, Kende Zsigmond és Szuhányi Ferencz, — jegyzőkké: dr. Böszörményi Emil, Budaházy István, Szeöke Ödön és dr. Kovács Dezső 5 évre választattak. Végre a kerületekre való tekintettel a 120 tagú végrehajtó bizottság is megválasztatván, az értekezlet Jékey Mór elnök és Nagy László alispán éltetésével végződött. Márczius 15 Budapesten. Jelentés a nagybányai és nagykárolyi ifjak körének Budapesten, márczius 15-én tartott diszgyüléséről. Mindinkább távolodik a dicső tettek időszaka az emlékezés láthatáráról, nap- ról-napra kevesebb azok száma, a kik átélték azoknak a napoknak lelkesítő mámorát, de napjainkban is úgy érezzük, hogy maradt még némi lelkesedés annak az elévülhetetlen emlékű tavasznak leikéből. S minél rohamosabban halad előre az idő, annál nagyobb kegyelettel adózik a magyar nemzet ama nagy napok emlékének. A gyermek, az ifjú, ki minden évben lá‘ja márczius 15-dikének emlékét megünnepelni, a lelkesítő eszmék utáni vágyakozásától áthatva, híven megőrzi azokat a benyomásokat, melyek ifjúkorának emlékeihez fűződnek. A sírok felett elhangzó honfidal pedig megérteti a rideg hantok alatt nyugvó hősökkel, hogy e nemzet él s nem szűnt meg teljes függetlensége kivívásáról lemondani. E két kör ifjúsága is mélyen szivébe véste e boldogító eszmét s ennek lelkesítő hatása alatt rendezte ünnepélyes közgyűlését, mely következőleg folyt le: 1. Schuber Károly a nagykárolyi kör elnöke, megnyitó beszédében méltatta e nap jelentőségét. 2. Köves Miklós mély gondolatokban teljes ünnepi beszédét tartotta. 3. Hof- man Sándor Strohmájer Józsefnek »Márczius idusán* czimü költeményét szavalta. 4. Nagy Gábor »Ephial- tes* történelmi elbeszélést olvasta fel. 5. Makoldi Sándor »Előre* czimü költeményét szavalts. 6. Thurzó Ferencz »Nagybánya története 1848—49-ben«. Felolvasásában szépen ecsetelte a város részvételét a sza- badságharczban, 7. Melchner Vilmos a »Talpra Magyart* szavalta. 8. Kerekes János »A magyar szabadság születése* czimü felolvasását tartotta. 9. Csipkés József, a nagykárolyi kör alelnöke, záróbeszédében örömét fejezte ki a szép ünnepély fölött. 10. A szózatot énekelte az ifjúság. Schönherr Gyula akad. tag, a körök szives meghívását sürgönyileg a következő szavakkal köszönte meg : Szives meghívásukat köszönöm. Másfele lévén elfoglalva, ez utón üdvözlöm a már- cziusi eszméket ünneplő lelkes fiatalságot. (K. I. főjegyző.) A Kapnikbánya alsótelepi rém. kath. templom részére beszerezni szándékolt uj harmonium czéljára Wernóczy Istváa m. kir. számvizsgáló ur gyűjtésében befolyt 35 K, mely összeghez a következő adakozók járultak és pedig: Vájná Miklós. Kondor Sándor. Lerch Ignácz, Glanzer Gyula, Antalóczy Aladár, Simon László, Sax Béla, Csutor József, íncze Sándor urak 2—2 K-val. Bertalan Miklósné úrnő 2 K, Wernóczy István 4 K, Schusteris Lajos, Kreutler János, Jeney Gyula, Miklós György, Krizsán György, Sziklay Adrás, Kusnyér Károly, Széga János, Gellért Béla, Jamnik Viktor és Miklós István urak 1—1 K-val, Fogadják a jószivü adakozók, úgy szintén Wernóczy ur a gyűjtés körüli fáradsága és az adományokért hálás köszönetünket. Kapnikbányán, 1901. évi márczius hó. Az egyházközség,nevében : Karácsonyi Dániel r. kath. lelkész. Kompolthy Ágost r. kath. egyházi főgondnok. Gyászlap. Technikai akadályok miatt csak elkésve közölhetjük a gyászlapot, mely Prugberger József volt helybeli kir. bányaigazgató nejének haláláról értesít. A gyászeset bizonyára városunkban is általános részvétet fog kelteni. Maga a gyászlap igy hangzik: Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy a felejthetetlen jó anya, nagyanya, testvér és anyós karvai Prugberger Józsefné, szül. fajkürti Kürthy Berta, miniszteri tanácsos özvegye, folyó év márczius hó 4-én, d. e. 11 órakor életének 65 évében hosszas szenvedés s a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A