MDP Nógrád(-Hont) Megyei Választmányának (1954-tól Pártbizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950
1950-12-15 31_a/5. őe. - 5/44
kii - 3 Megnyilvánul egyes pártfunkcionáriusok részéről, hogy nem őszinték. II. a V3-n az egyik elvtárs, akinek a szervezési munka nehezen megy - a többi elvtársak előtt említette, hogy szivesebben dolgozna az üzemben - és nekem errcl egyáltalán nem tett említést. Nekünk ezen a vonalon is igen komoly változást kell eszközölni. A beszámolót értékelve elsősorban azt látom, hogy a nemzetközi helyzet állandó éleződése egyre nagyobb feladatok elé állítja Pártunkat. Elsősorban a fegyelem kérdéséhez szeretnék hozzászólni. A nem kielégítő fegyelem részben abból ered, hogy egyes pártfunkcionáriusok, pártvezetőségi tagok politikailag nem elég fejlettek, - de nagyobb részt abból ered, hogy felületesen végzik a pártmunkát, nem látják a feladatok állandó növekedését. Itt kell megemlítenem az önállóságot. A kampány-feladatoknál a JB lényegében továbbitó szerve volt a MB-nak az alapszervezetek felé. A JB sorozatosan kapta a konkrét feladatokat a IvIB-tól. Nem arra akarok rátérni, hogy sok volt a feladat és nem lehetett megoldani. A JB ahelyett, hogy segített volna helyi politikát kidolgozni - konkrét feladatokat vitt az alapszervezetek felé, Ez az oka annak, hogy az elvtársak nem kezdeményeztek, hanem a JB-tól, a MB-tÓl várták munkájukhoz az utasítást. A föld-felajánlások kérdése a dolgozók felé csak általánosságban folyik és nem szervezetten. Itt is megmutatkozik, hogy várjuk a KB segítségét. A fegyelem egy másik hiánya, hogy nem ellenőriztük megfelelően az alapszervezeteket. Akkor tartottak taggyűléseket, népnevelő értekezleteket, amikor akartak. A kampány-feladatoknál kezdtünk rátérni, hogy rendszert vezessünk be a munkába. Ugyancsak az mutatkozik meg a Pártépités területén, hogy csak általánosságban foglalkoztunk a dolgozó parasztság lebecsülésével, nem vetettük fel a fegyelem kérdését egyetlen alapszervezet vezetősége felé sem, nem beszélgettünk el a pártvezetőségekkel, hogy hogyan látják Pártunk parasztpolitikáját, hogyan tudják alkalmazni, vagy egyáltalán tudják-e a lenini hármas jelszót. A kellő irányítás hiánya a fegyelmezetlenségre vezet. Ez mutatkozott meg pl. a nádujfaíui titkár elvtársnál, aki felelőtlenül kiejelentette a terménybegyüjtés vonalán,hogy ők a tanácselnökkel felhányták még a dolgozó paraszt piramisát is, hogy megnézzék, mi van abban. A végén kiderült, hogy ez nem igy van és a titkár akkor reklamált, amikor a Szabad Nógrádban ezzel kapcsolatban kihoztak egy cikket. A másik hiba, hogy elvtársaink nem értik kellően a pártfunkció jelentőségét nemcsak az alapszervezeteknél, de a JB-on dolgozó elvtársak sem. A J3-on is vannak; o]yánnki_p-kik vissza akarnak ffiggnJ *•?• tiBPTpftftT "Ez nálunk is felvet ődött, me rt nagyoFa faladatok és az TlviS^ jfc j ^ j^v^^rx^v m^g^tamodnJ^^pax±fiinkűiA_elől. Elsősorban fontos, hogy megszilárdítsuk a pártonbelüli fegyelmet és csak azután tudjuk az állami és a népi fegyelmet megszilárdítani. Politikai felvilágosító munkán keresztül meg kell érttetni Pártunk kádereivel, hogy mit jelent pártfunkcionáriusnak*lenni, a munkásosztály élcsapatában dolgozni. Nem kis mértékben függ össze a kongresszus megfelelő előkészítése a párt-J fegyelem megszilárdításával. 1 Gyárfás elvtárs beszámolójában foglalkozott a fegyelemmel, ami a JB-okon van. Nálunk a rétsági JB-n is van még baj a fegyelemmel és még tennivalónk van a fegyelem megjavítása terén. Ha mi* azt akarjuk, hogy az alapszervi titkárok, illetve vezetőségeken belül meg legyen a fegyelem, akkor példát kell mutatnunk. Ha nálunk fegyelemezetlenséget tapaszTakács Vilmos: Lakatos József: