Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-23 / 25. szám
(2) 25. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1901. junius 23 anyagot kér a várostól, mig a többi költségeket ő fedezi, azzal, hogy az építmény a város tulajdonába megy át. A közgyűlés, a különben is előnyős ajánlatot elfogadja. 25. Dr. Harácsek Imre indítványozza, hogy a helybeli festőkből egy 5—6 tagú szépészeti felügyelőbizottság alakittassék, továbbá, hogy a városi erdészet egy nagyobb szabású pisztrángászatot létesítsen. A közgyűlés az első indítványt oly módosítással fogadja el, hogy mivel a városnak van már szépészeti és építészeti bizottsága, ez esetről-esetre a festőművészekkel is kiegészíttessék. A második indítványra nézve pedig utasítja az erdőtanácsost, hogy alapos tanulmányok után a pisztrángos létesítésére tegyen kimerítő javaslatot A Radna-Borbereki fürdő. Besztercze-Naszódvármegyében. Helyrajz. Az erdélyi részek északkeleti szögletében, a radnai havasoknak egyik, fenyvesekkel sűrűn benőtt zugában, ott, hol az erdélyrészi Kárpátoknak nagyságra nézve harmadik óriása: az Ünőkő emeli fel roppant sziklafejét, van a Radna-Borbereki fürdőtelep, 700 méter magasan a tenger színe felett. Utazás. Beszterczétől, az utolsó állomástól 6 órán kell kocsiznunk, mig a borbereki fürdőbe érkezünk. Kocsit minden időben kaphatunk. Beszterczén 20—24 koronáért. Az út a Beszterczének, majd a Szamosnak gyönyörű völgyén, Szent-György és Majer községeken, Dombháton, majd Ó-Radnán vezet keresztül. Majertől az ut folyton-folyvást emelkedik, Sziklás, erdős hegyek között, vadul zugó, szikláról-sziklára szökellő patakok mentében haladunk felfelé. A lombos erdők lassanként elmaradoznak, örökzöld fenyvesek lépnek nyomába. A vidék is a havasi tájak jellegét kezdi felöltem; a kibukkanó Ó-Radna környéke már havasi tájék egészen. Innen még egy órát tart az ut a Radna Borbereki fürdőig. Radnáról tovább haladva, az ut folytonosan emelkedik, a völgy egyre szükül, a vidék mind vadre- gényesebb lesz; mig jobbról és balról sziklák, égbe nyúló hegyek, erdős hegyoldalok, hegyszakadékok, vasat hordó patakok váltakoznak addig előttünk mindig ugyanaz a kép, e havasok szédítő ormának, a 2200 méter magas Ünőkőnek a képe. Ó-Radna felől a bányai-utón haladva, a zuzókon innen jobbra tér az ut; itt veszi a borberekivölgv kezdetét. Jobbról a bükk erdővel borított Klines, balról a legszebb fenyvessel fedett sziklahegy között haladunk tova. Nem messze a völgy torkolatától az ólom-érczet feldolgozó kohó füstje kavarog; feljebb a zuzó-művek vannak, a magas hegyoldalon pedig egymás mellé sorakoznak a kohó- munkás-lakások. Fürdő telep. A völgy egy oldalnyilásában, százados fenyők között buzog fel a borbereki ásványforrás, a borbereki fürdőtelepnek középpontja. A fürdő maga a fenyvesekkel borított két hegy között fekszik; a középen a tovasiető Izvor patakának csobogása az erdő zúgásával kellemes harmóniába olvad össze. A völgyszorulat egy tágabb részében emelkedik az emeletes vendéglő: az »Etnke-szálló«. A svájczi stylben épitett vendéglőben van a közös ebédlő tágas verandával, az emeleten kényelmes lakószobák. A vendégek egy része a bányamunkás-lakásokban kap tiszta és olcsó lakást. Jobbra a hegyoldalt egy kisebb mellékvölgy vágja ketté; ide épült a hideg- és meleg fürdőház. Innen jó karban tartott kigyó-uton, illatos