MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1949

1949-11-08 31_a/15. őe. - 15/12

- 12 a M.B, munkájának kialakitását összmunkáját gátolta, arra vonatkozólag szeretnék egyet mást tisztázni, Felvetődött egy igen érdekes kérdés. Mikor ide lekerültem én már előtte M.B.-nál dolgoztam. Másik kérdés, kegy én másképen dolgos zom és volt ak talán kérdések, melyeket másképen fogtam meg,.mint Oczel elvtárs, Az, hogy az a bizalmatlanság nem volt véletlen az nem vitás, én magam is azzal jöttem le,.hegy nem fogják j ó szemmel nézni, hogy idegen megyekői jöttem ide. Azonkan az ellentétnél például hika volt részken az, hogy én magam nem mondtam meg, hogy tökk, mint valószinü itt maradok. Miért nem mondtam mqg Világos, hogy én mikor idejöttem, hallottam az Oczel elvtárssal kapcsolatos rémhíreket és ha én azzal a kérdéssel jövök ki, akkor alátámasztom a rémhirt. így kizonyos mértéig diplomatikusan fogtam meg a kérdést. Gondoltam tisztázódni fog a dolgo, Ekfcől ered az, hogy én egyes kérdésekéken nem álltam ki. Nem egészen áll az a megallapitás, hogy és Kudelával keményen léptem fel. Hajdúval és Kudelával valahogy kőzvetlenekk volt a kapcsolat, mint veletek, ami veletek nem tudott kiforrni. Mikor te Dvorak elvtárs hivatkoztál sok munkádra a t.sz.cs-vel kapcsolatkan én igazat adtam neked. Már másodszori beszélgetésnél én emlitettem, hogy pártszerütlenül,viselkedtem, mert te nem engedted jegyzőkönyv ke venni, akkor elfogott a kuzgóság és én kirohantam. Egészséges dolgo voltm hogy másnap tisztáztuk. Az a propaganda, amely kizonyos mértékig a személyi kultuszt vitte, hogy itt Bottyán és Oczel kérdésről van sző, - itt hika merült fel, hogy Hidvégi elvtárs nem számolt ke , hogy mikor a járási káderkonferencia volt B,gyarmaton, - sőt a jegyzőkönyvken sem szerepelt -. hogy Oczel elvtársat hangosan éltették, távirattot küldtek neki. Ezzel, szemken Rákosi elvtársról éppen hogy megemlékeztek, En ezt a kérdést nem vethettem fel akkor, mert személyi kérdésnek látszott volna. Nádasdi elvtárs cikke a Szabad ^ógrádkan nem volt helyes, ezt szintén azért nem tettem szóvő, nehogy személyeskedésnek tönjék. Jelentkezik a reakció, hogy egy Gutfreund, aki kapitalista,uszit a demokrácia ellen a vonato^n, nem tesz jót Oczel elvtársnak sem, ha kiáll a védelméken. Szeretném felnivni a figyelmet, hogy ne vegyük ezt központi kérdésnek. Kiértékeltük, és ami személyi kultuszban nyilvánult meg egészségesen le kell vezetni. Fel kell.vetni, hogy kennem kisekkségi érzés volt. Hazudnék,ha azt mondanám, hogy nem volt. A kisekkség érzés akkól adódott, hogy nem tudtam, hogyan fogom a munkát vinni. Nem az elvtársaknek kellett volna tőlem támogatást várni, hanem inkákk adni, mert én nem ismertem a megyét. A sok értekezlet nem volt cél nélküli, későkk azután ezeknek aszáma mind keveselsk lett. Ezek szükségesek voltak, hogy én a területet megismerjem. Nem szakad ugy venni, hogy én egyesek felé erőseken megnyilvánultam és másnak nem szóltam. Ez aztjííjelentené, hogy voltak itt fő fejesek és voltak kiseknek, ilyesmi nincs, nem is tekintély kérdéstől van szó. Beszéltem a Kudelával x

eldival, de Dvorákkal keveset. Itt megmutatkozott az is, hogy a szécsenyi,járás kérdését rendőri vonalra vittem. Andó és Kudela elvtárs néate meg ezt a vonalat és későkb Dvorak elvtárs is. Párt '/vonalon vittük ennek a dolognak a kivizsgálását. Ez azután tisztázódott Toldi előtt is. Meg kell mondani, hogy éreztem ezt a kizonyos hűvös légkört, hogy nem tudtunk össze melegedni. Igyekeztem az egyikhez is másikhoz is közeledni, de ez csak olyan formális volt. Én nem akartam ezekről keszélni, mórt akkor az Oczel kérdésről is kellett volna keszélni.H.gy most ezt tárgyaltuk fel kell vetni, hogy sok mindent . / .