MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1986
1986. február 25. • 787. őe. - Oldalszámok - 1986. 787. 13.
A helyközi közlekedésben napi 17oo menetrendszerinti járat inditásán túl az iskolakörzetesítésből adódó feladatok ellátására naponta 76 helységből 26oo tanuló iskolába való eljutását biztosítjuk. Salgótarjánban, Balassagyarmaton és Pásztón céljáratokkal is segítjük a tanulószállítást. A munkásszállításon belül külön figyelmet fordítunk a bányaüzemek igé nyeinek kielégítésére, naponta 25 autóbusszal, háromműszakban, a megye 88 községéből szállítjuk a bányászokat. A helyi közlekedés színvonalának szintentartását, illetve javítását szolgálta a Skoda buszok kiváltása, a BKV-tól autóbuszok beszerzése, a menetrendek folyamatos felülvizsgálata, a számítástechnika igénybevétele, a helyi közlekedés kiterjesztése Somoskőújfalura. Jelenleg a megye öt helységében naponta átlagosan 8o ezer utas helyi szállítását biztosítjuk. Erőforrásaink hatékonyabb felhasználásával, szervezettségünk javításával emeltük az utasszállítás színvonalát, kevesebb a késett és kimaradt járatok száma. Kulturáltabb lett az utaskiszolgálás és korszerűbb a menetje gyek kiadása. Bővült a menetdíj kedvezmények köre. Ennek alapján a lakosság és a különböző szervezetek kedvezően ítélik meg szolgáltatási tévé kenységünket. Eredményeink mellett néhány területen a feszültségek egy részét nem sikerült felszámolni és újabbak is keletkeztek. A közgazdasági feltételrend szer hatására - a vállalati források átcsoportosítása ellenére - nem si került autóbuszállományunk elöregedési folyamatát megállítani, az autó buszállomások rekonstrukcióját elkezdeni. A jelenlegi minőségi és mennyiségi szint tartása is nagy erőfeszítéseket követel vállalatunk valamennyi dolgozójától. Az autóbuszpark szintentartását is csupán a közgazdaságilag nullára leírt BKV járművek beszerzésével tudtuk megoldani. Gazdálkodási és szervezési intézkedések eredményeként a fajlagos árbevételi mutatók a szakmai élvonlhoz tartoznak, ennek ellenére a személyforgalom jelenlegi eredményessége elmarad az átlagtól. Okait, az aprófalvas településszerkezetben, a többmű szakos foglalkoztatás magas részarányában, a romló műszaki állapotban, és a költséggazdálkodásunk hiányosságaiban látjuk.