MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-02-06 31_a/16. őe. - 16/88

- 6 ­nem egy milliót fordítottak. Ez mutatta általában a megye beruházásait és azt az épitkezést, ami a megye területen folyt. Ez a beszámoló hézagosnak látszik, megyei vonatko­zásban azonban meg kell mondani, hogy 4-5 hónap alatt meg­ismerni ezt a munkát kicsit nehéz. A megye területi átren­dezésével megyei központtá Salgótarján vált, aminek legna­gyobb problémája, hogy mint megyei székhely, - technikailag hogy fogja megoldani. Gondoskodni kell arról is, hogy a me­gyének fő politikai, gazdasági és kulturális vonatkozásban is irányitóvá váljon. Nekünk a starjani VB-t olyan vonatko­zásban kell megerősíteni, hogy a kérdéseket jól tudja vin­, ni. Azzal, hogy a megye déli része Heves megyéhez, lett csa­tolva, a sziráki járás ipari jellegét Jobbágyi, Szurdokpüs­pöki és Tar fogja tartani azzal az előnnyel, hogy Pásztó e­zekhez az ipari gócokhoz közel van, de a megye távolabbi része mezőgazdasági mellegü és ahol a legjobb t.sz.cs.-k vannak, ez a járás döntően mezőgazdaságivá válik. A palo­tás! t.sz.cs.-ből minta t.sz.cs.-t kell csinálni. Ennek a járásnak a t.sz.os.-it ki kell fejleszteni. Feltétlen ki kell dolgozni a tervet és a MB-nak javasolom, hogy külön bizottság vizsgálja meg ezt a kérdést. A starjáni járásban az ipari eltolódás a nagybátonyi körzetet erősitt és nekünk a területi átszervezéssel kapcsolatban Nagybátonyt egy köz­ponttá kell kialakítani, mert lényegében átfogja a megye dé« li részét, közvetlen segítséget ad Salgótarjánnak. Kell,hog; CereJ, Zabar és Pogony Salgótarján felé orientálódjon. Az északi részen lévő bányák kihalóban vannak, ahonnan a jó bányászokkal fel kell tölteni a nagybátonyi részt, illetve a salgótarjáni fejlődő iL.emeket. A MB egy javaslatot tett egy vasútvonal létesítésére, mely Szécsényt Salgótarjánnal összeköti, /Felolvass?:}./ Ugyancsak javaslatot tett a MB Romhány ée Nógrádkövesd községek vasutvonalának létesítésé­re. A rétsági járás távolesése miatt nem volt megfelelően átfogva. Nagy lehetőség van az állami gazdaságok mellett a t.sz.cs.-k kialakítására. Nem jelenti azonban azt, hogy min­den községben esak egy t.sz.cs.-t fogunk létrehozni; ez az a közvetett szocialista szektor, amivel a falusi pártmun­kánkat meg tudjuk javitani. A közigazgatás vonalán a megyei tanács és a helyi tanácsok kiépítése, ami előttünk álló közvetlen feladat lesz. Ezsel kapcsolatban .már megkezdtük a káderfeladatokat. Irányt kell venni arra, hogy a megfelelő elvtársak mielőbb iskolára kerüljenek. Nyilvánvaló, hogy a 3 éve3 terv jelentősen megváltoztatta az egész megye képét és politikai helyzetét is. Megyénkre is áll, hogy a munkás­osztály hatalma biztositva van és szilárd alapokra van he­lyezve. Nem fogjuk u^y, ahogy kellene. Az ipari területeken döntően visszük ezeket a munkákat és ezt nekünk most erősí­teni kell. A megye területén mindenki találja meg azt a vo­nalat, ami előre viszi a mi munkánkat. Mielőtt még az át­szervezésre sor kerül, a MB juttassa érvényre minden vonat­kozásban a Párt élcsapat jellegét és járjon minden pártszer­vezetünk a dolgozó nép érdekében élen és akkor érvényre jut a Párt politikája. Az 5 éves tervvel kapcsolatban a mezőgazdaság fejlődése és a t.sz.cs.-khez annyit, hogy a napokban fog megérkezni,hogy hány gépállomást fogunk kapni*. Hajdú elvtárssal szükséges" lesz megtárgyalni ezt a kérdést. Ha a palotési t.sz.cs.-t akarjuk mintacsoportnak csinálni, aklior ne Bérceinek adjuk a 176*000 H beruházási hitelt. Helyreállítottuk Salgótarjánban a vasötvözet gyárat, meg­szerveztük az üzemek gépezetét, tudjuk biztosítani a terme­Máté Gábor: Dvorak Józsefi

Next

/
Oldalképek
Tartalom