Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN

mint kocsis (Kerkus), bognár (Axman, Zimer), szabó (Benedicti), gombkötő (Zinober), téglás (Kajr, Majgot, Cyrus), lakatos (Kolman), molnár (Rider, Strobar), sörfőző (Kuchr, Tajstli), kirurgus (Kleger). 1766-ban jött létre a Német sor, ami két német kézműves, egy kalapos és egy asztalos, letelepedése után alakult ki.

2 8 Mivel Pásztón szervezett telepítés nem folyt, a bevándorlók letelepedése véletlenszerűen mehetett végbe. Miután az apátság kapcsolata megszakadt Wellehraddal, majd a nagy mértékű német bevándorlás lezárult II. József korában, így utánpótlás híján a századfordulóra, együtt a többi nemzetiséggel, elmagyarosodtak. Rácok Borovszky

269 nyomán, aki Gyöngyös és Eger környékét említi a rácok letelepedési helyeként, a Pásztó történetével foglalkozó történetírók soha nem feledkeznek meg annak megemlítéséről, hogy a Rákóczi-szabadságharc után nagy számű rác telepedett volna meg a városban. E népesség körülhatárolása még nehezebb mint a szlovákoké, mert annyi támpont sincs további történetükhöz. Talán a családnevek alapján különíthetjük el a délszláv népcsoportot. Eszerint talán az Antalovics, Bogovics, Detkovics, Dobrity, Grassalkovics, Gyurkovics, Janics, Janicsics, Klopovics, Mucsity, Tokovics, Vipanics, Zugovics családnevek mögött tételezhetünk fel délszláv népességet. Szlovákok 270 y Jóllehet Bél Mátyás Pásztó magyar lakosai mellett éppen a szlovákokat nevezi meg, körülhatárolásukhoz nincsenek olyan konkrét megjegyzések, mint a többi nemzetiség esetében. Ennek a magyarázatát abban találhatjuk, hogy míg a többi 268. RAJECZKY, 1991. 45. p. 269. NAGYB., [1909.] 558. p. 270. BÉL, 1968. 102. p.