drága halottunk földi maradványai f. évi márczius hó 6-án d. u. 4 órakor fognak a róm. kath. hitvall. szertartása szerint a helybeli sirtkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise áldozat pedig f. hő 7-én d. e. 10 órakor a székesegyházban fog a Mindenhatónak, bemutattatni. Szombathely, 1901. márczius hó 4-én. Áldott legyen emlékezete! Prugberger Mária, férj. Schoch Frigyesné, dr. Prugberger Vincze, törvényszéki biró, Prugberger László, vasúti tisztviselő, mint gyermekei. Farbaky Istvánná, szül. Kürthy Piroska, Kürthy Antal földbirtokos, özv. Kápolnai Pauer Istvánná, szül. Kürty Irén. Kürthy József, mint testvérek. Schoch Frigyes mérnök, mint veje. Dr. Prugberger Vinczéné, szül. koltai Koltay Hermin, Prugberger Lászlóné, szül. Verbáncsics Anna, mint menyei. Schoch Frigyes, Schoch József, Schoch Mária, Prugberger József, Prugberger Viktor, Prugberger Mária Ilona, Prugberger Mária, mint unokái. Farbaky István, országos képviselő mint sógora. Homok talajok mivelése. Eddig csak az a nézet uralkodott, hogy nehéz talajok hálálják meg legjobban a mély mivelést, az újabb tapasztalatok szerint azonban nyilvánvaló dolog lett, hogy a homoktalajok még jobban értékesítik a mély mivelés munkáját A mély mivelés által egyrészről a mélyebben fekvő talajrétegeket szándékozunk a növénygyökérnek hozzáférhetővé tenni, másrészről a nedvességet conserváljuk, nagyobb készletet gyűjtünk össze. Tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy a homok a mély mivelés folytán talán még több vizet fog veszíteni vagyis a mélységbe elszivárogtatni. A kísérletek szerint a mélyebben miveit homoktalaj alsóbb rétegei kevésbbé száradnak ki, feltéve, ha száraz időben nem bolygatjuk, a lazább altalajból több vizpára száll fel s pótolja azt, mi a felületről elpárolgott. A homoktalajok mély mivelésénél következő szabályok állíthatók fel: 1. A feltalajt csak akkor mélyítsük, ha elegendő trágya áll rendelkezésre és az altalaj elmáló homok. 2. A mélyítést a homoknál is fokozatosan eszközöljük, egyszerre ne mélyítsünk 30 cm-nél többet. 3. A mélyítést soha se eszközöljük rozs előtt, mert ez a nyers, el nem mállott homokot nem szereti, kivéve, ha a rozsot tiszta nyár előzi meg, mikor a felhozott altalajnak van elég ideje elmállani. 4. A mély mivelést a homoknál is lehetőleg ősszel eszközöljük s reá következő tavasszal burgonyát, csillagfürtöt esetleg takarmányrépát is vethetünk. 5. Természetes homoktalajon nem szabad a trágyát mélyen alászántani, mert a homok kis absorbeáló képessége folytán a tápanyagokat le nem köti és igy könyen kimosathatnak a növénygyökerek hatásköréből. Eddigi tapasztalatok szerint a homokon termő gabonanemüek hálásak a káli és foszfor-trágya iránt. A zab ellenben a teljes ásványi trágya daczára is csenevész marad ha nem kapott nitrogén trágyát. Női-ruha szabászat. Felesleges hangsúlyoznunk, mennyire szükséges ma az, hogy a hölgyek a szabászatot maguk is elsajátítsák. Erről igen sok szépet írtak már össze kis és nagy nevű emberek. Városunkba egy kitűnő szabászati tanár érkezett, ki szerkesztőségünkben nemcsak jeles bizonyítványait mutatta be, hanem tényleg egy nehány szabászati mintát is bámulatos gyorsasággal és Ízléssel szemünk láttára elkészített és pedig az erre leghivatottabb kritikusok, hölgyek előtt. Koch J. országszerte ismert szabász 2 óra alatt bárkit is megtanít a szabászatra. Nagybányán 8 napig fog tartózkodni a Takács-féle hidutczai háznál, hétfőn márcz. 25-én d. u. 2 órakor megkezdi előadásait. Az a számos úri nő, aki eddig tanításain az ország nagyobb városaiban megfordult, a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik e rendkívül czélszerü szabászati módszerről. A hölgyközönség figyelmébe hathatósan ajánljuk. Nagybányán 8 napig szándékozik tartózkodni.