fenyők között haladva, egész a tetőig lehet gyalogolni; útközben mindenütt kényelmes padok hívják pihenésre az arra járót. Éghajlat. A levegő Borbereken portól mentes, tiszta, balzsamos s a hely 700 méternyi magassága daczára is enyhe. Fény, illat árad itt szerte s napsugár mely nemcsak illatos havasi virágot, de életkedvet is fakaszt. »De halld, anyáin ! halld, mi az mi Iocscsan . ..? Most már csendes minden, mint előbb .... Úgy e anyám ő csak vigyázatlan, Volt, virágot szedve diszelőt .........?! Gyöngy virágot akart szedni nékem, Gyöngyvirágot látott a tó szélen . .. « *0h ! nézd, ... Ki ez a ki felém jön ott. . ? ! Egy szép gyöngyrirágszál csak, semmi más. . . Egyik ág%n. nézd! hárfát is hozott, Másik ága húrokon hadonáz. Halld! mily édesen játsza s mily szépen Gyöngyvirágot láttam a tó szélen.« II. A leányka végül elszenderült, A jótékony álom meglepő Arcza nyugodt, boldogságtól derült, Mint minő ártatlan lelkeké. Hó kebele pihegett föl s alá, Kis kezét keblén összekulcsolá * Midőn reggel a felkelő hajnal Megaranyozta az ormokat, A leányka is egy mély sóhajjal Elüzé az édes álmokat. Tárva volt a kertrenyiló ablak, Illatárban madarak daloltak. A gyógyitó-forrás. A borbereki »Széchenyi-forrás« vizét Hankó Vilmos elemezte; szerinte egy liter vízben van : Calciumbicarbon . . .................................. 0 6982 s. r. Natriumbicarbon.......................................................05445 » Ma gnesiumbicarbon................................................0*3802 » Ch lornatrium..............................................................03080 » Calciumsulfat..............................................................0*1317 » Kaliumbicarbon .................................................... 0-0538 > Kovasav....................................................................... 00486 » Vasbicarbonat.......................................................... 00384 » Ma nganbicarbonat.......................................................00117 » Chlorkalium....................................................................0*0115 » Chlorlithium................................................................. 00060 » Natriumsulfat.............................................................0*0021 » A szilárd alkatrészek összege 2'2407 s. r. Szabad szénsav............................ . . .10112 » » > térfogata 960.6 köb. cm. A Radna-Borbereki viz vasas savanyú viz; mint ilyen majdnem hasonmása a hírneves karlsbrunni (0.03^4), charlottenbrunni (vastartalma 0.0345) és kry- nicai (vastartalma 0.0397) vizeknek; orvosi értéke is megfelel ezeknek. Kellemes izénél, jelentékeny szénsav- és bicarbonat tartalmánál fogva, mint élvezeti viz is kitűnő. A viz gyógyító hatása. A borbereki viz orvosi tapasztalat szerint a sápadság, vérszegénység, gyengeség és vérszegénységen alapuló idegbetegségek eseteiben, női betegségekben, úgyszintén hosszan tartó betegségek után mutatkozott jó hatásúnak. Gyógyító tényezők még: a meleg- és hideg fürdő s mit első sorban kellett említenünk: a kitűnő levegő. A magas fekvés, a gyönyörű erdős környezet, a pompás hegyi-utak, a fenyvesek kigőzölgésétől fűszeres, friss, tiszta levegő, a kitűnő víz, az érdekes kiránduló helyek a közelben, mindenek fölött alkalmassá teszik e helyet arra, hogy itt egy nagyobbszabásu, vizgyógyitó- intézettel