Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN

Az 1696-os összeírás is azt mutatja, hogy a zsellérség számbelileg a 17. század végén túlsúlyban volt a jobbágytelken ülőkkel szemben. A népesség számának növekedésével arányuk a század folyamán tovább növekedett. A jobbágy és zsellérgazdaságok egymásközti arányát az 1:3-hoz állapíthatjuk meg, bár a különféle összeírások adatai szinte mindegyike más-más képet tár elénk.

151 A kántortanítójavadalmazása körül 1787-ben kirobbant vita során is azt írták a pásztóiak, hogy a nép nagyobb része földnélküli zsellér és mesterember, búzát nem termel, hanem szakmánnyal, nyári idénymunkával keresi meg kevés betevő falat48. táblázat A jobbágyok és zsellérek száma Pásztón a 18. században ÉV JOBBÁGY ZSELLÉR 1696 29 35 1715 47 20 1720 94 6 1772 247* 1784 115 400 1793 83 241 jobbágyok és zsellérek együtt A jobbágy és zsellérgazdaságok egymáshoz való arányát Pásztón még jobban kiemeli 1787. évi országos népszámlálás adatainak összehasonlítása né153 hány hevesi és nógrádi mezőváros adatával. 151. BÉKEFI, 1898. I. 164. p.; SCHNEIDER, 1971., 1972.; ACSÁDY, 1898. 55-57. p.; DÁNYI-DÁVID, 1960. 68-69. p.; NML V. 702. 17. doboz A földesurak belső jobbágytelkeinek átlagos nagysága 1793-ban 611 • volt, a zselléreké 257 •. 152. SOÓS, 1955.46. p. 153. DÁNYI-DÁVID, 1960. 66-69., 94-99. p.