MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-03-08 31_a/16. őe. - 16/159

- 9 erre belügyminiszteri engedély szükséges, és intézkedjen, akkor annyit elintézett, hogy a pappal leállíttatta a gyűjtést, de amikor a rendőrség ezért a pap ellen'eljárást indított meg, - akkor ő volt az, aki követelte, hogy ne büntessék meg, mert ő azt szereti, ha béke és nyugalom van a faluban. A taggyűlésen felszólalt egy elvtársnő és elmojidta, hogy a pártvezetó'ség mellő

zi a nőket,, ő szövetkezeti vonalon dolgozott és szivesen dolgozotires leváltották anélkül, hogy tudta volna, miért. Erre'a titkár dühösen el kezdte az asztalt verni és kijelentette, hogy mit gondolnak, most már majd mindent a nők fognak irányitani, hát tessék és majd meglátjuk, milyen munkát fognak végezni, és itt nem kritizálni kell, hanem dolgozni. Vagy pl. Kisterenyén, ahol a titkár az ifjúság és a dolgozó nők felé igy tette fel a kérdést: no, most már kritizálhatt%ok, tessék, itt van az alkalom. Ebben viszonylag benne van az is^ hogy nemigen aka

rják f

gj engp^

ril ^ fi?"*"

0

"

1

—ejjőket. Vagy pl. Szendehelyen, ahol a titkár rettegésben tartja az egész községet; igen jól kihasználja a szlovák áttelepültek és az itt maradt siratok közötti ellentétet, amióta titkár, van lova, teheAe, földje, háza és igy általában összeharácsolt magának mindent a faluban. Senkinek nem köszön, a földjét másokkal munkáltatja meg és nem tett semmit azért, hogy Pártunk rendezze azt az ellentétet, amely a község sváb lakossága és a szlovák áttelepültek között van, sőt még inkább sóba kiélezte, s amikor kritika alá vonták, akkor arról beszél, hogy őt az atyaúristen sem tudja onnan eltávolítani, ha kell, elmegy még a Központig is. Több esetben felhivták figyelmünket már erre a kérdésre, nem egy esetben a fal'ujárók ás és sem a Megye Bizottság, sem a járási bizottság nem tett semmit abban, hogy ott a titkárt leváltsák és rendezze a község dolgát. Vagy Nógrád községben, ahol a titkárnak egy egész villája van és a káderes is igen jó anyagi viszonyok között van, s mikor az ellenőrzésiéi-az elvtársak lent jártak, érdeklődtek, hogy milyen a viszony a dolgozó parasztok és a pártvezetőség között, akkor arról beszéltek, hogy mi 'szegények vagyunk, ők meg gazdagak, hogy beszélhetnénk mi azibkkal. Jellemző egjrgjb

ként, .hog

y a titkár kulákokkal veteti .körü

l mag^t,, sőt a községházára is egy kulákot vittek be az irodába. Itt a földmivesszövetkezetnek a vezetője is egy kulák, aki kizavarja a munkásokat a szövetkezetből, azok kénytelenek 2-3 községgel tovább járni bevásárolni és még mindig megtűrik; ugyanitt a jegyző sikkasztott, befolyásolja az egész község életét és nem képesek leváltani annak ellenére, hogy a járási főjegyző munkáskáder. Ugyanakkor az egyik munkáskáder, amely kemény kiállású és áldozatkész, mert hosszú hónapokig nem intézték el a fizetését és mégis vitte a munkát és most is kb. 400 Et fizetése van, azt eldugták" egy igen kis község közigazgatási vezetőségébe. Ez a járási bizottságok helytelen politikáját és elszakadását mu^fcat_ja a tömegek kérdésétől. A tömege

ktől való el

szakadottságot t

áma

sztja alá teljesen a salgótarjárrjr"gepgyar egyiK vezetőségi—tagjának az önkritikája, hogy pl. ő a szervező munkát nem egy olyan nagy munkának tartja és most beigazolódott , hogy ahol a taggyűlésen meg kellett volna jelenni 500 párttagnak, - csak 110-en jelentek meg. Itt egyben meg kell modani azt is, hogy súlyosan vétettek a Központi Vezetőségé határozatának végrehajtása ellen, mert nem az üzemi alapszervezetenként tárgyalták meg, hanem összevonták az egészet és a pártbizottság tartotta meg a taggyűlést. Több taggyűlésen előfordult, hogy egyszerűen csak felolvasták a Központi Vezetőség határozatát és & LlLkár egy ti'ÁÓl sem s2Ölt h&zzá. Vagy ha egy pár kérdést felvetett, az inkább a dolgok elkenésének vagy mosakodásnak mutatkozott és ez .azután ronyomja a bélyegét az egész taggyűlésre. Ez mutatkozott meg pl. a kisterenyei vizsgás-akna üzemnél, mert a járási bizottság kiküldöttjein kivül senki nem szólalt fel. ./.