MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1951

1951-06-12 31_a/24. őe. - 24/83

- 4 és igy minden előkészités nélfcül megtartott szakszervezeti napokon nagyhangú verseny kihivások történtek ami lényegében a versenymozgalom lejáratását eredményezte. Pártszervezeteink nem voltak gazdái a munkaversenyeknek, nem mozgatták a űéfosz és Disz szervezeteket a munkaverseny szervezésében, nem mozgósították a párttagokat a munkaversenyben való kommunista példamutatásra. Nem folyt szemléltető agitáció a munkaverseny kiértékelésével kapcsolatban legtöbb gépállomáson üresen állottak a versenytáblák. Azokon a gépállomásokon pedig, ahol használták a versenytáblákat nem áttekintően irták ki az eredményeket mint pl. Karancskeszin, ahol magam sem tudtam kiismerni magamat a versenytáblára kiirt eredmények között. Agitátoraink nem kötötték össze a munkaverseny kérdését az osztályellenség elleni harc kérdésével és nem ugy szervezték meg a munkaversenyt, mint a termelékenység emelését célozó főpolitikai tényezőit. Általános hibája volt a tavaszi munkaversenynek, hogy nem volt gazdája területükön, sem a megyeközpontban, sem a gépállomásokon nem volt kijelölt felelős, aki a munkaversenyek eredményeit kiértékelte volna, és megbízható információt tudott volna adni a munkaversenyek állásáról. így lényegében az egész tavaszi kampány idején nem tudtunk tisztaképet alkotni magunknak a munkaversenyek állásáról s ez ellenőrzéseink során megállapítottuk, hogy a gyakorlatban sokkal több eredményeünk van a munkaverseny mozgalom terén mint ami hivatalosan föl volt fekteéve. Pártunk útmutatása alapján voltak eredményeink a tavaszi idényben,a takarékossági mozgalom terén is. Dolgozóink Pártunk felhívására megtanulták, hogy a gépek javításához ne minden esetben az u;J alkatrészeket használják fel, hanem keressenek lehetőséget az elhasználódott alkatrészek kijavítására és az üzem területén elheverő használatlatatlannak minősített roncsokból szedjék ki azokat az alkatrészeket, amelyek alkalmasak a további használatra, ennek alapján a gépállomásaink dolgozói az alkatrész felhasználási tervben beütemezett mennyiségből az elsó negyedév alatt forint összegnek megfelelő alkatrészt takarítottak meg. Ezt az eredményt azonban rontja az üzemanyag felhasználásban mutatkozó túlfogyasztás. A tervben előirányzott norma szerinti fogyasztást 42 %-al lépték tul. Jelentős pazarlások mutatkoztak az erőgépekhe2 jciadott szerszámok megőrzése terén is. A traktorosainkra bízott erőgépeknél már alig—alig lehet találni szerszámot, mert gondtalanságból szét dobálják es szanaszét hagyják ott ahol a szerszamokat használják. Sok esetben tétlenségre voltak kárhoztatva traktorossalnk azért,mert a munkaközben előforduló kisebb hibákat szerszám hiányában megjavítani nem tudták és nem egy esetben történtek meg, hogy olyan hibákért,amit egy félóra alatt kitudtak volna javítani félnapokat,de volt rá eset, hogy T-2 napot is álltak. A tavaszi tervünk teljesítésében előállott lemaradásnak nem kis mértékben volt okozója a gépállomásainkon meghúzódó ellenséges elemek akna munkája sem, példa volt erre á' azéesényi gépállomáson hosszú ideig megbukó Szlacsin gépállomásvezető, aki hunyadi páncélos volt és a mellette szilárdan kiálló Somodi politikai helyetes. Ezek az elemek nemcsak a sajtó gépállomásukon végezték romboló munkát, hanem minden alkalmat kihasználtak arra, hogy a többi gépállomásokon dolgozó kádereket is befolyásolják, lázitsák a megyeközpont ellen. De nemcsak vezető funkcióban helyezkedett el az ellenség, hanem szépszámmal akadnak a gépállomás traktorosai között^ is mint pl. Érsekvadkerten és Pásztón, de mondhatnám minden gépállomáson előfordult, hogy különböző csendőr és kulák ivadékok lázítottak a munkafegyelem ellen biztatták a dolgozóinkat^hogy hagyják ott a gépállomást és menjenek üzembe,mart ott könnyebb előfeltételek mellett többet kereshetnek. A gépállomásaink tavaszi munkáját értékelve világosan megállapítható, hogy Rákosi elvtárs Kongresszusi beszédében gépállomásokról elmondott megállapitááai mennyire fedik a A