MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1948

1948-11-30 31_a/12. őe. - 12/229

' i .••• . i "• , i - ) . i i • • '. • • I A hf dett, hanem még a további emelkedést követelni íEgeöi m helyzeten változtatni kell. Nem mehet ugy, hogy az Vrtéatíölb'Dletet, amit a munkás termel, - megegyük, - hanem be kell fekíetni. Pl. a peati elvtársak felózólaltak, hogy a pesti üzemekben a dolgozók 60 fillérért ebédet kapnak* - illetve a dolgozók fizetnek érte 60 fillért, a teljes értékig az üzem egésziti ki, - és ezt egyáltalán nem értékelik; A munkás csak azt nézi, hogy mennyi pénzt kap kézhez fizetéskor, és a többi, természetbeni juttatásokat figyelmen kivül hagyja. Rákosi elvtárs azt mondotta, hogy az efeéd árát nem kell levonni a munkásnak, hanem ki kell adni, - s fizesse ő ki. A norma kérdéssel kapcsolatban Rákosi elvtárs Sztálin szavait idézte, " A normák a technika fejlődésével változnak! " és elmondotta, hogy amikor a normát bevezették a pesti üzemekben, 6 személyesen kiment és magyarázta a dolgozóknak* Ezek a normák akkor helyesek voltak, de ma már nem jók, viszont a dolgozók ezt nem akarják megérteni, hogy azóta a gyár fejlődött, más az összetétel, gépezet, és a kapacitás. Fontos feladat a normák megváltoztatását véghezvinni. G-erő elvtárs a központi vezetőségi ülésen felszólalásában elmondotta, hogy a jövő évien az országnak 5 milliárd forintra van szüksége. Ezt elő kell teremteni. Egyik módja ennek a szigorú takarékosság bevezetése. Karczagi elvtárs elmondotta, hogy iparunk elmaradott, a Horthy-rendszer alatt inkább visszafejlődött, irányt kell venni iparunk fejlesztésére. Racionalizáláson keresztül lehet spórolni, pl. a cipőgyártásnál. Egy pár ci$ő a gyár különböző üzemeiben 23 napot időzik, ez nagyon sok idő. A tárgyalások során megigérték, hogy ebben az évben 13 napra csökkentik le a cipő időzését, a következő évben pedig 3 napra./A cseh Bata-cipő üzemeinél egy pár cipő 27 percet időzik egy-egy üzemben./ Nálunk ez a hosszú idő hatalmas összegeket emészt fel. Azonkivül itt van a selejt-csökkentés kérdése. 1 ^-os selejt-csökkentés is nagy összeget jelent, 5-6 $-os s*lejtcsökkentés pedig egymilliárd kettőszázmillió forintot tesz ki, ami a honvédségünk fejlesztésének költségét nagyrészben fedezné. - Rákosi elvtárs beszélt az üzemi négyszögek munkájáról is. Megállapitja, hogy üzemi négyszögek munkája által az egyéni felelősséget az üzemvezetők a négyszög tagjaira akarják háritani; Ez helytelen. Az üzemvezető felelős a termelésért, és a négyszög tagjainak is van komoly feladatuk, amit el kell végezniük.- Beszélt Rákosi elvtárs a koaliciós pártok balratolódásáról isj/Bgyes vezetők, miniszterek olyan beszédeket mondanak - Döbrenteiné szerint -, hogy még egy kommunistának is becsületére válna./ Tekintve, hogy most a pártok balra tolódtak, a reakció, a fasizmus búvóhelye még a Barankovics párt. Komoly pontja a referátumnak a szocializmus épitése falun. /Megyénkben ezzel a kérdéssel rosszul állunk./A kolhozzi$Í kapcsolatosan mondotta Rákosi elvtárs, hogy meg kell magyarázni a parasztságnak, mi a kolhoz, s akkor a parasztság látni fogja, hogy a kolhoz jó. A szövetkezeti kérdésnél is döntő fordulatnak kell bekövetkezni. /Eddigi szövetkezetpolitikánk nemigen volt jó. Mi csak a szövetkezetek létrehozását szorgalmaztuk. Itt van pl. a kisterenyei szövetkezet, ahol a vezető kulák, a vezetésnél saját zsebükre dolgoztak, nem azzal foglalkoztak, amivel kellett volna./ Felmerült a kérdés a központi vezetőségi ülésen, hogy szövetkezetet csak a szövetkezettigyi minisztérium engedélye alapján lehessen létrehozni. A szövetkezetek elfajulása demoralizálást, a szövetkezeti eszme lejáratását eredményezi, ebből következik aztán a parasztság idegenkedése a szövetkezettől. Főszempont, hogy legyen néhány szövetkezet, de az jól működjön. Legfontosabb a termelő szövetkezet. /Megyénkben 124 szövetkezet /földműves/ de ha megnézzük, látjuk, hogy ennek a zöme nem dolgozik rendesen. A szövetkezeti munka-