összekötött klimatikus gyógyitó-hely léte- siftessék, Szemeinknek jól esik most is megpihenni az erdő buja zöldjén, idegeinknek jót tesz az itt uralkodó csend és nyugalom. Testünket erősiti, ellenállóbbá teszi a kitűnő vasas savanyúviz, a hideg fürdő, a hosszú munkában elernyedt .szellemünknek visszaadja rugalmasságát az ideális tiszta havasi levegő, az abban való mozgás. Nem is csoda, hogy évről-évre többen keresik fel — egészségesek, üdülésre szorulók, lábbadozók — a szép Radna-vidéknek e szerencsés fekvésű helyét, a jó kedvnek, a családias együttlétnek e vonzó tanyáját. A szórakozásnak eszközei: a tekepálya, a zene, a tornázó-eszközök s a szebbnél-szebb kirándulások. Ilyenek: a bányatelep, a zuzók, a kohó, a pompásan kifejlett gyopárairól hir.?s Korongyos, a radnai szoros, a Szamos forrása, továbbá a zergegazdaságáról, felséges alpesi flórájáról ismeretes Ünőkö, honnan négy országra szóló kilátás nyílik sat. Szoba-, ellátás- és fürdő-árak. Szoba napjára: 1 korona 20 fillér — 5 korona. Kiszolgálat, takarítás naponta 20 fillér személyenkint. Reggeli, ebéd, vacsora : 3 korona. Abonnement szerint 60 korona havonként. Meleg fürdő 90 fillér. Sós-fürdő 1 korona 20 fillér, Hideg fürdő 25 fillér. Fürdő-ruha 20 fillér. Fürdő- és zenedij: 6 korona személyenkint az egész fürdő idényre. A fürdő-időszak: julius 1-től szeptember 1-ig tart. Fürdő-orvos: dr. Géléi Lajos, bánya-orvos. A fürdőre, valamint a vízre vonatkozó felvilágosítással szolgál az Ó-Radnai magyar királyi bánya- és kohóhivatal. (Ó-Radna, Besztercze-Naszódvármegye.) Heti krónika. A főpásztori látogatás után, mely a hétnek egyik eseményét képezi, jött a főigazgatói. Négy napig tartott a nagy szurkolás. Szegény fiuk csoda, hogy le nem soványodtak, vagy bele nem pusztultak. Az eredmény szépnek mondható, 24 itju látta el magát e héten hatalmas gerundiumokkal, kampós és furkós botokkal, mert mai napság arról ismerjük meg, hogy ki tette le az érettségit, ha újonnan vásárolt bottal látjuk sétálni. A többi fiatal ember szaporította a szomorú »perczenU-nek a számát, de vigasztalódjanak, nem ők voltak az elsők, igy küzdtenek apáink is egykor, kik közzül szintén nem egy bukott el a honért. Csattanós befejezésül ma dalestély következik, a mi megujhodott dalkarunk a kaszinó árnyas bokrai alatt fogja produkálni magát. Ez a második bemutató estélye, csak legyen olyan, mint az első volt ezt óhajija tiszta szívből a krónikás. Különfélék. Winklßr József választott püspököt a csütörtöki városi közgyűlés táviratban üdvözölte azon alkalomból, hogy Ö felsége a vaskorona renddel tüntette ki. Winkler következőleg válaszolt: »Nagyságos Gellért Endre polgármester urnák Nagybánya. Nagyságod s a városi képviselő testület fogadják jó kivánatukért legbensőbb köszönetemet és a legforóbb hálámat. Winkler. Meszlényi Gyula megyés püspök, mint jeleztük, e hó 15-én a délelőtti vonattal városunkba érkezett s itt Szőke Béla h. plébános vendége volt. Délután a püspök saját fogatán Nagy-Somkutra ment, hol a bérmálás szentségét osztotta. Nagysomkutról a gil- vácsi vonattal hétfőn este Szatmárra visszaérkezett. Galba Lajos kir. törvényszéki elnök e hó 17-én városunkban időzött s átvette az újonnan épitett kir. járásbirósági épületet. Az uj épület 80 ezer koronába került s oly csinos és impozáns, hogy egyike városunk legszebb épületeinek, ünnepélyes