MDP Nógrád(-Hont) Megyei Választmányának (1954-tól Pártbizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-12-15 31_a/5. őe. - 5/46

- 5 ­re semmi szükség. Előfordult ez a bányánál. Vagy előfordult hogy akkor, amikor az uj bányagépgyár nehézségekkel küzd, «­egy másik vállalat ugy segiti, hogy a neki átadott épületek­ből levágja a villanydrótot és elviszi a kályhákat. Előfor­dul az is' különböző vállalatoknál, hogy nagy banketteket rer. -deznek, szórják az állam pénzét. /Pl. ÜTERT, Népbolt,stb./ Az, hogy Ámexüka hangja sorozatosan foglalkozik a mi üzeme­inkkel - nem kétséges, hogy ehhez nagy mértékben hozzájárul ez, hogy munkáskádereink bratyi-szellemet épitenek ki maguk körül. Nálunk- ezen a téren mindenütt hiba van. A salgótarjá­ni acélgyárban egy horthysta kiképző repülőtisztet irodába helyeztek el a pártvezetőség megkérdezése nélkül. Nekünk az ilyen dolgokra jobban fel kell figyelni. Nem kétséges, hogy bányadolgozóink többsége népi demokráciánk erős pillére, de a bányászok közt is van ellenség. A mi funkcionáriusaink ezt nem látják. Pl. kijött a starjáni JB ülésen, hogy amikor a koreai csapatok átmenetileg visszavonultak, a munkásautón olyan hangot ütöttek meg a népnevelők felé egyes dolgozók, hogy "most beszéljetek hiresek" - persze a mi népnevelőink helytelenül nem vették fel a harcot ezek ellen és nem adták ezeket az ÁVO-nak, Másik kérdés a föld-felajánlás. Az üze­mekben a dolgozók részéről megvan a kezdeményezés, azonban nem tudják, hogy hol ajánljá.k fel földjüket és ezen a vona­lon szervezetten intézkedés nem történt. Az üzemvezetők nem tudják, hogy ezzel kapcsolatban mi az ő kötelességük. Sem a tanács, sem a földhivatal részéről nem informálták az üzem­vezetőket, így nézve a dolgokat nem kétséges, hogy a kritika és a beszámoló mindnyájunkra érvényes és azt hiszem, hogy a kongresszus tiszteletére akkor tehetünk legtökéletesebb fel­ajánlást, ha vállaljuk, hogy minden területen maradéktalanul végrehajtjuk a ránk váró feladatokat. Mrázik Jánosi Két kérdéshez szeretnék hozzászólni: egyik az előttünk álló feladat összekapcsolása a folyó feladatokkal, a másik pedig a fegyelem kérdése. A folyó feladatok összekapcsolása terén a propagandamunka összekapcsolására gondolok és azt hiszem, nem árt megemliteni, hogy nem szabad, hogy a kongresszusra való előkészület háttérbe szoritsa a propagandaiaunkát. A propagandamunkával is elő kell készülni a Pártkongresszusra. Javasolom , hogy a most folyó szemináriumokon a szeminárium­vezetői foglalkozzanak a Pártkongresszus kérdésével és a hallgatók vállalják, hogy az alapszervezetnél alaposan elő­készítik ésm egszervezik. A fegyelem lazasága nemcsak abban nyilvánul meg, hogy egyes elvtársak késve járnak be a Pártbizottságra, vagy hogy egyes területeken nem megfelelően végzik a munkát, - hanem hogy a JB-k nem adják be időben a EB által kért jelentéseket. Példa erre, hogy két hete kértük az összes JB-ktől adjanak jelentést, hogy a falusi politikai iskolák hogyan dolgozzák fel az egyik anyagot. Egyik Pártbizottság sem jelentette. Ezis a fegyelem kérdéséhez tartozik. Nem látják az elvtársak ennek a kérdésnek jelentőségét. Komoly hiba, hogy egyes^párt­funkcionáriusok lazán kezelik a tanulás kérdését. Pl. az a­célgyári pártbizottság még egyetlen-egy tanulónapot sem vett ki. Arra hivatkoznak egyesek, hogy nincsen idejük a tanulás­ra. Ez vonatkozik minden járásra, mert mindenütt, minden párt bizottságnál van olyan elvtárs,aki keveset foglalkozik a tananyaggal. Nádasdi András:Az agitáció kérdését, a PB határozatának fontosságát szeret­ném kiemelni. Gyárfás elvtárs elmondta, hogy a feladatok meg­oldásának alapvető tényezője az.,hogy az agitációs munkát megjavitsuk, illetve végrehajtsuk a PB határozatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom