Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN

taksát fizetett ~ . 1766-ban a Canonica Visitatio 14 „görög" lakosról ír. 1769-ben és 1770-ben pásztói lakosok

258

: Theodor Tamás graecus 16 ft taksát Demeter István 15 ft taksát Kóta Demeter 3 ft taksát fizetett. 259 Rosnay Sámuel városleírása * szerint a vásártér nyugati oldalán voltak találhatók „domus, educillum et fornix graecorum domini Pauli Fráter" [Fráter Pál Úr görögjeinek házai, kocsmája és üzlete]. A század második felében tehát 3 család élt a mezővárosban, akik kereskedéssel foglalkoztak a Fráter család joghatósága alatt. Demeter Pál kereskedő 1783-ban az Almási család bérlője. Ugyanez évben Tódor Tamás és Demeter Pál kértek bizonyítványt arról, hogy ők 1775-ben esküt tettek Magyarország királyának és „az Fényes Portának az által ellene mondván, ide való híveknek lenni magokat megmutatták"

260

. 1784-ben Demeter Sándornak adósa a város, Demeter Pál pedig „itt való kereskedő Testiomonialist kért arrúl, hogy eo már 17. esztendőtől fogva a városunkban lakván adózó fizető", kérte tovább annak bizonyítását is, hogy nem török alattvaló, mivel a hűségesküt letette, amellett, hogy „köztünk laktában magát becsületessen viselte, senkinek tuttunkra kárt nem tett. Melyet az város pecsét alatt ki adott. "

261 A „görög" kereskedők jelentős szerepet nem vittek Pásztón, és a zsidók megjelenésével szerepük tulajdonképpen meg is szűnt. 257. HML IV. 7. b. 258. HML IV. 7. b. 259. VeML Z. ap. E 1738 260. NML V. 702. 1. 95. p. 261. NML V. 702. 1. 111. p.