felavatása szept. közepe táján lesz. \ törvényszéki elnök, hétfőn délután Szatmárra vissza utazott. A fögymnasium szokásos évzáró tornaversenye jun. 26-án délután 4-7 óráig lesz. Költők estélye. R. Kovács Laura és A. Kovács Bella úrnők folyó hó 15-én a nagyszálloda dísztermében kicsiny, de intelligens közönség előtt sikerült szavaló estélyt rendeztek. A műsor legkiválóbb költőink Petőfi, Arany, Kiss József, Vörösmarty, Tompa, ismertebb költeményeiből u. m. Bolond Istók, Tetemre hívás, Simon Judit, Jóslat, stb. voltak eléggé ügyesen össze állítva. Különösebben kiemelendő R. Kováts Laura, a ki gyakorlott hangsulylyal és az érzelmek kellő színezésével igazán élvezetes estélyt nyújtott. R. Kovács Laura orgánuma elég hajlékony arra, hogy a szívre és kedélyre lebilincselőleg hasson. A. Kovács Bella a kedves dallamu Lili keringőt és több újabb népdalt zenekisérettel adott elő. Sokkal eredményesebb hatást ért el azonban Gabányi Árpád által szerzett »Levél« czimü vig monológ előadásával, a mikor a levél titkot megsérteni szándékozó fiatal asz- szony kíváncsiságát, tépelődését, örömét, szenvedését, és végül nevetséges felsülését — festette. A műsor utolsó pontjaként R. Kovács Laura által előadott »Mi a szerelem« tréfás definiczió, zajos tetszést aratott. A káposzta pillangó irtását a gazdák figyelmébe ajánlja a gazdasági egyesület. Nyáron a védekezés úgy megy. hogy megvárjuk még a káposzta pillék a káposztára lerakják tojásaikat, aztán ezeket ujjunkkal széjjel nyomkodjuk. A leveleket felhajtogatva, azok fonákján rövid gyekor’at után, igen gyorsan megtaláljuk a sárga szinü tojáscsomókat. A tojás pusztítást három-négyizben megkell ismételnünk. Ha ettől elkéstünk, akkor a kikelt piczi hernyókat széjjel nyomkodjuk addig, mig azok egy csomóban vesztegelnek. Nézte soká a ringó madárkát, Elmerengett lelke a dalon; Rózs s tenyerébe téve átlát, Félig fekve nézte álmodon. Óh halld anyám ! mily szép e madárdal ! Minden hangja szivem járja által. Özvegy anyja boldog arczát látva, Hitte, hogy meggyógyult, nem beteg, Elfeledi, hogy szegény, hogy árva, Elfeledi, hogy mit szenvedet.t De a szívből kitépett szerelmet, Csupán lélekhervadás követhet. Lázas álmok, kínzó rémek képe Reménytvesztett, sivár, bús napok Mint a forró viz virág gyökére Mind ez bús szivére úgy hatott. Teste él, de lelke már e rögre Nem tart számot, búcsút int örökre. »Jó anyácskám! Ugy-e beteg voltam!? Igen! érzem ... De már nem vagyok; Ne sírj anyám többé légy nyugodtan ! Szivemet elvitték angyalok. Eltették azt egy virágkehelybe... Egy megsúgta, hogy hová van rejtve.« Jőj ! Keressük kin a zöld mezőben ! És puha ágyából felszökik, Arcza masolyog igézőn szépen; Legszebb ruhájába öltözik. Kis virág kosarat visz a karján Szava csengő, nevetése pajzán. Édes arfyja boldogan kiséri Meggyógyult a szive, gondolá Merre mennek, egyikük sem kérdi, Édes kint bolyongni fel s alá. De a lánykát titkosan terelve Biztos utón vitte hü szerelme. Virágos rét volt a faluvégen Ennek szélén volt a temető. Méh döngécselt a virág kelyhében Harmattól csillogott a mező Zöld faágon ringott a madárka Dalával megtérő párját várta. Nem fáj a szív, ha sir domb takarja A jaj, a köny, oly le nem hatol Rája hajlik szomorú fűz lombja . . . . A madár itt, óh! miről dalol . . . ? Az ifjúnak tépett szivü anyja Gyöngyvirágot ültet az uj hantra.
