MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-07-25 31_a/19. őe. - 19/188

2a dolgozók nem is sejtik, hogy miről ia lesz szó tulajdonképpen. A ndrma rendezés a és a bér kérdés tekintetében amint látjuk gyár üzemeinknél pártttikáraink és az aktivákon nem kellőképpen emelték ki a norma rendezés fontosságát 8 ha igy megnézzük a megyénkben bányaüzemeinket, itt még szomorúbb képet kapunk. A bányai pártaktivák feljes egészében átcsúsztak a bér rendezés fonotosságára s csak némileg emltetteék a norma rendezés kérdését. Ez eredményezi azt, hogy a hangulat kecsegtető, amit az ellenség ki is használ, amikor 50 /»-03 béremelésről beszél. Az a látszet, hogy aktiváink munkájátbizonyos megelégültség kiséri ebben a kérdésben s igy az osztályharc kérdését is elkenik. A pártaktíva értekezleteken mindenhol foglalkoztak a jobboldali szocdemek tevékenyéségévei az üzemekben, de ugy a refetráumökból, mint a hozzászólásokból az tt tűnik ki, hogy nem értik ennek elvi jelentőségét és csak általában foglalkoznak vele. Ugy lássák a jobboldali szocdemek elleni küzdelmet, hogyha egy-két szoc.demet eltávolítanak az üzemből, akkor az egész kérdés megoldódik, líem magyarázzák meg a jobboldali szociáldemokraták elvi behatolása elleni küzdelmet., amely a munkásegység megbontása, a norma kérdés elleni lázítás és a bér demagógia különböző formáiban nyilvánul meg. A nagyb tonyi bányakörzet, ahol az Orosz féle jobboldali szocdamek fő fészke va, a bánya legénylakásában elhelyezett rádiót arra használták fel,hogy azzal a többi dolgozók előtt amerika hangját hallgatják és ennek eszmei irányi tői 2 volt szocdem, Kiss Sándor káka és Pazakas Sándor derecskéi lakosok. A starjáni tűzhelygyár szakszervezeti aktivá értekezletén, ahol Pap Ü.B. titkár, aki maga is szocdem volt, meg sem emiiette a jobboldali szocdemek elleni harcot, vagy annak üzemi megnyilvánulásait. Hagy Pál - mostoha testvére Papnak- éj felesi mester, meg mindig Pajert tartja vezérének. Az aktíva értekezleteket összakpesolták üzemeinkben a klérus ellen folytatott küzdolemmeí és a koreai szabadságharc megtárgyalásával. < Dolgozóink általában helyesen látják a koreai szabadságharc jelentőségét, amit bizonyít az is, hogy a szakszervezeti aktivákontmár konkrét pénzfelajánlásokat tettek, s általában olyan felszólalások voltak, hogy a koreai harcokat a saját harcunknak is tekintik, A pártaktíva értekezleteket minden üzemben üzembezetői és szakszervezeti aktivá értekezlet köve te. Ezeken az értekezleteken a válla* latvezetők vagy üzen vezetők israeretteték a norma rendezés és a bérrendezés kérdését., jelentőségét az üzemben. Ismertették annak technikai kimenetelét, valamint a lünisztertanác3 határozatát. A szakszervezetnek, amelynek aktivál voltak jelen többsulyban ezen az érte kezel éten, kellett isméretetni a szakszervezetre háruló feladatokat is, A bányaüzemeinknél körzetenként összevonva vasárnap,23-án tartották meg ezeket az aktívákat. Ha kiértékeljük az aktívák jelentőségét, akkor megállapíthat az, hogy az értekezletek ferde irányba lettek csúszva, s inkább termelési értekezlet szerüek voltak. >«• vállalatvezetők és a szakszervezeti vezetők is döntően csak a kérdés népszerű oldalával a bér emeléssel foglalkoztak és csak félve nyúltak hozzá.a norma rendezésé kérdéséhez s egyáltalán nem beszéltek arról, hogy a norma rendezésnek döntő feladata az, hogy m olcsóbban tudjunk termelni, s ennek köeve kezménye az kell, hogy legyen, hogy több t setben a béreknek is csökkenni kell, nempedig emelke ni. És igy ütöttek meg olyan hangokat, hogy 100 ember közül 96-nak béremelése lesz, s esetleg csak 2-nek csökken. A gyenge előkészítés s a nem eléggé világos és tárgyilagos referátumok azt ere ményefcték hogy ezek az aktivák még inkább mint a 19-1 pártaktivák passzívak voltak, a hozzászólások csak üzemi teremólési problémákkal foglalko tak. •/•