MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1989

1989. január 24. • 853. őe. - Oldalszámok - 1989. 853. 22.

A stabilizáció, a kibontakozás megyei tapasztalatai, igazodás a termelés, a gazdálkodás új követelményeihez, a megye üzemeinek hozzájárulása a költségvetés egyensúlyához, így a megye korszerűsítésre szoruló gazdasági szerkezete, az ebből adódó sajátos gondok, a szerkezetváltás tudati feltételei, a műszaki-technológiai fejlesztés lehetőségei és korlátai, a szervezett, a fegyelmezett munka, a jövedelmezőséget növelő vállalkozások, kezdeményezések folyamatosan helyet kaptak a lapban. Figyelemmel kisértük a bányászat helyzetének rendezését, az önállóvá vált üveggyárak útját, az Üveggyapot RT tevékenységét, a foglalkoztatottság gondjait. Legfontosabb feladatunknak a továbbiakban is azt tartjuk, hogy írásainkkal segítsük a megye üzemeiben, intézményeiben a politikai, a gazdasági munka megújulásának, korszerűsítésének folyamatát. Rövid és hosszabb távon egyaránt arra törekszünk, hogy érzékeltessük a párttagsággal, a közvéleménnyel: a gazdasági megújulás, a kibontakozás elképzelhetetlen a politikai intézményrendszer megújulása, a párt tevékenységének korszerűsítése nélkül, s ebben a korábbinál nagyobb szerep hárul a pártszervekre, az alapszervezetekre és a párttagokra is. A Központi Bizottság, a megyei pártbizottság, a területi pártszervek állásfoglalásának módszeres közreadásával, a döntések magyarázatával segítjük a politikai intézményrendszer reformjával összefüggő kérdések értelmezését, a különböző nézetek tisztázását. Fel kell készülnünk arra, hogy a NÓGRÁD-ot a politizálás, a köz-* életi demokratizmus ismert, elfogadott fórumává tegyük. Olyan fó^ rummá, ahol lehetőség nyílik széleskörű véleménycserére lényeges kérdésekbend, amelyek a párttagságot, a lakosságot foglalkoztatják, s értelmezésükben bizonytalanság, zavar van. Az ilyen véleménycserékben i^ helye van a kisebbségi véleménynek, s a párttól eltérő álláspontoknak is, megfelelő kritikai észrevételekkel. ^ «,-* Megkülönböztetett figyelemmel kisérjük a megyei párttestületek, alapszervezetek politikai, mozgalmi jellegének erősítését, tartalmi és szervezeti megújulását - a kétszintű pártirányítás tapasztala- ; tait - munkastílusuk, munkamódszerük korszerűsítésének folyamatát,