Református főgimnázium, Nagykőrös, 1859
Tartalom
4 es tapasztalt cselekvényekre képzelem vissza. Valamint a tárgyak közvetlen szemléleténél azon egy tárgynak jegyei is liullámzanak eszméletemben, úgy különösen hullámzanak abban több szemlélt tárgyak jegyeikkel együtt; pl. Láttam a templomban tisztes és áhita- tos öregeket, vidám, de azért kegyes iíjakat; láttam a szent jegyeket stb. stb. Ezek, miként a közvetlen szemlélet alkalmával hullámzottak eszméletemben, ügy lelkem közvetve azután is egyikről másikra átmegy; tellát a képzetek mozognak lelkemben. Kijöttem a templomból, gondolkoztam az egyházi tanításról; ekkor a fenteinlített egyének és szent jegyek képzete bizonyos időre kiesett eszméletemből; de körülménysze-- rüleg épen úgy visszajött abba, s jelenleg is úgy mozog abban, miként azelőtt képzeltem volt. Lelkünk képzelő tehetségének azon foka, miszerint az abból kiesett képzetek ismét visszajönek abba, neveztetik a képzetek visszakozásának (reproductio idearum, széles értelemben vévén az idea eiSím szót = benső szemlélet), vagy emlékezésnek. 2) Lelkem nemcsak megtartja és visszaidézi a képzeteket, hanem (igyekszik azokon változtatni is; pl. A templomban láttam ifjakat, kik nem egész illő szerénységgel és áhítattal viselték volt magukat; ezen jegyeket, melyek az istenitiszteletnek még külsőjével sem férnek meg, óhajtóm, szeretem a nevezett ifjaktól eltávolítani, helyettük a kegyelet és áhitatosság jegyeit ruházni reájok. Lelkünk képzelő tehetségének ezen magas foka neveztetik a képzetek átalakításának (constructio, productio, synthesis idearum). 3) Midőn lelkünk a képzetek változtatásánál odajut, hogy a képzeteket lényeges és lényegtelen, közös és egyénes jegyek szerint különbözteti meg egymástól (fogalom); mint ilyen lényeges és közös jegyek szerint is viszonyítja össze azokat (Ítélet); nemcsak, hanem ezen viszonyítás után új fogalmak összekötésére jut (következtetés): akkor lelkünk a képzetek visszahozása és átalakítása közt kiilönböztetöleg, értelmesen mozog (interlegit, intelligit), vagy érti (érinti) a dolgokat; ez az értelem. Látszik, hogy ezen harmadik fok már magas kifejlése lelkünk képzelő tehetségének; jelesül olyan, melynek nemcsak fogalmakkal, hanem eszmékkel (szoros értelemben véve az eszmét, az ideát) is van dolga; mint ilyen a képzelő tehetség lelkűnknek már szellemi kifejlési fokára megy át. De azért ez értelem, mely ismerni törekvő tehetségünket először még mindig kül tárgyakhoz köti le, s tartozik lekötni, hogy azoktól elvonás útján fentebb emelkedhessék, ismerési alaptehetségünk érzékszellemi fokához sorolható. A). A képzelek visszaidézése. §. 42. A képzetek előállása, jelesül csoportulása és sorolása. Valamint a szemléletek térben és időben történnek, úgy a képzetek is mozgás közben és hullámzás után a tapasztalás két alakjában, ú. m. térben és időben állapodnak meg. Tehát 1) Az eszméletünkben mozgó képzetek bizonyos térre szorítkoznak, ezt nevezzük a képzetek térbeni csoportulásának; és pedig nemcsak egyes tárgy részei csoportúinak eszméletemben, hanem különbözőké, azon- és különneműekké; pl. A fa képzeténél, melyet bizonyos helyen láttam, derekának vastagsága, ágainak terjedelme, lombjának nagysága, levelei stb. stb. mind előállnak eszméletemben; de előáll a ház képzete is, melyet a fához közel láttam, előáll az emberek .képzete, kik a fa körül jártak, keltek és dolgoztak stb. Ezeket lelkem mind bizonyos térre csoportosítva képzeli. 2) A képzetek nemcsak bizonyos térre szorítkozva, hanem bizonyos határozott időben egymás után következve is előállnak eszméletünkben; pl. A tegnapi napon, a múlt héten és hónapban véghez vitt cselekedetünk egész képzetsora marad meg eszméletünk
