Református főgimnázium, Nagykőrös, 1857
2 esetén könnyen eligazodhatnak; de nem különben tagadhatlan, miszerint a természet- tanban oly tárgyak is fordulnak elő, melyek eddigelé csak felsőbb ismereteken alapulván, felgymnasiumokban a legjelesb növendékeket is hidegen hagyják azon öntudat mellett, hogy keblükben épen az maradt szilárd nyom nélkül, mi talán egy egész tan nehézségpontját képezi. Sok tudós ügyekezett ezen segiteni , és mit lehessen e téren tenni , kivált Ettingshausen András tudor és kormánytanácsos úr mutatta meg. Mindennek, a mi e tekintetben megtétetett, jótékony és eredménydús befolyása volt a tudományos értelmiség megerösitésére és előmozditására. Jelenértekezésemben magam is oly természettani tárgyról akarok szólni, melynek általános része eddig jobbadán mellőztetett, vagy eléggé aligha méltányoltatott, különös ágazatai pedig, mind felsőbb, mind elemi ismeretek használatával, ki vannak ugyan fejtve, jelen értekezésemban azonban más módon és szinte csak elemi ismereteken alapuló bizonyításokkal terjesztetnek elő. Czélom ugyanis a lengő, rezgő és hullámzó mozgás főtörvényeit elméletileg kifejteni, mely mozgásformák, a mint azt a tapasztalás is tanusitja, sok lényeges, főleg pedig abban álló sajátságokban egyeznek meg, hogy a hozzájok tartozó tünemények bizonyos tekintetben felváltva eltűnnek és megújúlnak, minélfogva szükségessé is válik, azokat egy fogalomba foglalni s ennek nyomán aztán oly sarkigazságokat kutatni, mellyeken mint alaptörvényeken ama mozgásformáknak főtörvényei feneklenek. Az általános fogalom szóvali megjelelésére én a vissza kerülő- mozgás elnevezést találom leghelyesebbnek, minthogy ebben mindazt feltaláljuk, mi a lengő, rezgő és hullámzó mozgást közösen jellemzi. — A visszakerülő mozgás. Midőn valamely test, bizonyos erő hatása által, kimozdittatik egyensúlyi helyzetéből és mozgásba hozatik, úgy hogy mozgása folyvást tart ugyan, sebessége azonban és avval együtt az erő nagysága, némely helyen lehető legnagyobbnak, némely helyen pedig tökéletesen elenyészettnek mutatkozik: előáll egy sajátszerü mozgás, tudniillik a visszakerülő mozgás. Ez lényegesen különbözik a mozgás minden más nemeitől, mint p. o. az egyenlő, egyenlően gyorsuló, központkörülitöl s a t. miről már e különböző mozgásnemek fogalmai is könnyen meggyőzhetnek mindenkit. Visszakerülő mozgást minden halmazállapotú testeknél találunk, s mivel bizonyos tünemények alkotó részeiknél. valamint előállásuk és fejlődésük módjánál fogva, szemlátomást különböznek egymástól: igen czélszerünek és szükségesnek látszott, különböző elnevezésekkel is megjelelni azokat; van lengő, rezgő és hullámzó mozgás, A visszakerülő mozgásnál az erőn, mozgó tömegen, a mozgás sebességén és irányán kivül, tekintetbe vétetik az idő, mely alatt egy bizonyos meghatározott tümemény (lengés, rezgés, hullám) előáll, továbbá a tér, mely a legnagyobb és a megsemmisült sebesség helyzetei közt létezik és távfogat (amplitúdó) nevet visel, végre a mozgási tünemény egyes részletei, melyek a
