Református főgimnázium, Nagykőrös, 1906
10 másutt fel nem található, csak a görögöknél. Ez a csodálatos nép teljes mértékben rendelkezett mindazzal, a mi még „a mi civilizációnknak is büszkeségét és legfőbb báját teszi.“ Az egyéniség kifejlődése, az alkotmányos élet szabad intézményei, kifejlődött társadalmi rend, a képesség és erő érvényesülése, a szellem uralkodó hatalma, tisztultabb erkölcsi felfogás, a játszi képzelet csodás szin- pompája, az igazságok után kutató elme uralma, az élet és világ nagy problémái iránt való fogékonyság, a lélek teremtő hatalma, az örök szép és örök igaz mintaszerű kiábrázolása, mindez oly jellemző vonása a görög géniusznak, hogy annak puszta szemlélése is neme- sitőleg hat, hát még a tartós és öntudatos elmélyedés a görög világ varázsszerű magasságaiba és mélységeibe! ... És ezt a tárgyat akarják a gymnasiumi oktatás kereteiből kiszorítani, holott a gymnasiumi oktatás nyiltan bevallott célja : művelt emberek képezése! . . . A másik ellenvetés már elfogadhatóbb, hogy t. i. a növendékeken lehetőleg könnyíteni kell. De ez az ellenvetés minden tárgy- gyal szemben elfogadható, nem csupán a göröggel szemben. Hiszen minden tárgy annyira túl van halmozva ismeretekkel s a tankönyvek évről-évre annyira nyernek terjedelemben, hogy a tnlterheltetés- től minden tárgynál lehet tartani s e miatt panaszkodni. E tekintetben még a görög nyelvnek igényei a legszerényebbek. S ha már a görög nyelv és irodalom tanításában alkalmazzuk a fakultativ módszert, nem kevesebb jogosultsággal alkalmazhatnánk azt a latinnak, vagy a németnek, vagy épen a számtannak és fizikának tanításában, nem is szólva a rajzról és énekről. Mert ha nehéz egyeseknek a görög, ép oly nehéz lehet másoknak a latin vagy a német, vagy épen a számtan és fizika. Mindennek dacára felette helyes és okszerű volt a tanügyi kormánynak eljárása, midőn az 1890. évi XXX-ik törvénycikkben intézkedett a görög nyelvnek fakultativ tantárgygyá tételéről. Az a helyes és gyakorlati pedagógiai elv érvényesült e törvény meghozatalánál, hogy a tanuló szabadon követhesse hajlamait s egyéniségének megfelelően választhasson a görög és a görög-pótló tanulása között. A görögöt pótoló tárgyak rendszerében létesített bi- furcationalis eljárás, a mely által a görögpótló tanfolyam két részből, görög és magyar irodalmi és görög művészeti és bölcseleti tanulmányokból, valamint művészi rajzból áll, megnehezítette ugyan a görögpótló tanfolyamot, midőn a rajzot is rendes tantárgynak, tehát kötelezőnek deklarálta, mégis sokat használt a görög nyelvi tanítás sikerének. A görög ugyanis megtartotta korábbi jelentőségét s a tanítás sokkal sikeresebb lett, mint addig volt, mert a gyengébb
