MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1986

1986. május 6. • 792. őe. - Oldalszámok - 1986. 792. 58.

- 8 4*/ A hat ék o n

y a ág a j öved e 1 emt e r

m_e 1 o képesség terén, A vállalati elképzelések túlnyomórészt összhangban vannak gazdaságpolitikai célkitűzéseinkkel. A termelés növekedését mindenütt döntően a termelékenység javítására alapozzák /30 %/. A nyereségelőirányzatok a termelési mutatóknál lényegesen dinamikusabb növekedést jelölnek meg /52-53 %/, aminek következtében a bérjövedelmezőség 16-17 %-,az eszközjövedelmezőség: 33 % az E+B-arányos nyereség 26 %-os növekedését várják. Ennélfogva a jövedelmezőség elfogadható javitása minden vállalati, gyári koncepción vezérfonalként húzódik végig. A tervek számot adnak a belső tartalékok mozgásba hozásának szándékáról /a termékszerkezettel, fajlagos költségekkel kapcsolatban felsoroltakon kivül a munka- és üzemszervezés, a kooperáció javitása, néhány helyen a készletgazdálkodás feszesebbé tétele/. Mégis-ha ezeket a struktúraváltásról, költséggazdálkodásról korábban mondottakkal vetjük egybe - szembetűnnek a vállalati koncepciók bizonyos belső konzisztenciális gyengeségei, összhangbeli ellentmondásai is. Az üzemek többsége az áremelésben látja a többletjövedelemszerzés döntő módját. Ez különösen akkor jelent gondot, ha nem elsősorban a magasabb szinvonalhoz és használati értékhez logikusan és reálisan kapcsolódó nagyobb árakban jelennek meg, vagy - természetesen nem tervesitve - preferenciákkal remélik fokozni a jövedelmezőséget. 5./ Gazdálkodó egységeink évi átlagban 5,5 %-os átlagkereset-emelkedéssel számolnak. Ez visszai

gazolja, de nem h

aladja meg a népgazdasági célkitűzést. A szóródás 21,7 %-tól /SKÜ/ 53,9 %-ig /Ganz-Mávag/ terjed, ami évi átlagos 4 illetve 9 %-os növekedési ütemnek felel meg. A tervek nem megfelelő konzisztenciáját mutatja, hogy egyes vállalatok keresetfejlesztési törekvései a teljesítményekhez viszonyítottan magasak /SVT; 9,5 %, romhányi ÉKGY: 7,2 %, Ganz-Mávag: 9 %, / még akkor is ha adóviselő képességükkel várhatóan le tudják fedezni a bérfejlesztést. Az üzemek mintegy felének gazdasági eredményei viszont tervszinten nem teszik lehetővé a reálbér népgazdasági