MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1982
1982. január 5. • 678. őe. - Oldalszámok - 1982. 678. 5.
- 4 - ff Menüs Ferencné elvtársnő : Az előterjesztésben leirtakat vállalati példákkal is be lehet helyettesíteni, A vezetői magatartást, léldamutatást nagyobb figyelem kiséri különösen a kongresszus óta. Bizonyitani lehet gazdasági eredményeinkkel, hogy a vezetők többsége az irányításra alkalmas. Azt tapasztalja, hogy olyan vezető, aki nem tudja biztosítani a kiegyensúlyozott munka feltételeit, nem maradhat posztján, a kollektíva nem viseli el. Felhívja a figyelmet az utánpótlás nevelés fontosságára. Géczi dános elvtárs /összefoglaló/ Helyes vállalkozás volt a téma napirendre tűzése. Az volt az elgondolásunk, hogy a XII. kongresszus határozata értelmében a vezetőkkel szemben támasztott követelmények közül megvizsgáljuk, hogy a bonyolultabb, nehezebb körülmények között a vezetők magatartása, példamutatása hogyan felel meg az elvárásainknak. Ilyen körülmények között nagy szerepe van annak, hogy mindenki önállóan, felelősségteljesen, lehetőségei alapján tevékenykedjen és másokat is arra ösztönözzön. Most,amikor szerényebbek életszínvonal politikai céljaink, amikor vannak embercsoportok, akik nehezen tudnak .élni, különösen nagy szerepe van a vezetői munkának, magatartásnak, életvitelnek, példamutatásnak. Nálunk a vezetők magatartásával nincs nagyobb baj, de néhány nyugtalanító jelenséget tapasztalunk, s jó lenne, ha ezekből tanulnánk, a megelőző tevékenységünk során és az utánpótlás nevelésében hasznosítanánk. Véleményem szerint a helyzet keményebb, kritikusabb. A közvélemény érzékenyebb, mint korábban bármikor. Ezzel találkozunk a mindennapos politikai gyakorlatban, de különösen a pártrendezvényeken kritikusabb, szigorúbb a mérce a vezetőkkel szemben és ez teljesen jogos. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy ez helyenként demagógiával párosul, amikor olyan vezetőket támadnak megalapozatlanul, akik a párt politikájának végrehajtásában legtöbbet akarnak tenni. Kisebb magatartásbeli hibákat eltúloznak, nem engedik helyileg érvényesülni kezdeményezéseiket, kevésbé támogatják ésszerű kockázatvállalásaikat. A jelentéssel kapcsolatban megjegyzem; többet kellett volna konzultáljunk, jobban ki kellett volna érlelődjön az, hogy mit tartunk legjellemzőbbnek, mik a legfontosabb tanulságok. Kicsit bátrabban, konkrétabban kellett volna leirni a nyugtalanító problémákat. A szerzők nagyon alapos előkészítő munkát végeztek, de a végleges szerkesztésnél a követelményrendszerbe szorították be mondanivalójukat. Nem vizsgálták elég konkrétan a vezetők magatartásában, példamutatás hiányában jellemző legfontosabb kérdéseket. Ezek közül néhány fontos területre kellene koncentrál nunk. Legfontosabb kérdés az, hogy a vezetők hogyan értik, képviselik a párt politikáját,hogyan mutatnak példát a végrehajtásban, milyen felelősséggel dolgoznak. Ha ezt