Református főgimnázium, Nagykőrös, 1859

Tartalom

3 ezot, sem nagyobb bérű szakácsot nem tartok, mint egy majorost. A mit örömest beval­lók, rómaiak. Mert atyámtól és más feddhetetlen életű férfiaktól ágy hallottam, hogy a ezifrálkodás nőkhöz, a munka férfiakhoz illik, és minden jó férfiúnak több dicsőségének, mint gazdagságának kell lenni; hogy a fegyver, nem a bútor szolgál díszére. Am tegyék hát mindig azt, a miben kedvök telik, a mit kedvesnek tartanak; szerelmeskedjenek, dőzsöljenek, a hol ifjúságukat töltötték,* ott töltsék öreg korukat a vendégségekben,—- hasuknak és testük leggyalázatosabb részének szolgálván; az izzadságot, port és más ilyeneket hagyjanak nekünk, kik előtt azok kedvesebbek a vendégségeknél. De ez nem így van. Mert midőn magukat minden gonoszsággal bemocskolták, a leggyalázatosabb emberek a jók jutalmát ragadják cl. így igen igazságtalanul a dőzsölés és tunyaság — a legalábbvaló dolgok — azoknak, kik elkövették, mitsem ártanak; az ártatlan köztársa­ságnak vannak romlására. Most minthogy azoknak, a mennyire az én erkölcsöm, nem azok gonoszsága kívánta, megfeleltem: keveset a köztársaságról fogok szólni. Mindenek előtt Numidia felöl legye­tek jó kedvvel, rómaiak. Mert a mi eddig Jugurthát védelmezte, azt mind elhárították, a kincsvágyat, tudatlanságot és kevélységet. Azután ott helyismerö sereg van; hanem bizo­nyára inkább vitéz, mint szerencsés. Mert annak nagy része a vezérek kincsszomja és vakmerősége által megtöretett. Miért is ti, kiknek korotok alkalmas a katonaságra, igye­kezzetek velem együtt, védj étek a köztársaságot, és senkit azok nyomorúsága vagy a vezérek kevélysége miatt félelem ne szálljon meg. Én részemről a seregben, az ütközet­ben mint tanácsadó s a veszélyben társatok veletek leszek, s magamat veletek minden körülmény közt egyformán fogom viselni. Es valóban, ha az istenek segítnek, minden kész, a győzelem, zsákmány, dicsőség; melyek, ha kétesek vagy távol volnának is: mégis minden jó embernek segítségére illenék lenni a köztársaságnak. Ugyanis gyávaság által senki sem lett halhatatlanná, és egy szülő sem kívánta gyermekeinek, hogy halhatatlanok legyenek; inkább azt, hogy jól és becsületesen töltsék be életüket. Többet mondanék, rómaiak, ha szavaim a félénkekbe vitézséget öntenének, mert a vitézeknek — úgy vélem — eleget szólottám. II, Lélektani vázlatok, Warga János Bölcsészeti Előtanának I. Kötet „Tapasztalati Lélektan“ második újra dolgozott kiadásából. Második Szakasz. Az alaptehetségek fejlésének érzékszellemi foka. Első Czikk. Az ismerési alaptehetség fejlésének érzékszellemi foka. §.41. A képzelő (előterjesztő) tehetség fejlése átalánosan. 1) Lelkűnkben a szemléletek akkor is megvannak, ha lelkünk közvetlenül nem függ a szemlélt tárgyon, vagy midőn a tárgyakról lelkünk képzetet szerzett (§. 29.); pl. Kijöt­tem a templomból, az egyéneket, kiket ott láttam és jól megnéztem, mind a látott helyre 1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom