Református főgimnázium, Nagykőrös, 1854
Tartalom
5 testgyakorlatok tartattak, melyekben, mint a testi ügyesség nyilvános mutatványaiban, minden szabad görög reszt vehetett. Mily nagy fontosságot helyzetiek a hellenek a testi erő és ügyesség kifejtésében, mutatja lőleg az olympiai játékok ünnepies komolysága. Még az idő is ezen játékok szerint számiáltatott. Az cgyedités (Individualisatio) utáni törekvés a helléneknél számos egymástól független államokat hozott létre. A görög szellem virágzásának idejekor ezen elkülönözött államokban az uralkodó államforma a népuralmi volt, mi az egyediség első, erőteljes föllépésének szükségesképeni eredménye gyanánt tekinthető. Egyébiránt a görög állam és görög szabadság sajállagos jelleme egészen különbözik attól, mit mi ez alatt értünk; a szabadság nálok csak részletes és korlátok közé szorított volt; nem az ember mint ember volt szabad, hanem a polgár. A sokkal nagyobb tömeg rabszolgákból állott. A polgár becse és érvényessége pedig csak azon államra szorítkozott, melynek épen polgára volt; evvel volt az ő egész lélele összeforrva. Más oldalról az állam ismét a polgárok érzületén alapúit, s az egyesek és állodalom közli viszony merőben erkölcsi volt, az egyes átengedő magát az egésznek, s a fenálló viszonyok fenlartására irányzá munkásságát. Az egyed1! érzület és állam közti meghasonlás csak a görög szellem enyészetnek indultakor állott először elő. II. Görögország virágzása. Görögország virágzása csak rövid ideig tartott. A mint a megelőző történelmi néppel ellenséges érintkezésbe jött, hatalma csakhamar a legmagosh pontig emelkedett, honnan azonban a peloponne- susi háború óla sebesen szállott ismét alá és bomladozásnak indult. A perzsa háborúkat úgy lehet nézni, mint a görög népuralom és a keleti kényuraság közt vívott nagyszerű harezot, melynek a dolog természete szerint előbb utóbb szükségesképen be kellett következnie. Esetleges okot ezen háború kitörésére azon körülmény szolgáltatott, hogy a perzsa uralom alá jutott kisázsiai görögök magokat szabadokká akarták tenni, s ezen törekvésükben az európai görögök által is gyámolíttattak. Ezen ok arra bírta a perzsák nagy királyát Dariust, hogy hírnököket küldjön Görögországba, kik az ottani államoktól hódolás jeléül vizet és földet kérjenek. A legtöbb görög állam remegve teljesítő a nagy király kivánatát. De Sparta kútba, Athene pedig gödörbe vető a hírnököket, hogy olt vegyenek magoknak vizet és földet. Ezen hír hallása még inkább felbőszítő Dariust, ki azonnal roppant nagyságú sereget küldött Datis és Artaphernes vezérlete alatt Görögország ellen. A görögök csak szellemi erőt és lelkesedést tudtak ellenébe tenni az órjási anyagi erőnek. De a szellem ereje itt is hatalmasabbnak bizonyult be az anyagi erőnél, s Milliades kicsiny de lelkesült serege, Marathon síkján, a perzsák lizszerte nagyobb seregével merészen megmérkőzvén, a leglényesb győzelmet vívta ki. Darius fia és utóda Xerxes új sereggel jön Görögország ellen. De Themislokles összezúzza Salamis mellett a perzsák kevély hajóhadát, míg másfelől Leonidas 300 spártai és 700 thespiaei hőssel tartóztatja fel Thermopylénél a szárazföldi perzsa sereg százezreit, kik tömérdek veszteség után végre is csak Leonidas és hős társai holt testein át törhetlek magoknak útat Hellásba, hol azonban következő évben, Plataea mellett a spártai Pausanias és athenei Aristides állal teljesen megveretlek. A plataeai ütközet napját kétszeresen emlékezetessé teszi az, hogy ugyan e napon semmisíié meg egy más görög sereg a spártai király Leotychides és az athenei Xantrppus vezérlete alatt a perzsa hajóhad maradványait Mykaíe hegyfoknál. Ezen ütközetek és győzelmek örökké felejt- hellenek maradnak azért, mert a szellemnek a nyers tömeg felelt nyert első dradulmát a legdicsőbb színben tüntetik fel. Az említett győzelmekkel azonban még nem lett vége a háborúnak, mely több félbeszakadással, búzamos ideig tartott még ezután is. Különös szerencsével folytatta a perzsák elleni háborút a maratoni hős nagy fia liimon, ki 460-ben ugyanazon egy napon Eurvmedon folyamnál először a tengeri s nyomban a szárazföldi perzsa sereget telte semmivé. Ennek következtében, a perzsa Görögországnak fegyver általi legyőzbetlenségéről meggyőződvén, békét kötött, s ha nem is barátságba
