MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950
1950-07-25 31_a/19. őe. - 19/187
' Béremelés 03 normarendezés munkájának első heti kiértékelése. A Megyebizottság rendezésében 17.-én megtartott aktiva-értekezlet, amelyen résztvettek megyénk üzemeinek párttitkárai, ü.b. titkárai, valamint a termelés vonalán dolgosé munkáskádereink. Ez az aktivá volt hivatva beindítani megyénk területén a bér és normarendezés munkáját, ugy Párt, i.ánt szakszervezeti vonalon. A 19.-én megtartott párt-aktivák, amelyeket üzemeinknél alapszervezeteink tartottak, azt a látezatot mutatták, hogy a megyei aktiván résztvevő funkcionáriusok, párttitkárok nem értették meg a normarendezés politikai jelentősé ét, ami ezt mutatja a KB felé, hogy az elkövetkezendő aktivákon, amelyek alapszervezeti titkáron vesznek részt, részletesebben meg kell a feladatot magyarázni. Ha az üzemeinkben megtartott pártaktivákat nézzük, akkor megállapíthatjuk azt, hogy párttitkáraink,az acélgy. rtél eltekintve, nem értették meg azt, hogy nem a béx-kérdés rendezése a súlypont, hanem elsősorban a normarendezéssel kell foglalkozni. Az az álláspont alakult ki az üzemeinkben, még a párttitkárok részéről is, hogy az 6 üzemüket nem érinti külünüsebben a normarendezés, náluk általában saigoni normával dolgoztak és igy nem lesz semmi.különösebb normaszigoritás. Ez különösen megnyilvánult a starjáni üveggyárban, ahol a párttitkárnak is az volt a véleménye, hogy a normák körül az ő üzemükben minden rendben van és ott különösebb normaszigoritást nem lehet végezni é3 Így ebben a szellemben tartották meg referátumukat, és igy az aktivá résztvevői sem foglalkoztak döntően a normarendezés kérdésével. És mivel nem késsitotték fel az aktívákat- a norarendezés kérdésével valé foglalkozásra, a dolgozok kezdték azt találgatni és demagóg hangokat ütnek meg az üzemekben, pl. az üveggyárban, ahol Huram Sándor préselő azt terjeszti, hogy 35 r—kai fogják normájukat szigorítani. Erre a másik demagóg, Balogh József azt hangoztatja, hogy ilyen szigorított norma mellett nem tudnak megélni és ott fogják feagyni az üzemet. De megnyilvánult a normarendezés kérdésének a lebecsülése és csak a bérrendezés előtérbe helyezése, a starjáni acélgyárban is, ahol magának Kelemen elvtársnak is az a véleménye, hogy az Acélgyárban általában szigorú normával dolgoztak ezideig. Amit alátámasztott völgyi elvtárs a szakszervezeti aktiva-értekozleten, amikor kijelentette az aktivák előtt, hogy a normarendezés és a béBemelés azt jelenti az acélgyárban, hogy 100 ember közül 98-nak növekedni fog a bére, esetleg kettőnek, ha csökken. Az ilyen beállitás hozzájárul majd ahhoz, hogy majd a szigorú normák következtében bekövetkezendő bércsökkenés zavarokat okozhat, vagy esetleg majd még vad sztrájkokhoz Í3 vezet. Különösen ^/enQŰn foglalkoztak a pártaktivá előtt a normarendezés kérdésével az építészeti vonalon, ahol a párttitkár nem tudta azt politikailag megmagyarázni s nem tudta az építésnél amngy is nagyszámban lévő laza esetekkel, példákkal azt konkretizálni, alátámasztani. Az aktivák nem értették meg a feladataikat s igy az építkezési helyeken az aktivá után 3 napra még egyáltalán nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel, a dol/ o•/•
