MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1989

1989. január 24. • 853. őe. - Oldalszámok - 1989. 853. 21.

x^ lapjától, hogy a realitásoknak megfelelően nyíltan, kritikai hangját erősítve, időben, pontosan tájékoztassa a közvéleményt a megyében zajló folyamatokról. A megyei sajátosságokat - sikereket és jellemző gondjainkat - jobban tükröző lap segíthet abban, hogy a párttagságnak, a lakosságnak reálisabb képe legyen a megye helyzetéről - benne saját helyzetükről - a stabilizáció, a kibontakozás lehetséges útjairól, módjairól, feltételeiről. Ezért írásainkban arra törekedtünk, hogy felkészítsük a közvéleményt a gazdasági, a politikai munka várható változásaira. A politikai intézményrendszer reformjával összefüggésben nagy figyelmet fordítottunk a pártszervek, az alapszervezetek tevékenységének tartalmi és szervezeti megújulására. A testületi ülésekről, a küldöttértekezletekről adott részletes tudósítások mellett, többek között szóltunk a pártmunka megújulásának konkrét megyei, városi, nagyközségi, üzemi tapasztalatairól, az önálló arculatú pártszervezetek kialakításáról, a párt megváltozott szerepéről a gazdaságban. Ha szerény mértékben is, de érzékeltettük a sokféle érdek, az eltérő érdekviszonyok megjelenését a gazdaságban, a politikai élet színterén. Kerekasztal beszélgetést szerveztünk az új közmegegyezésről, véleménycsere alakult ki a lapban a szakszervezeti érdekképviseletről, a KISZ megújulást szolgáló programjáról, írtunk a népfront és az alternatív mozgalmak együttműködési lehetőségeiről, a Fidesz megyei - szarvasgedei tevékenységéről, s megjelentettük a Demokrata Fórum agrártéziseit, szakmai, kritikai észrevételekkel. A tanácsi munka egyszerűsítésével és korszerűsítésével, a gazdálkodás megváltozott feltételeivel, az országgyűlési képviselő választás, a gyülekezés és egyesülési jogról szóló törvénytervezetekkel, a tervezett változásokkal foglalkozó írások ugyancsak megjelentek a lapban. Szóltunk a megyei képviselők részvételéről a Parlament munkájában. Hangot adtunk a településfejlesztést új módon szolgáló tanácsi döntéseknek, a közpénzek leghasznosabb felhasználását szorgalmazó kezdeményezéseknek, s annak, hogy milyen anyagi terheket vállal ebből a lakosság. A megújuló városi - Salgótarján, Balassagyarmat - valamint a bátonyterenyei mellékleteket is mindinkább e célok szolgálatába állítottuk.