MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1951
1951-01-22 31_a/22. őe. - 22/54
tani az üzemi titkári értekezletet. Az értekezlet után az alapszervezeteknek kell a vezetőségi ülést megtartani, legalább is igy van rendszeresítve és igy dolgozzák fel a JB-on megkapott instrukciókat. A titkári értekezleteken felvett jegyzőkönyvek és az alapszervi titkárok által elmondottakból az tűnik ki, hogy ezek a titkári értekezletek általában beszélgetés jellegűek. A Krajlik elvtárs nem tudja feldolgozni az üzemre váró feladatokat, nem hoznak határozatot s igy aztán ilyen szellemben csak rövidebb kivitelben folynak le az alapszervezetek vezetőségi ülései is, - ezeken sem hoznak határozatokat, nem szabják meg a feladatokat sem. Ezek a hiányosságok döntően viszszavezethetők arra, hogy sem az alapszervezeti titkárainknek, sem pedig Krajlik elvtársnak nincs meg a kellő politikai felkészültsége a pártszervezetek irányításában. Az alapszervezeti titkárok elmondották, hogy ők ugyanolyan szellemben folytatnak le egy vezetőségi ülést és ugyanúgy hajtják végre a feladatokat, mint ahogy azt Krajlik elvtárstól látják. Az üzemeknél a pártmunkának egyetlen gazdája van, ez a párttitkár és amelyik harmadban nincs ott a párttitkár, annak a harmadnak a politikai irányításáról senki nem gondoskodik. Harmadonként megbízott titkár-helyettesek nincsenek az üzemekben, mint pl. Vizslás bányaüzemnél, ahol a párttitkár beteg, napokig nem lehetett találni, egyetlenegy párttagot, vezetőségi tagot, aki konkrétan foglalkozott volna a pártszervezet életével, irányitásával a titkár távolléte alatt. Igy az alapszervezetek kimutatása alapján kitűnik az, hogy a párttagságnak kb. 20-25 $>-*• van szervezetten aktivizálva. De a mi vélaményünl az, hogy ez az aktivizálás csak a pártbizalmiak felé érvényesül kisebb mértékben. De már a népnevelők és más funkcionáriusok aktivizálása csak papíron van meg. A pártbizalmiak beosztása a legtöbb üzemnél még a régi területi beosztás alapján van meg. De már 2 üzemben találkoztunk azon elgondolás megvalósításával, hogy a pártbizalmiakat termelési egységenként szervezték át, vagyis egy-egy pártbizalmi egy meghatározott munkahely párttagjait fogja át. A pártbizalmiak aktivizálása csak a pártbélyegek átadására és a tagdijak beszedésére szorítkozik. Több pártbizalmiuűc az volt a véleménye, hogy a párttagság politikai nevelése és mozgósítása a népnevelőknek a feladata. A bányászok között végzett népnevelő munka a helyi szervek részéről nagyon gyenge. A népnevelő értekezleteket többnyire összevontan több üzem részéről szokták megtartani Krajlik elvtárs előadásában. Ezeken a népnevelő értekezleteken is csak általánosságban beszélnek egy-egy kérdésről és igyekeznek azt minél rövidebbre fogni, 15-20 perc alatt befejezni - anélkül, hogy megvitatnák vagy megszabnák a népnevelők konkrét feladatait. A népnevelőknek a száma is kevés és külön pártonkívüli vagy ifjúsági népnevelők nincsenek az üzemekben. Igy az üzemek területén népnevelő munkának a nyomaival sehol sem találkozunk. A dolgozók nem tudják azt megmondani, hogy ki van ott népnevelő. A népnevelőknek viszont nincs konkrétan megszabva az a terület, ahol nekik munkát kell kifejteni. A népnevelők felkészültségére jellemző pl, Pócsháza üzemben, ahol 3 népnevelővel beszélgettünk ós az volt a véleményük, hogy a kormányhatározat végrehajtásával, nekik a jó termelőmunkán kivül nincs egyéb feladatuk. Ahol találkoztunk is népnevelő munkával, ott a dolgozók elmondották, hogy az elvtárs odament hozzájuk és felszólította őket, hogy termeljenek többet, mert kell a szén, de részletesen nem magyarázta meg ennek politikai jelentőségét. Általános véleményük az alapszervezeti titkároknak, hogy az ő üzemüknek a dolgozóival nem érdemes foglalkozni, mert az mind demagóg vagy ellenséges magatartású dolgozó. Különösen rossz véleménnyel vannak a párttitkárok a vidékről bejáró munkások és párttagokkal kapcsolatban. Nem szivesen választják be őket a vezetőségbe, mert szerintük az nem