MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1963

1963. június 7. • 177. őe. - Oldalszámok - 1963. 177. 15.

•» 7 ** lenti, hogy romlott a fajlagos mutató, he.nei.1 azt, hogy növekedett a gépesítés foka. A hideghengermű ezt nyilvánvalóan bizonyítja. A gazdálkodás megítéléséhez talán két mutató nyújt megközelítő tájékoztatást a teljesítmény tényező /cosinus fi/ és a menetrendi kihasználtság. Mindkettő akkor megfelelő, ha minél jobban megközelíti az l-ct. Pontosabb vállalatainknál mindkét mutató általában javulást mutat: Üzem neve * teljesítmény tényező ' • 1961. 1962. 1963.1.n. Acélgyár ZIM. I o,9o o,84 | o,85 j o,88 i o,85 o,86 -I 4 • Menetrendi kihasználtság 19J?l£..^±2

G2

» 19

63.1.n. i! o,85 i o,S6 o,78 í o,82 T-t o

;

,9o o,87 St.Üveggyár ! o,81 o,82 ! o,86 j o,73 ' o,79 Táblaüveg ey.' o, 62 o,89 o,72 ! o,74

( o,76 Az energiagazd

ál

kodás szervezeti kereteit jelentősebb vállalatainknál már kialakították. L-Iegfelélő, energiaosztályok működnek a főenergetikus irányítása alatt. Az osztályok szakmai összetétele az üvegiparban megfelelő, a főenergetikus mindkét helyen villamosmérnök. A vasiparban viszont az energia osztályokon egyetlen mérnök sincs. Az energiaosztályoknak megfelelő intézkedési joguk van, hatáskörrel rendelkeznek. Szervezetileg a főmérnökhöz tartoznak. A korábbiakban emiitett jónéhány negatív jelenség ellenére tapasztalunk bizonyos törekvést ü

zemei

nkben az energiával való jobb gazdálkodásra, az energiatakarékos

ságra. Ez bizonyos fokig megmutatkozik a műszaki fejlesztési tervekben is, ha nem is nagy súllyal. Az Acélgyárban az összes műszaki fejlesztési témák 11,4 %-Q. energia jellegű volt és ez 406.000 Ft, megtakarítást eredményezett 1962-ben. A tűzhelygyárban. 1962-ben a műszaki fejlesztési témák 9 %-a energia jellegű, A Salgótarjáni Üveggyárban műszaki fejlesztés következtébena fajlagos szénköltség 91,17 Ft-tal csökkent jó üveg tonnánként, ez 3,1 millió megtakarítást jelent. A fajlagos villa-