Református főgimnázium, Nagykőrös, 1906
11 tehetségű tanulók legnagyobb részt a görögpótlót választották s a jobb és tehetségesebb tanulókkal felette könnyebbé vált a sikeres haladás. A gyengébb tanulók szintén megismerkedtek a görög szellem nagyszerű alkotásaival, meghatva szemlélhették a görög eposz csodás nagyszerűségét, a tragédia irók utánozhatatlan fenségét, a lírikusok mesteri tökélyét, a művészet elbájoló szépségeit, a bölcsészeiben az igazságkutató elme hatalmát. A nyelv bűbájos zengését és tökéletes harmóniáját, leheletszerű hajlékonyságát nem érzékelhették ugyan, de némi kárpótlást nyerhettek a görög élet remekeinek s klasszikus alkotásainak bemutatása és közvetlen szemlélete által. A görög nyelv kérdésének ilyetén módon történt megoldásával tehát nem szenvedett kárt sem maga a tárgy, sem a klasszikus nevelés és az általános emberi műveltség. Csak a szabadabb szellem érvényesült a tanítás módszerében, midőn megadatott a tanulónak az alkalom, hogy szabadon követhette a tehetsége által determinált hajlamait. Igazi súlyos, érdemetlen és kímélet nélkül való támadás a múlt év decemberében érte a görög nyelvet és vele a klasszikái nevelést, midőn az akkori kormány közoktatásügyi minisztere rendeletet adott ki, amelynek értelmében a görög nyelv és irodalom töröltetik az érettségi vizsgálat tárgyainak sorából. Tisztán a középiskolai klasszikus, tehát ideális nevelés szempontjából tekintve e rendelkezést, azt a maga egészében önkényes, helytelen és igaztalan, az érettségi vizsgálat niveaujának lesülyesztésére szolgáló intézkedésnek kell minősítenünk, melynek szükségességét az élet nem igazolta, nemzeti érdek nem sürgette, pedagógiai hasznosság nem szentesitette, hanem létrehozta a politikai célszerűség, a politikai számítás. Országos közoktatásügyi tanférfiaink között szintén volt mozgalom az érettségi vizsgálati rendszabályok és utasítások revíziója érdekében, de ez a mozgalom távolról sem célozta a görög nyelv degra- dálását, hanem inkább annak jelentősége fokozására törekedett, midőn a szóbeli vizsgálat tárgyává akarta tenni. Annál meglepőbb volt tehát a közoktatásügyi kormánynak rendelete, mely a tudósok véleményének s a szakférfiak javaslatának ellenére az érettségi vizsgálatban uj rendszert létesített az által, hogy a görög és német nyelvet törölte az érettségi tárgyak sorából. Nyilvánvaló, hogy a rendelet ötletszerű volt s pusztán hangulat- keltés céljából történt Már pedig az emberi és nemzeti nevelés nagy kérdéseit ötletszerűen, hangulatkeltés céljából, a tudományos világ kifejezett óhajtásai ellenére oldani meg, amily önkényes, ép