Református főgimnázium, Nagykőrös, 1932

8

Mentovích után nevezetesebb új tanár ilj. Szász Károly akinek pályázati kérvényét ma is meghatottan olvashatjuk gimnáziumunk köny/tárában, Mindegy neki, akármilyen tanszékre választják meg. „A rimaszombati segéd-pap“ egyetemes tudására hamarosan nagy szükség is lett, mert a mathematikai tanszékre nem akart pályázó akadni, s ekkor ő felajánlotta, hogy átlép erre a tanszékre, azzal a kikötéssel, hogy „a magyar Iitteratura tanszékére pedig honunk egyik nevezetes költőjét, Arany János urat, mint ki a nevelésben szintén jártas, s hajlamokkal bír" — hívják meg. Az egyháztanács örömmel fogadta az ajánlatot, s mikor Arany János az első kérésre „anyagi körülményei, különösen a messzeség miatt a költözködéssel járó költség tekintetéből" nem fogadta el a meghívást, 120 ezüst forint költözködési költséget szavaztak meg neki, fizetésének csaknem negyedét. A lelkesedés annyira ment, hogy a hagyomány szerint egyesek azt hangoztatták szójátékosan: Ha kell, arany-szekeret csináltatnak Aranynak, csak jöjjön. Híva-hivta a pályatársak feléje dobbanó szive, s ennyi szívességnek nem áldhatott ellene a különben nehéz helyzetben, családjától elszakítva, Geszten élődő Arany, s 1851. okt. 21-iki levelében írja hogy „a Magyar Irodalom tanári székének elfoglalására magamat elhatároztam, fenntartván mindazonáltal az e székhez kapcsolandó mellék tudomány iránt belészólásomat“... így lett Arany nagykőrösi tanár s töltött itt a legnehezebb időkben 9 esztendőt. Újabb nagyokat vonzott ide: jött Szabó Károly, a későbbi kolozs- vári egyetemi tanár Salamon Ferenc, a nagy esztétikus, Szilágyi Sándor, aki megalkotta félszázadra a legnagyobb és legjobb magyar történelmet, aki legtovább maradt itt a nagyok közül. Tagadhatatlan, hogy Arany nem valami nagyon lelkesedett e városért, de az újabb kutatók egy kis kétkedéssel fogadják Arany kijelentéseit, sőt a bennszülött körösiek, élükön Patonay Dezső ref. lelkészszel, az Arany Társaság alelnökével, nyíltan hirdetik, hogy Aranynak egyáltalán nem lehetett oka panaszra. Körükbe fogadták a város legelőkelőbb családai, a Beretvások, akiknek úri házában jó ideig lakott, az Inárcsi Farkasok, akiknek 100 esztendős gulyásáról mintázta le A vén gulyás Marczi bácsiját, — kinek portréja ékesíti Arany körösi szobrát, különös temetése pedig frízként vonja körül a talpazat peremét, — a Tanárkyak szívesen látott vendégként szállta meg lelkét A tetétleni halmon a múlt dicsőségének hangulata .. . Azonban Arany nem szeretett más helyet csak Szalontát. Pestről is épúgy visszavágyódott szülőföldjére mint Kőrösről. Pedig ott már nem kellett a dolgozatok „lélekkötő correc- turájá"-val tépelődnie, hír, dicsőség, soha nem álmodott anyagi jólét övezték, s kizárólag hivatásának élhetett ... Igaz, hogy Kőrösön súlyosbította jellegzetesen falusi nasztalgiáját éppen egy Szalonta-környéki fürdőzés eredményekép megöröködötl kínos fejfájása, mely később hypo-