MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1963

1963. június 7. • 177. őe. - Oldalszámok - 1963. 177. 14.

- 6 inig az Acélgyárban és az Erőműben 8-9 %, addig a Salgótar- jani.Üveggyárban 15,9 %

9 a TáblaUveggyárban pedig több, mint 14 %. A gőzszállitó vezetékek ós bo

rcn^_z^3ck^j^llj?jK)j^a sem mindenben kielégítő. Előfordul többször, hogy a vezetékek !,

fujnak% a szigeteién hiányos. Az acélgyári vezetékek 15-2o %-e egyáltalán, nincs szigetelve. Nyilván ezek miatt jelentós a csőveszteség. A csővezeték hatásfokát általában nem ismerik, nem számitják. Egyedül a Tűzhelygyár tudta megadni a caővesztcséget, ami elég magas 19,2 %, Az ipari kemencék üzemeltetése sem mindenben szakszerű. Általában csak kézi huzatszabályozás van, A Tűzhelygyárban a kéményhuzat nem megfelelő, mesterséges huzatot viszont nem alkalmaznak. Az olajkemencéknál olajelőtr.elegitést nem alkalmaznak. Sok kísérletezés után általában megfelelő olajégőket használnak, de az adagbeállitás sokszor pontatlan, emiatt tökéletlen az égés és jelentős a kalória-veszteség, A hulladék hő hasznosítására van ugyan néhány próbálkozás, azonban ebben sokkal nagyobbak a lehetőaágeink, A kemencék sugárzó hőjét például sehol nem hasznositják, A Táblaüveggyár a termelt füstgázt levegő és gáz előmelegítésre használja fel, A füstgázok hőjét többségében hasznosítja az Acélgyár is, A Salgótarjáni Üveggyárban néhány kísérlet volt a hulladék hő hasznosítására, de gyakorlatban eddig semmi nem valósult meg, A Tűzhelygyárban a füstgáz 4oo-550 C-on távozik, de gczbeoelvárgás miatt ezt nem tudják hasznositani, A temper kemencéknél van ugyan hőhasznositó, de rossz méretezés folytán, eredményt nem nyújt. A villamosenergi

ával való gazdálkodás mepitélése a fajlagos mutatókon keresztül eléggé bonyolult, és nem minden esetben nyújt hü képet. Az Acélárugyárban például az egy tonna termelésre eső villanyenergia felhasználás kwó-ban az 1961, évi 195,8-ről 1963-ban 237,5-re emelkedett, de ez nem azt je-