Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN

tői megjelenik Pásztón. Foglalkozásukat, mesterségüket illetően a következőket állapíthatjuk meg: halász (pontosabban az apátsági halastó kezelője), kovács, üvegkészítők, molnár, szolgálók, szakács, pintér, kocsis. Morva lehet az a három személy is, aki 1740-ben kísérte Wellehradra az apátság provizorát, Dalmata Ferencet: Kosztolnicsek Mátyás ispán, Sztasak Márton szakács és Smiták Vencel 265 kocsis . Hruzicska József kádármester 1755-ben jött Pásztora a wellehradi apát 266 utasítására az apátság szolgálatába . 1717-ben és vélhetőleg később is morva 267 kőművesek vettek részt az apátsági rezidencia építésén Lélekszámukat 100-150 főre becsülhetjük. A wellehradi apátsággal létrejött kapcsolat révén pásztóiak házassági kapcsolata is előfordult Morvaországból származóval (1749. január 28. Kada Mihály pásztói lakos és Grill Teréz „ex Moravia" kötött házasságot), ami arra utal, hogy a 18. században Pásztó és Wellehrad (és nyilvánvalóan környéke) között gazdasági, kulturális és családi szálak szövődtek. Németek A morvák mellett az ország határain túlról érkezett másik nagyobb népcsoport a németeké. A németek esetében a származási helyként, ha szerepel, a Német Birodalmat nevezik meg az anyakönyvek, de kerülhettek be Morvaországból is. Mint feljebb láttuk, a családnevek aránya alapján azt mondhatjuk, hogy sok német név jelent meg Pásztón, azonban a népességen belüli arányukat 4 % körülire becsülhetjük. Két nagy csoport különíthető el a Pásztón élt németek között. A kisebb azoké, akik kvártélyos katonaként (Fikler, Hera, Horn, Lenon, Mack, Toner) kerültek ide, a nagyobb azoké, akik maguk akaratából választották Pásztót lakhelyüknek. Ez utóbbi csoport tagjai elsősorban valamilyen mesterséget űztek, úgy265. Uo. 94. p. 266. Uo. 107. p. 267. BADÁL, 1994. 34. p.