Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-06-11 / 24. szám

(2) 24. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. 1899. junius 11. szempontjából s alkalmatlan a tanítói képzettség szín­vonalának. emelésére. d) Akath. tanítók és kántor-tanítók nyugdijsérel- me:. Előadó Plank Károly csomaközi k. tanító. Javaslata: A tanító nyugdíj-jogosultsága korra való tekintet nélkül oklevélhez jutása és alkalmazta­tása perczétől vegye kezdetét. 2. A tanító 10 évi szolgálaton erről önhibáján kívül támadt munkaképtelenség esetén fizetésének 30%-át kapja nyugdíjul. 3. A tanító özvegye rendes segélyt- élvezzen, ha férje 5 évet töltött a tanítói pályán; 4. A tanító szolgálati ideje 35 év legyen. 5. A tanítók árvái 20 éves korukig élvezzék a gyámpénzt. 6. A kántortanitók nyugdija 400 írtban állapít­tassák meg. 7. A gazdasági ismétlő iskolák után járó fizetés' a nyugdíjba beszámittassék. 8. A korpótlék után ne kelljen fizetni öO^/o-ot. E) A népiskolai záróvizsgálatok s azok reformja. Előadó: Mondik Endre szatmári tanító. Javaslata: Mondja ki egyesületünk: legőszintébb barátja annak, hogy az évvégi eddig dívott nyilvános vizsgá­latok jövőben teljesen megszűnjenek s évzáró ünne- pélylye! pótoltassanak. F) A magyar kath. tanító magatartása a szoczialisz- tikus törekvésékkel szemben. Előadó: Bodnár Gáspár. Javaslata: Tekintve a szocziális törekvések forrását, kívána­tos, hogy úgy a tantervben, mint egyáltalán az isko­lai és társadalmi életben a tanító kiváló gondot for­dítson : 1. a gyakorlati vallásos nevelésre, legyen egyhá­zának hü munkása; 2. a haza földje iránt való ragaszkodás ápolására, a király és fensőbbség iránt való tiszteletérzet fejlesz­tésére ; 3. igyekezzék a tanító bizalmat gerjeszteni a nép iránt, ügyes bajos dolgaiban segíteni, hogy igy az agi­tátorok karjaiba ne vessék magukat; 4. igyekezzék a tanító már korán becsepegtetni a kötelességtudást a gyermek szivébe, valamint a tár­sadalmi eltagozódásnak szükséges voltát vele elemies utón is megérteni. Dr. Steinberger Ferencz, mint elnöke ama bizott­ságnak, mely e tételeket a vidéki tanítói köröknek tárgyalás végett megküldte, a kath. tanítók orsz. bi­zottsága nevében köszönetét mondott az előadóknak, hogy oly lelkesedéssel, nagy előkészültséggel töltötték be szerepeiket. A közgyűlés az előadók határozati javaslatait elfogadta. 5. Mondik Endre egyes, titkár terjesztette elő azon indítványát, hogy indítson az egyesület országos mozgalmat a társegyletek között azon czélból, hogy a felekezeti és községi tanítóknak is megadassák a vasút utazási kedvezmény. A közgyűlésen jelen volt a tanítóság igazi jóba­rátja : Kováts Béla tanfelügyelő. Gyűlés után a jelen­levők egy szivvel-lélekkel zengték a »Hymnust.« Közgyűlés után társas ebéd volt a kath. kaszi­nóban, hol a jelenlevők a püspöknek voltak szívesen látott vendégei. Jól esett ott látnunk a minden szép és nemes iránt kiválóan finom érzékkel biró polgármes­tert, Hármán Mihályt is. Számos toaszt fűszerezte az ebédet. Éltették a pápát, a királyt, a megyés püspököt, a polgármestert, a tanítóságot, a tisztikart stb. Nótárius­Heti krónika. Ha nem volna ősi szokás vásárkor mézes kalá­csot és gyékényt venni, akkor az urnapi vásár abszo­lúte semmi forgalmat nem mutatott volna. A vásárok korszaka különben is lejárt már, de ha az idegen éppen erről a nyári szibadságról ítélné meg a nagybányai forgalmat, akkor úgyis enyészőben levő dicsőségünk falusi kedélyességgé törpülne. Nemsokára visszafejlődünk az Árpád korszakba, a mikor botbüntetés terhe alatt, mindenkinek muszáj volt valamit vinni a vásárba, hogy legyen eladni való. Itt tehát megénekelni való epizódokat hasztalan kerestem. Gondoskodott azonban a nagy természet, hogy legyen miről Írnom. Szerdán délben