MDP Nógrád(-Hont) Megyei Választmányának (1954-tól Pártbizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1949
1949-03-09 31_a/4. őe. - 4/4
- 4 fr •sok személyzetét is vegyük be a vezetésbe. Udvarlással nem lehet a kozépparasztot megnyerni. A középparasztnak imponál a kemény küzdelem és harc. ^les határvonalat kell húzni a középparaszt és kulák között. A kulákra irányzott ütések nem szabad, hogy a középparasztot érjék. A kulákság ellen a legélesebb harcot kell folytatni.likööin a következőket mondotta a kulákokról ; (Akulákok a legvadállatias?bb, . legdurvább, legvadakb kizsákmányolók,^IT~a~^őTbT országokban a történelem során nem egyszer állitották vissza a földesurak, cárok, papok, •kapitalisták uralmát. A kulákok többen vannak, mint a földesurak és a kapitalisták. A népnek azonban a kulákság mégis csak kisebbsége... A háború alatt ezek a vérszopók a nép nyomorán nyerészkednek, ezeket ás száz ezreiket harácsoltak össze a gabona és "egyéb termékek árának emelése^utján. Pókok a kulákok, melyek a háboru-tönkretette parasztok és éhező munkások vérén hiztak kövérre. Piócák, melyek a dolgozók vérét szivták, annál jobban gazdagodva", minél jobban éhezett a munkás a városokban és a gyárakban.Vámpírok, melyek kezükbe ragadják és ragadták a földesúri földet s újra meg újra igába görnyesztik a szegény parasztokat^" A kulákság ellen eddig alkalmazott rendszabályok elégteleneTT*vlim;ak gazdasági hatalmuk visszaszorítására. Egy rendelet megtiltja a földvásárlást. Az eladott földek 80 5&-át a kulákság vásárolta meg a szegény paraszt és középparaszti-: földjeiből. Szemünk előtt kell tartanunk Sztálin mondását :T^megesik - mondja - hogy harc nak ugyan a kulákság ellen, de ezth^a-Üarcot olyan otromba és értelmetlen módon folytatják, hogy az ütések a közép—parasztot és a szegényparasztot érik. Az eredmény az,hogy a kulákság ép bőrrel ússza meg a dolgot, a középparasztsággal való szövetségen csorba esik, ,a szegényparasztság egy része pedig ideiglenesen a szovjet politika ellen aknamunkát végző kulákok hálójába ker ül.fe Kern felesleges beszélnünk a szövetkezetekkel kapcsolatban erről a kérdésről. Rendkivül zavaros vélemények és felfogások uralkodnak. Politikánkat nem értik. A szövetkezet a szocializmus falun való építésének egyik legerősebb fegyvere. Jfagyon sok helyen a kulákot azzal veszik be a szövetkezetbe, hogy -behozza a maga szaktudását, képességét, iíinden esetben az az eredmény, hogjr a szövetkezet tönkremegy a .culák működése miatt. A szövetkezés előn-yeit sokkal inkább felismerte a kulák, mint a szegény dolgozó parasztság. Ha nem -sikerül bejutnia, bejuttatja a középparasztot maga helyett. A középparasztság párton kivüli és legtöbb esetben reakciós erőket képvisel. Ezek az elemek he". :ttesitik a kulákot. meg kell változtatni az eddig bevett* szokásokat. ^atálin elvtárs szerint ilyen hibák a Szovjetunióban is történtek. Szerinte :| "ezen nincs is semmi csodálni való, hiszen tényleg száz és száz -éven Ke^eTztül éltek az emberek régi módra, mentek a régi utón, hajtották meg derekukat a kulák és a földesúr előtt,az uzsorások és spekulánsok előtt. I\ T em mondhatjuk ugyan, hogy ezt a régi kapitalista utat a parasztok helyeselték, de ez az ut,a régi ut volt a megszokott, a járt ut, a valóságban mindeddig még senki sem bizonymtta be, hogy lehet valahogy jobban is élni, annál is inkább, mert az összes burzsoá országokban az emberek még mindég a régi módon élnek. S egyszer csak ebbe a régi mocskos életbe berontanak a bolsevikek, berontanak mint a vihar és azt mondják : Itt az ideje szakitanod a régi úttal, itt az ideje uj életet kezdeni, kolhozéletet, nem olyat, amilyen a burzsoá országokban élnek az á emberek, hanem újmódi életet. Dehát mi fán terem ez az uimódi élet, ki tudná ezt megmondani,- nem a-z sül-e ki majd belőle, hogy rosszabb lesz a réginél? Annyi mindenesetre bizonyos,hogy az uj ut nem járt, nem megszokott ut, még nincs is egészen felderitve. Nem jobb-e megmaradni a régi ut mellett, nem jobb-e egyelőre várni? érdemes-e kockáztatni^ A többi országok is csinálnak szövetkezeteket, de becsapták a dolg*ö"Zo"kat. Ez' tehát nálunk még nehezebbé teszi a helyzetet. Ezekből a szövetkezetekből ki kell szoritani a kulákokat és nem szabad" ujabb hibát elkövetni. A termelési szerződés vonalán ií&gyari elvtárs elmondotta, hogy Bérceién ugy osztották ki a vetésterületeket,
