MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1951

1951-06-12 31_a/24. őe. - 24/82

-.5­a gépálomásainkon a tervet nem tekintik a mindennapi feladatok alap­jának, hanem bizonyos fokig még mindég ugy nézik, mint valamiféle fe­lesleges megterhelést, mert amikor a terveket elkészítették^fiókba teszik és csak akkor veszik elő, amikor a megyeközpontból kiszálló ká­derek az ellenőrzés miatt keresik. Vezető káfereink még mindég nem ismerték fel, hogy munkaterv nélkül a szocializmust épiteni nem lehet. Á munkaterv lebecsülése nagyfokú t tervszerütlensége kapkodást idóz elő a gépállomások munkájában. A gép­állomás vezetők sok esetben még azt sem tudták, hogy egyik - vagy má­sik gépjük hol szánt, el vannak-e látva a gépek munkával, vagy pl.mint Szécsényben és Bérceién történ a .'^épállomásvezető nem tudta megmon-^ dani, hogy hol vannak és mit csinálnak a beosztott káderek, a főgépész és a mezőgazdász. A gépállomások vezetői nem éreztek felelősséget a rájuk bizott feladatok végrehajtásáért. Nem egy esetben maga a gépállomásvezető volt az, amely megrontotta a munkafegyelmet a gépállomáson, mint pll Érsekvadkerten Botlik gépállo­másvezető aki munkaidő alatt birkózott a traktorosokkal, vagy mint pl. Karancskeszin maga a gépállomásvezető a dolgozók előtt állandóan han­goztatta, hogy kevés a fizetése. Kádereink munkakedvét- és a munkához való viszonyukat nagymértékben lerontotta az, hogy január végén Orszá­gos Központunk igéretett tett arra, hogy március 1-ével rendezik a fi­zetéseket ami azonban a mai napig sem történt meg. így a kádereink nen a munka jó megszervezésével a tavasziterv teljesítésevei, munkaerő biztosításával foglalkoztak, hanem kevés kivétellel keresték a lehető­séget arra, hogy hogyan tudnának visszakerülni a gépállomásról volt munkahelyükre. Jelentősen megnehezítette a tavaszi terv teljesítését az is, hogy nem tudtuk biztosítani a kétmüszakot, egyrészt munkaerő hiányban, másrészt a Nógrádmegyei nehéz terepviszonyok között és a nagytömegi apró parce­lákon éjszakai szántás igen veszélyes. Ezen túlmenően azért Is nehéz tavasszal az>£ éjszakai üzemeltetés mert az apró parcelákon való trak­torral éjszakai forgolódás nem történhet meg annélkül, hogy jelentős kárt ne okozzon az őszi vetésekben. Nehezitette tavaszi tervünk teljesítését az is, hogy Országos Közpon­tunk a Nógrádmegyei nehózterep viszonyok ellenére is, ugyan olyan telj sitést követel a Nógrádmegyei gépállomásoktól, mint Szolnok, vagy Haj­dumegyei gépálomásoktól, ahol lényegesen jobb adottságok között dol­goznak a gépállomások. Ennek a hibának a kiküszöbölése már folyamatban mert helyi méréseket végeznek és a mérések alapján fogják kidolgozni a helyi adottságoknak megfelelő talajnormákat. Központunknak ez a hely telén intézkedése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy dolgozóink nem tud­tak megfelelő keresethez jutni és ezáltal dolgozóinknak kb. 5o %-a ál­landó fluktuációban van és ez jelentősen megneheziti a munkafegyelem megszilárdítását gépállomásokon. Dolgozóink felének állandó vándorlása nehezíti a munkaversenyt, mozgal mak kiszélesítését a takarékossági mozgalom megszilárdítását, jelentő­sen befolyásolja a munk*rő vándorlás dolgozó parasztokkal való elmélyi tését is, mert ezek az uj dolgozók szakmailag mint politikailag tudat­lanok és" nem tudnak megfelelő minőségi munkát végezni. Szocialista munkaverseny terén is voltak eredményeink a tavaszi kam­pány ideje alatt. A tavalyi lo8 páros versenyzővel szemben az idén 246 traktoros áll párosversenyben egymással. Ez az eredmény azonban jelentéktelenné vállik, ha szem előtt tartjuk azt, hog^y 246 traktoros­ból mindössze 11 teljesítette tul tervét, E^gyik döntő hiányossága volt a tavaszi munkaverseny mozgalomnak, hogy nem a dolgozóktól indult ki, mint ahogy a kongresszusi verseny, hanem az irodából. A dolgozók­nak nem lett kellően megmagyarázva a szocialista verseny jelentőséget

Next

/
Oldalképek
Tartalom