szokatlan forró­ság után megremegtek az ég sarkai és megeredtek annak csatornái, a zugó szélvész végig száguldott er­dőkön, mezőkön, hegyeken, völgyeken s az istenité’et- hez hasonló vihar nem egy sudár fát tövestől tépett ki. Közbe közbe kopogott a jég a háztetőkön. Majd1 elöntötte a viz az utczákat s egyszerre ezer patak keletkezett az eső nyomában. Medárdus azonban kedvesen viselte magát, egész ellentéte volt a tegnapnak, talán megszívlelte ő is, hogy a magyarok jó királyuknak a koronázási napját ünnepük s nem akart az örömbe keserű cseppeket vegyíteni. , De hogy az időjárásba egészen el ne merüljek,] irok valamit a divatról is. Tehát legújabb divat a czinteremben bicziklizni. Ezen a kis sétatérén, mely gyermekek és üdülni óhaj­tók számára a város kellő közepén feküdvén, meg­becsülhetetlen, a járókelőket ily veszedelmes masi­nákkal üldözik. Sokan le is buknak a kerékpárról s a jobb szivüeket e miatt nem egyszer az ájulás kör­nyékezi. Persze ők haragusznak, t. i. a sportsman-ek, azért, hogy a tizenkilenczedik század végén hogyan járhat valaki gyalog? A sétálók pedig egyelőre nem tehetnek egyebet, mint hogy bocsánatot kérnek, hogy élnek. Térzenék alkalmával a száguldó kerékpárokhoz járulnak egyes ifjak ártatlan tréfái, kik békákat, tüz- kigyókat, torpedókat, bombákat robbantanak el: a ren­dőrség jóizü kaczagása, a czigányok édes zenéje és a nép ujjongó visongatása között. Igazán oly kedélyes, oly aranyom ez a czinteremi csendélet, hogy azt leírni gyenge toliam nem képes, nem hiába irigykednek reánk más városok, de nincs is oly vidám élet sehol, mint Nagybányán. Végén csattan a hét, ma este grand konczert a díszteremben, városunk hírneves szülötte Takács Mi­hály rándult le hozzánk, hogy fenomenális hangjából juttasson nekünk is legalább egy pár órai élvezetet.. Közönségünk készül erősen, hiszen van-e valami bűvösebb vonzó erő, mint a dal, aztán Takácsot hal­lani nem mindennapi élvezet. Legközelebb tehát valószínűleg fényes erkölcsi és anyagi sikerről fog beszámolni a krónikás. Különfélék. 0 felsége I. Ferencz József apostoli királyunk1 koronázásának emléknapját, e hó 8-án, a helybeli összes templomokban hálaadó islentszteletekkel ünne­pelték meg s az iskolákban ifjúsági ünnepélyek voltak. Személyi hir. Kováts Béla kir. tanfelügyelő e hó 15-én városunkba érkezik a községi iskolák államo­sítása ügyében. A képviseletnek ma d. e. 10 órakor rendes havi közgyűlése volt a kővetkező tárgysorral: I. Az 1898. a székesegyház előtt áll vasalapon három óriási árbócz (emlékéül, Cyprus, Kandia és Morea meghódításának). A Márk-egyház másik oldalán áll az 1493. épült s 1859. restaurált óra torony (Orologin) márványhomlok- záttal, érdekes óraművel; az órákat két szerecsen- szobor, kezében pőrölylyel veri ki a homlokzaton szabadon álló harangon. Velencze történeti emlékei és művészeti neveze­tességei között s tán az egész földkerekségén első he­lyet templomai foglalják el. A kathoükus egyházak száma egy híján száz. Leghíresebb a Szent Márk egy­háza 976—1071-ben épült byzanti stylban. A 14. szá­zadban góth építkezésekkel kibővittetett s legújabban íesfeüráltatoft. A főhomlokzat 5 m. széles bejáróval 8s hrany alapon pompás mozaik müvekkel ékeskedik. Eréz ajtói műremekek, talapzata márvány mozaik, kupoláját s tetőzetét 500 márványoszlop hordozza. A főbejárat felett a négy aranyozott bronz ló eredetileg Neró később Traján diadalivét ékítették Rómában, majd Konstantinápolyim vitette őket Konstantin, honnét (hol a hypodromot diszitik) a váyps meghódítása után Velenczébe (1206.) innét 1797:ban Párisba, kerültek végül■ 1815-ken mostani helyökre visszaállíttattak. A palotái között első helyen említendő a Doge palota, (palazzó dúcaié) melynek mai épületét mór- góth stylusban