Református főgimnázium, Nagykőrös, 1854
Tartalom
4 s ázsiai és afrikai bevándorlottakból alakúit. Keletről jött Görögországba a vas, keletről a lő, keletről a mesterség és művészet. A görögök azonban minden anyagot mit kelettől kölcsönöztek, saját eredetiségük szerint dolgoztak fel, úgy hogy a durva anyag az ő kezeik közt ragyogó drágakővé változott. Görögország legelső államai úgynevezett bősök vagy félistenek által alapíttattak, kiket szellemi erejük nagysága emelt a néptömeg fölibe. Darab ideig ezen hősöktől leszármazott királyok uralkodását látjuk Görögországban, kiket a nép nemcsak őseik iránti kegyeletből, hanem személyes testi lelki erényeikért is nagy becsületben tartott, s bennök nemcsak vezetőit és tanácsadóit, hanem oltalmazod is tiszteié. Azonban mihelyt a politikai öntudat a nép életében erősebb gyökeret vert, ezen hősöktől származott királyok atyai uralkodása azonnal véget ért, s a királyságot minden erőszakos rázkódás nélkül mindenütt jobbágyi vagy népuralmi kormányforma váltotta fel. A görögök nincsenek ugyan már a természet hatalma által lebilincselve, de azért ahoz még benső viszonyban állanak , s a görög élet képében a háttéri még folyvást a természettőli függés képezi. Természet iránti tiszteletét a görögöknek különösen mulatják a nálok létezett mysteriumok vagy titkos istenitiszleletek, melyekben a nép az istenség titkait vélte rejtezni, s melyek már titkosságuknál fogva is nagy figyelmet ébresztettek. Ezen mysteriumok, a mennyire azokat ismerjük, nem egyebek voltak mint keleti eredetű természetimádás, mely összekötő kapocsként maradt fen a szabad görög szellem és a keleti természeliség közt. Az egész görög hitregetanból is kitetszik, hogy az ifjú görög nemzet még szorosan egybefüggött a természettel és a természeliség maradványait még nem vetkezte le egészen. A görög hitregetanban még jőnek elő ázsiai alakok, a természeti erők megszemélyesítései, mint Cybele, az ephesusi Diana, Pan. Az ifjúilag szép istenek felett, kiknek arczán az égi boldogság csöndes mosolya ömlik el, határtalan hatalommal uralkodik a kérlelhetlen Fatum (/íofco«) , mint változhallan természeti szükségesség, melynek isten és ember alá van vetve egyiránt. A Falum vezérli az istenek történetét is. Zeus és az újabb istenek nem örök időtől fogva uralkodtak az Olympuson; régente az istenek más nemzedéke létezett, s csak ezen régibb természeti istenek (Titánok) elűzése után juthattak az újabb szellemi istenek hatalomra. A Titánok egyébiránt elűzetésök után sincsenek egészen legyőzve, hanem csak a föld legvégső széléig hátra nyomva és oda örök időkig száműzve. Ezen mythus szépen ábrázolja azt, hogy a természeliség a görögöknél a szellem által már háttérbe nyomatott ugyan, de egészen még le nem győzelelt. A szellemi istenek mellett olt állanak még mindig a természeti hatalmak is, Poseidon mellett olt áll Okeanos, sőt a természeliség maradványait mint ékességet mindenütt láthatni magokon az olympusi istenségeken is. Görögország a művészet és igazi szépség hazája. A görög művészet mind az indusok túl a rendin ábrándos, mind az egyiptomiak jelképi művészetétől merőben különbözik. A keleti természe- tiségből kiemelkedett görög szellem anyagúi használta fel a természetet, hogy azt megszépítse, s kedves és tiszta eszméit teremtőleg lehellé a holt anyagba, hogy a szellem sugározzák vissza abból is. Atalában véve a görög életnek egyik igen jellemző vonását képezi a szépség és művészi tökély után törekvés. Ezért Görögországnak nemcsak művészete, hanem története, vallása, mindene szép. A görög istenek nagy része keletről és Egyiptomból került ugyan Görögországba, de ezen keleti és egyiptomi istenek elvontságukat és állati formájukat a görög földön levetkezvén, eszményileg szép emberalakot öltöttek magukra fel, s így a keleti ízléstelen és értelemnélküli ábrándképekből a szép és jelentéssel teljes görög hilrege állott elő, melyben a háttérbe nyomott keleti lermészetiséget a szellem és szabadság váltotta fel. Görögországban különös gond fordítlatott a test kiképezésére is. A széles értelemben vett szabadságra törekvő görög a természetet legelőbb a testben igyekezett legyőzni, hogy így ez a szabad szellemhez illő, kellőleg kiképezett és szép legyen. Ezért a testgyakorlat, melynek csak a középkori tornákban találunk némi képmására, erősen virágzott, és nemcsak egyesekre, mint a középkorban, hanem az egész nemzetre ki volt terjedve. Ez okból, meghatározott helyen és időben nyilvános I
