MSZMP Nógrád Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának/Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c). 1957
1957. február 11. • 8. őe. - Oldalszámok - 1957. 8. 3.
- 3 az ellenforradalmat tudatosan se^itették volna. Több elvtárs érezte, hogy többről van szó, mint békés tüntetésről. Azt nem mondták ki, hogy ellenforradalom, de azt sokan hangoztatták, hogy valamit tenni kell, látták a központi vezetés hiányát.Emellett az állami és gazdasági funkcionáriusok többsége is a pártapparátushoz hasonlóan becsülettel helytállt. De azt is meg kell mondani, hogy kádereink - párt, állami, gazdasági vonalon - kevesebb része meghasonlott. Példa erre a Cservák elvtárs Szécsényben, vagy Bölcső elnök helyettes, aki átállt az ellenforradalomhoz. Volt olyan tapasztalat is, hogy akik a helyzet láttán újfajta párt szervezését akarták, a Kobka elvtárs nemzeti egységpárt megszervezéséről beszélt. Mint valóságot az is meg kell mondani, sajnos vannak állami, gazdasági funkcionáriusok, akik az októberiesemények következtében nem vállal nak funkciót, vagy hogy ugy mondjam nem kivannak politikával foglalkozni. Ezek között van olyan, aki még a pártba sem lépett be. Mindezek ellenére hangsúly® zom meg kell állapítani, hogy a párt, állami, gazdasági vonalon az elvtársak zöme becsülettel helytállt magatartásában és elvi sikon is. Mutatja ezt az, hegy november 4-e után mindannyian visszanyerték önbizalmukat, tisztánlátásukat, bátran, nyíltan szervezik a pártot. Nyíltan meg kell mondani azokat, akik az ellenforradalom tüzprőbáján átestek a jöiffben feltétlenül meg kell becsülni. Következő legfőbb dolog - amit a kádermunká„an érinteni kell - hogy az ellenforradalom azonkívül, hogy általános támadást indított:, a népet a párt ellen hangolta, kádereink ellen személy szerint is indítottak támadást. Az ellenforradalom - kihasználva a Rákosi, Gerő vonalas hangulatot - a megyei, járási, üzemi, de még alapszervezeti szinten is Kákesistának, Sztálinistának neveztek elvtársakat. Ezt a jelzőt olyanokra is rá akarták sütni, akik ezt nem érdemelték meg. Az ellenforradalom ezzel a módszerrel többékevésbé eredményesen dolgozott. A megyei intéző bizottság bele esett abba a hibába, s engedett a nyomásnak, amikor az ellenforradalom követelte a Rákosisták, Sztálinisták eltávolitását. Ismeretes volt, hogy ugy vetették fel a kérdést: ha a pártszervezést eredményesen akarjuk folytatni, akkor X, Y„t távolítsuk el párt, állami, gazdasági életből. Az ellenforradalom rendkívül nagy nyomást gyakorolt az intéző bizottságra, de a Megye Tanácsra és más gazdasí gi szervekre is, hogy becsülettel helytállt elvtársaktól váljunk meg. Ezen keresztül is a pártot akarta lefegyverezni, s olyan embereket akart a párt szervezéssel, vezetéssel megbízni - párt, tanácsi, gazdasági vonalon - akiket ők irányítanak. Ennek nyomására volt, hogy a megyei Ideiglenes Intéző Bizottság november 18-án megjelentetett egy közleményt, amelyben benne van, hogy határoljuk el magunkat Hajdú és Ráczéktól és 17 elvtársnak javasolja, hogy térjen vissza fizikai munkára. Ez a közlemény senki becsületét nem sérti, azonban rádió közleményben más lett beolvasva. Az ellenforradalom ezt kihasználta és pl. Bgyarmaton maga terjesztette az újságot. Látni kell hogy Hajdú és Ráczék Csehszlovákiába való eltávozása szintén nagy nyomást gyakorolt ránk. De nemcsak párt vonalon, hanem állami, gazdasági vonalon is igen sok elvtársat elküldtek. A bányánál lényeg*Í|tz 4 iea^fatót kellett leváltani, állami gazdaságban 3 gató van, aki nincs helyén.