Calendarió Fülöp terve szerint a 14. században kezdték építeni, de csak a 16. században fejezték be. 1853-ban az osztrák uralom idejében res- tauráltatptt s a kormányzó lakása volt. Ma muzeum s cs^k kivételesen állami szertartások alkalmával hasz­nálják. A földszint nyílt oszlopcsarnok, remek oszlop­főkkel. Az udvar az építészet remeke. Ebből az óriások lépcsője (scala dei giganti) vezet az emeletre, hol 11 terem ékesítve a legnagyobb művészek (Titián, Tintörelló, M. An.;elo, G. Gontarini Palma P. Veronese stb.) remekeivel méltó bámulat tárgyát képezi minden időknek. Egyes termek: Sala-, Doro, Sala dei Gernori, Anticollegio, Sala del Senatóv Chieretta, Sala dei dieci (tizek terme) Sala dei tre (hármak terme) stb. Itt vannak elhelyezve a Szent, Márk könyvtár 130 ezer kötet, 10 ezer kézirat régiségig és pénzgyűjtemények. E termekből sötét képcsőkön jutni azokba a nap­sugár nélküli börtönökbe, melyek kőpadján töltötték utolsó óráikat a halálra Ítéltek, ezekben láthatók a helyek, a hol a lefejezetíek vére lecsorgott s a hullák kidobattak e csatornába, melyet a ponté dei> sospiri hidal át A világ uraló velenczei köztársasági egykori történetének szintere a dogé palota, minden kövéhez dicsőség és gyász, művészet és Vér tapad. A paloták végtelen sorából kiemelendők még a Vendramini, Calergi, Dogana di Maré, Fosöari, Grimani, Pisani, stb. paloták. '' Kereskedelem tekintetében Velencze a modern világforgalom jelen szakában messze tűi Van szár­nyalva Trieszt és Génua által, ezek előnyös föld rajzi fekvésénél és vasúti összeköttetéseinél fogva kereskedelme tulnyomólag átviteli. Forgalma 126 millió lira értékű. Kivitele folyton hanyatlik, kézmü árui 13 millió értéket képviselnek. Az egykori hires velenczei papír kivitele is csök­kent. A velenczei ipar legkülönlegesebb termékei az üveg és románczáruk is csak nagy áldozatok árán bírják a versenyt a világpiaczon, a muranoi s álta­lán velenczei gyöngyök főpiacza Calcutta.. évi gyámpénztári számadás törvényhatósági jóváha­gyása. 2. Egy városi muzeum létesítésére alakult szer­vező bizottság kérelme. 3. A Szt. Islván-torony kiépí­tésére fordított tulkiadások utalványozása. 4. Ember Elek képviselő inditványa'az ufezák és terek takarí­tására vonatkozólag. 5. A kir. járásbirósági épület bérbeadása iránt megkötött szerződés meghosszabbí­tása. 6. A módosított. husVágási és husvrzsgáJati'szabály­rendelet jóváhagyása. 7-^-9 Tanácsi, intézkedések jóvá­hagyása özv. Pityik Jánosné, Monoki János és Pánt Pál tüzkárosult helybeli lakosok kérelme tárgyában. 10 —ll. A nyugdijintézeti bizottság javaslata özv. Nyíró Sándorné és Kaucz József közs. iskolai szolga kérelme tárgyában. 12. A gazdasági és pénzügyi bizottság ja­vaslata az 1897. évi pénztári számadásra vonatkozólag fölmerült számvizsgálói észrevételekre. 13. Ugyanaz Szerencsy József képviselőnek a közlegelő javítására nézve beadott indítványára vonatkozólag. 14. Ugyanaz Weisz Mór volt italmérési és. fogyasztási mdokezelo- nek késedelmi kamat elengedése,és kártalanítás iránti kérelme tárgyában. 15r—16. Ugyanaz Mendihóvszky József adóvégrehajtó és Pánt Pál tüzíiárosült városi rendőr segély iránti kérelme ügyében. A gyűlés lefolyá­sáról térszüke miett jövő számunkban tudósítunk. Takáts Mihály-a m. kir. opera tagja ina szomba­ton este 8 órakor tartja hangversényét ä díszterem­ben, a; konpzerten Kerner István zenetanár, a m. kir. opera f-ső karmestere is közre fög működni. A minorita rend főnöke. A magyarországi mino- ritá rend idei nagygyűlése a héten volt Szegeden, hol provinczináüsnak újból Csák Alajos Czirjéket, lapunk egykori szerkesztőjét választolták meg. *’ n Előléptetések. A pénzügyminiszter Guzmann János radnai czimzetes bányatanácsost valóságos’ .bányata­nácsossá, Sántha László