MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-02-06 31_a/16. őe. - 16/87

- 5 játossága igen érdekes. Jelentős része hegyes, erdős. Főleg a megyének egyes vidékein a gabonanemüek az országos átlag alatt állnak. Az 1949. évi terméseredmények gysngék voltak a megye területén. Erős szárazság volt. A beszolgáltatás terén igen kemény munka volt, hiba, hogy nem politikai, hanem inkább közigazgatási munka volt. A sziráki, rétsági és széesényi járás vitte ebben a munkában a jelentőséget. A termés begyűjtés uj feladatokat is jelentett, mégpedig a betakarított termés megóvása végett. 7 zsizsiktelenitési gázkamra létesült a' megyében. 45 községben 238.000 Ft. költséggel magtárat létesítettünk. A megye állatállománya, miután a fasiszták klhuzódása ebben az irányban folyt le, - igy i,gen nagy pusztulást eredményezett. A marha-állomány igen rossz, több, mint 16.000 szarvasmarhával van kevesebb a megyében, mint volt. A sertésállomány is rossz, amit meg kell nézni. Juhállomány még súlyosabb veszteséget mutat, annak ellenére, hogy ez a megye igen bő legelővel rendelkezik és jó juhtenyésztésre adna lehetőséget. A kecskeállomány túlhaladja az 1938. (frvit és^ ezzel pótolja némileg a szarvasmarha-állomány hiányosságát. A baromfitenyésztés is igen rosszul áll, ez ismét az állami gazdaság és.a t.sz.cs. felé kell, hogy megerősödjön. A fejlesztés ezen a téren is megvan, emellett azután mesterséges megtermékenyítő állomást és keltető-telepet is hoztak létre, B.gyarmaton, Kisterenyén, és a silók létesítése is hatalmas beruházásokat eszközölt. A fásítás, ami a csapadékra és az időjárásra befolyással van, igen hatalmas eredményt mutat. Akció indult meg, a kereten kivül a társadalmi szervek igen hatalmas munkát végestek, a megyei utakat fásitották. Több, ,mint 1 millió fát ültettek el, s ez a terven felül nagyban előre vitte a fásítás kérdését. Egy súlyos hiányosság van, mégpedig a falu villamosításának kérdése. Az országnak egyétlen olyan megyéje, amely 4 irányból tud áramot kapni. Részben Aszódon keresztül, Vácon keresztül, valamint a M-'travidéki ErŐmüvől és a Tizválasztói erőmütői, mégis siralmas a helyzet. Eltekintve attól, a közvetlen utvonalaktól, áram a megye jelentős területén nincs. Villanj nélkül kultúráiét nem tud kifejlődni. A MB egyik feladata lesz a villa.uositás erős megszorítása. Kb, 12 községet villamosítanak ebben az évben ."^Azokban a községekben a villamosítás, ahol a vezetékek közel vannak, ott nem jelent különösebb problémát, 3 év alatt 20 községet villamosítottak. Ezek a községek döntő helyen is vannak. A jövőben komoly fezervek fogják megvizsgálni, hogy hová legyen elsősorban a villany bevezetve. A másik vonalat

1 ugy határoztuk meg, hogy hozzák fel ÍJÓgrádkövesd, Bgyarmat, Szügy, Mohóra községeken keresztül. A közlekedés vonalán a mi megyénket Bem lehet elválasztani az országos fejlődéstől. Hogy most már á vaeuti-kocsik rendbejöttek, ez mutatja a, fejlődést. A szaporább vonatjáratok és a motoros rendszeres közlekedésé is megvan már. Ki kell térni a megye átalakulásával kapcsolatban is. Ez jelenti az árusaállitás és a közvetlen kereskedelmi kapcsolatokat a megye többi területével. 1947-ben több autóbusz járat is létesült. A legnagyobb beruházások a közlekedésnél voltak Félmilliót a megyei hitelből a hídépítésre forditottak. Az útépítésre, vagyis az állami bekötő utak építésére másfélmillió Ft-ot fordított a megye. A 3 éves tervben megindult a Hatvan-salgótarjáni betonút építése. A kulturális beruhá zás igen magas, összesen 4»076.000 Ft-ot forditottak az is' kólákra. A közegészségügyi beruházás, kórházra félmillió, járási egészségügyi központokra 200.000 Ft-ot, bölcsödé 93.000 Ft és kutakra 320.000 Ft-ot forditottak. A megyében nagy háborús pusztitás volt, lakóházak helyrehozására majd'