MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-04-26 31_a/17. őe. - 17/51

• 5A - 12 ­tudható be, hogy a politikai előkészitő munkában hiba volt. Bujákon és Pásztó II. körzetben igen jók voltak a taggyűlések. Jó volt az előkészités, a megszervezés. Az acélgyárban 2 taggyűlés nem lett megtartva. Ennek oka az volt, hogy a szervező elvtárs nem inditotta el az autókat. Az elvtársat fegyelmi megrovásban részesítettük és ezt kivittük a taggyűlés is. A tagság ezt helyeselte. A többi taggyűlések ±x jók voltak. A tagság 90-95 #-a megjelent a gyűléseken. A hibát abban látom, hogy a titkári beszámolóra fektették a fősúlyt, ez nagyon fárasztotta a tagságot és nagyon ellapositotta a ve­zetőségválasztó taggyűlést. Magára az uj vezetőség megismerésé­re nem forditottunk kellő gondot. Az egyik taggyűlésen pl. elő­fordult, hogy amikor az elnöknek átadtuk a vezetőség névsorát, azt mondotta, hogy ez nem a demokratikus centralizmus szellemé­ilen történik. Én már sok taggyűlésen résztvettem, döntően falusi vonalon. Va­sárnap voltam bányász-szervezetnél. Ha összehasonlítjuk a mát­ranováki Délibánya és Gáti-bánya taggyűlést a vidékiekkel, azt kell mondanom, hogy a paraszti taggyűlések jobbak voltak. Dé­li-bányán jó volt ugyan az előkészités, azonban a hiba az volt, hogy a tagok nem fértek be a helyiségbe és a fele kint szoron­gott. A taggyűlésen erősen megnyilvánult a passzrfcilrás, a am­törődömség, egyáltalán nem szóltak hozzá. A titkári beszámoló kihozta a kelerikális reakció kérdését és azt, hogy még bányász­dolgozók közül is voltak olyanok, akik résztvettek a húsvéti körmeneten. Ettől rosszabb volt a Gáti-bányai taggyűlés. A tag­gyűlésen nevettek, beszélgettek, külön csoportokat alakitottak és az egész taggyűlés nem ért semmit. Nem volt egyáltalán poli­tikai jelentősége. Kekünk alaposan meg kell néznünk a bányász­szervezeteket és segiteni kell. Nyári: Bottyán elvtárs kiértékelése teljes egészében fennáll a szécsé­nyi járásban is. Az ifjúság bevonása a szécsényi járásban a leg­rosszabb. A szécsényi járásban több taggyűlésen voltam és ta­pasztaltam, hogy a tagoknak alig 5 ?£-a ifjúmunkás, a tagság fő­leg idősebbekből áll. Ez azt mutatja, hogy itt komolyan irányt kell venni az ifjúság további beszervezésére. A másik hiányos­ság, hogy az ifjúság legnagyobb zöme távoli vidéken dolgozik és igen s ok esetben csak 2-3 hetenként járnak haza és otthon nem akarnak pártmunkát végezni. Pl. Szécsényfelfaluban a tag­ság legnagyobb része öreg, 2 fiatal elvtárs van és 2 asszony. Itt az idősebb pártvezetőségbe javasoltak nem akarták elfogad­ni a jelőlölőbizottság határozatát, azzal az indoklással, hogy már nekik sok funkciójuk van. A fiatalok arra hivatkoztak,hogy bányában dolgoznak, kevés a szabadidejük és nem tudják ellátni­ni feladatukat. Ennek ellenére a tagság azonban megválasztotta őket. A szécsényi járásban arra kell venni az irányt, hogy fia­tal paraszt fiatalokat minél nagyobb számban vonjunk be, mert csak igy tudjuk komolyan megjavítani a pártépitést ebben a já­rásban. Kadlót: A starjáni járásban 1 kivételével lezajlottak a taggyűlések. Vizsláson maradt el a taggyűlés, ez döntően az előkészítésnek tudható be. A bányászok hivatkoztak arra, hogy éjjel dolgoz­tak és ezért nem mentek el a taggyűlésre. Déli-bányánál megnéz­tem, hogy tényleg azért maradt-e el a taggyűlés, hogy a zene­kart nem adták át a feltámadás alkalmával. Beszélgettem a tit­Szabó: Andó:

Next

/
Oldalképek
Tartalom