mérnököt főmérnökké, Ké- méndíj Győző segéd mérnököt mérnökké nevezte ki. Kinevezések. A m. kir. pénzügyminisátez A.ntu- lóczy Aladár m. kir. postagyakórnókot• és Peinós'ek Lajos végzett bányaakadémikust a helybeli bábyá- számvevőséghez számtisztekké nevezte ki. - ;„v.f Rátz Pál prépost plébánost e hó 8-án reggel 8 órakor gyengélkedés fogta el s e miatt a .misét,meg nem tarthatta, helyette aztán 1/1 9 órakor tarlót fák meg a 'misét. AIhípóta értesülésünk szerint ' Ti legki- sebboggodalomra sem ad okot. ' ' Kossuth Lajos temetése napján, ezelőtt jó *5 évvel az utczai csőcselek macskazenével végig’ járta városunkat egyik városrésztől a másikig s nagyon spk ház ablakait hévérte, még oly házakét, is, Imi kifli lengett a fekete lobogó É botrány yégtárgyalása folyó hó 5-én, hétfőn volt a szatmári kir. törvényszékén, midőn is a törvényszék a vádlottakat, kiket még az országban összeszedhetett, tekintettel-büntetlen elő életükre, éretlenségükre és még tulságba vitt hazafias- kodásukra, egy napi börtönre és a k;adáspk;..;egyrietvem- legés megtérítésére Ítélte, a károsultakat,,pe fig apojg. per útjára utasította. ... -ÍÖ,: , Vásári forgalom. A jun. 5-ikf külső JVá!ráVra Pél- hajtatott összesen 2826 drb állat, 2126.) sMfV'as'ihstiha, 281 ló, 86 juh, 393 disznó. Eladatott 920 djdués pedig 642 szarvasmarha, 114 ló, 51 juh, 113 disznó. Az árak általában igen magasak voltak, csp.k. a sertés kélt mérsékelt árban, a mi a környéken uralkodó seEtés- vésznek tulajdonítható. Vevő idegenből nagyszámmal volt, rendzavarás nem történt.- , : ; Circus. Wisch Márton Deésről a »circus varieté* tulajdonosa, kinek társulata 30 tagból ájl és saját zenekafa5, van, engedélyt kapott, hqgy július 5-től kezdve. Nagybányán, a Külsőfogadó-téreíi előadásokat tarthasson. j A nöegylet köréből. A múlt vasárnapi gyűlésen tárgyalták a kereszthegyi óvoda 'államosítását. A mi­niszter azt az ajánlatot telte, hogy fenntartja ő az ovodát, csupán az épületet engedje át a nőegylet hasz­nálatul. A választmány azonban ilyen alakban nem fogadta el az állam ajánlatát, hanem az épületet örök áron hajlandó éladni az államnak, ha • nz óvodának fenntartására kötelezi magát. Rendkivüii közgyűlés Felsőbányán 1899. jun: 8-án. Ezen napon a Város tanácstermében: megjalent városi képviselő testület tudomásul vette a gyámpénztári múlt évi számadás tárgyában hozott 565—L899. sz. Várntegyeí közgyűlési határozatot, ’’töváb^bá elfogadta a fogyasztási adó pótlékokról szójó. belügyminiszteri szabályrendelet; tervezetét,' végre megbízta a tanácsot, hogy az állami segélyezésre vonatkozó jogosultság megállapításáról s az előleg kiutalásáról és élszámo­lásáról szóló pénzügyminiszteri rendeletek értelmében az előleg kiutalása...iránt kérelmet intézzen az illeté­kes m. kir. penzügyigazgatósághoz, A községi elemi iskolában csütörtökön, d. e. 10 órakor volt a koronázási emlékkünnepély. A fiuk előtt Alexy Kornél, a JeányokpaE Buday Etelka ma­gyarázta meg az ünnepély jelentőségét, A gyermekek hazafias dalokat énekeltek. Az ..ünnepélyen a közön­ség köréből is többen vettek részt, , , : Valóságos égibáboru volt Nagybánya környékén e hó 7-én délután 2 órakor, , Sikárlóm; Fernezelyen jég is esett, Nagybányán azonban a nagy záporon és szélvészen kívül egyéb elő nem fordult. Ezek is kárt tettek itt-ott, a mennyiben fákat tördeltek s a vetést megdűtötték. A r. kath. temetőben egy jegenyefa de­rékban ketté tört s ráesett a Rozália kápolna gerin- ezére, melyet erősen megrongált, azonkívül több sir­követ összetört. A fa koronája a kápolnán keresztül a túlsó oldalra esott s ott is pusztítást vitt végbe. A szőlőkben és gyümölcsösökben kár nem történt. Eső után a hőfok nagyon al ászál lőtt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom