Badál Ede: A Pásztói ciszterci rezidencia - Tanulmányok Pásztó történetéből 4. (Pásztó, 1994)

X. fejezet Az újjászületett rezidencia

totta meg a szerzeteseket, hanem minden vagyonuktól, rendházaiktól és ingóságaiktól is.

177 A török megszállás, majd II. József feloszlató rendelete után most e harmadik szétszóratás ellenére azért egy ideig még maradtak Pásztón ciszterciek. Ketten közülük ugyanis kápláni beosztást nyerve, a plébániára költözhettek, Rajeczky perjel pedig idős szüleinek a rezidenciától mindössze néhány száz méterre álló kis házába. A ciszterci káplánokat nemsokára egyházmegyés papok váltották fel. Rajeczky Benjámin azonban még négy évtizedig ha nem is a rezidenciában, de ott élte Pásztón, mint éppen az ő halálakor 800 évessé vált pásztói ciszterci apátság utolsó hírmondója. A középkori pásztói apátság romjain a 18. században felépített rezidencia így ismét elárvult, ám túlélte a szerzetesek harmadszori kényszerű távozását is. Óvoda, napközi, állami birtokok központi igazgatósága, zeneiskola volt, miközben egyre inkább pusztult, mert elhanyagolták. Már az 1950-es évek végére csaknem teljesen lehullott róla a vakolat, a csatornázás megromlott, holott azt például Hagyó-Kovács Gyula előszállási jószágkormányzó teljesen újonnan megcsináltatta, mikor még a bérlet idején az épületet eternittel födette át.

178 X. fejezet Az újjászületett rezidencia Szerencsére a rezidencia a különféle jellegű használatba vételek során sem ment tönkre teljesen, ám már nagyon rászorult a helyreállításra. [Lásd a 13-14. számú illusztrációt.] Az Országos Műemléki Felügyelőség 1965-ben azzal kezdett hozzá az épület helyreállításához, hogy kutatásokat és régészeti feltárásokat indított. Ezek célja a középkori pásztói apátság pontos helyének megállapítása, majd a tereprendezéssel kapcsolatosan a monostor teljes feltárása volt.

179 A munkálatok hosszú évekig elhúzódtak, de sikerrel jártak. Valamivel több mint 400 évvel azután, hogy először s valamivel kevesebb mint 200 évvel azután, hogy másodszor megszűnt Pásztón a ciszterci élet, bebizonyo177. A kormány és a katolikus püspöki kar 1950. augusztus 30-án kötött megállapodása értelmében a katolikus egyház 4 hittudományi főiskola és 8 középiskola fenntartására kapott j ogot, s a szerzetesrendek közül a bencés, a piarista, a ferences és egy női tanítórend működhetett tovább korlátozott létszámmal. Az Elnöki Tanács pedig 1950. évi 34. sz. törvényerejű rendeletével szeptember 7-án megszüntette az augusztus 30-i megállapodásban nem említett szerzetesrendeket. BENDA, IV., 1056-1057. p. - HAGYÓ-KOVÁCS, 7. p. 178. HAGYÓ-KOVÁCS, 8-9. p. 179. VALTER, 1982. 175. p.