Református főgimnázium, Nagykőrös, 1913

12

Az Erdéli Históriának negyed részében (1196—1210) olvashatjuk :

„VitézÖk Érdélből vannak mind útokban.

Ott elöljáróba egy szép had jő vala,

Ezer lóval vannak Lippára útokban,

Utána barátnak három jeles tábora.

Sok ott a székelség az egyik táborban,

Szászság, az oláhság más, harmadtáborban,

Vitézlő huszárok ott negyed hadában Kincstartó jödögél az ö szép táborában.

Vén János Baptista, az királnak képe,

Ott vele jödögél királnak szép népe,

Renddel az seregök, elől huszárnépe,

Másik a spaniol, harmad lanckenet népe.

Imé az fegyverös kétféle nép vala.

Cseh és némöt vala, két seregben vala.

íme, elmondja Tinódi hogy székelyek, szászok, oláhok, spanyolok voltak a hadban, mégis rögtön ezután azt állítja, hogy a fegyveresek kétféle nép voltak, úgymint csehek és németek. Ugye bizony ez ellenmondásnak látszik ?

Budai Ali basa históriájában (213—216) ez van:

„És háromezör lancz, puskás, kopjás jőve,

Mind fegyverös vala, Lévára bejöve“, stb.

Itt elmondja Tinódi, hogy a láncoknak (későbbi labanc), vagyis az idegen zsoldosoknak, puskájuk, kopjájuk volt ; nem fölös- leges-e tehát hozzátenni, hogy mind fegyveresek voltak.

Alább azt olvassuk (245—248 s.):

„Vannak az Bozóknál álgyukkal, meghallák,

Egegről az hadat ők es kiszálliták,

Elöljárót ötszáz huszárt bocsátának,

Azután az lovag fegyveresök valának“.

Itt megint azt kérdezhetjük, miért a különbségtétel az elöljáró huszárok s az utánuk menő lovag fegyveresek között: mintha talán a huszárok gyalog és fegyvertelenül bandukoltak volna.