Badál Ede: A Pásztói ciszterci rezidencia - Tanulmányok Pásztó történetéből 4. (Pásztó, 1994)

VII. fejezet A rezidencia bővítése 1756 és 1758 között

bővítési munkáit jelentik, hiszen Wiesner következő, 1760. január 23-án Pásztón kelt, az 1758. évi bevételeket és kiadásokat összesítő kimutatásában

118 már más munkákra vonatkozó kiadások is szerepelnek. Olyanok, mint a szobrásznak a templomban az új tabernákulum mellett végzett munkájáért 30 forint, ugyanezért az asztalosnak 10 forint, a kőműveseknek az új égetőház építéséért és több más épület helyreállításáért folyamatosan 94 forint 11 krajcár 2 dénár. Ám - nagyságrendjüket figyelembe véve - minden bizonnyal a rezidencia bővítési munkálataira (vagy azokra is) vonatkoznak a következő tételek: a téglavetőnek 72 ezer tégla égetéséért (á - ti. ezrenként - 3 Ft) 21 forint, különböző helyekről, de folyamatosan darabonkét 12 márjásért vásárolt 45600 zsindelyért 155 forint, ebben az évben darabonként 11 márjásért vett 20500 zsindelyért 63 forint 53 krajcár 2 dénár, ebben az évben darabonként 6 krajcárért vásárolt 36 gerendáért 3 forint 36 krajcár, valamint két kisebb tétel: Stigler János üvegesnek ablakok javításáért 2 forint 37 krajcár 2 dénár és a fazekasnak a cseléd szobájában új kemence építéséért 5 forint 37 krajcár 2 dénár. Kimondottan az új rezidencia ("nova Residentia")

119 szobái, ajtói, ablakai és más szükségletei számára 1761-ben 204 hosszú és 249 rendes méretű gerendát, 1762-ben

120 pedig az asztalok, szekrények, az ablakszárnyak és tartozékaik, továbbá a könyvtár részére 78 hosszú, 321 rendes méretű gerendát és 16 hasított lécet használta fel. Ha a rezidencia bővítési munkálatairól - az építkezés menetéről és költségeiről - nincs is teljes képünk, arról bizonyosat mondhatunk, hogy milyennek készült el a bővített rezidencia. Bár tervrajz erről sem maradt ránk, de megmaradt maga az épület lényegében abban a formában, amilyenné az 1750-es évek végén kibővítették.

121 Az 1717-es téglány alakú, kelet-nyugati hossztengelyű, 11 méter széles épületet tehát keleti irányban hosszabbították meg 45 méter hosszúvá. Ebből a hosszból nagyjából a nyugat felé eső kétharmad rész képezte az 1717-es épületet, azaz gyakorlatilag a régi épületet akkori mintegy fele hosszúságával toldották meg keleti irányban mindkét szinten. A fagerendás tetőszerkezetű kontyolt nyeregtetőt zsindellyel fedték, s az addigi három helyett öt kéményt vezettek ki rajta. Ezáltal biztosították az egész épület fűthetőségét. A felmenő falakat vegyes szerkezettel kőből és téglából rakták. A hosszabbítás által meglehetősen elnyújtott alaprajzúvá vált épület főhomlokzata eszek felé, a pásztói plébániatemplom körüli térségre nézett. Itt kapott helyet a földszint középső tengelyében a rezidencia főbejárata, a kétszárnyú ajtóval ellátott kosáríves kapunyílásban. A bejárattól jobbra és balra egyaránt hat-hat ablakot építettek, ám ezekből a kapualjtól nyugatra eső első kettő - belül ott lévén a lép118. Zirci lt., Arch, vetus, E 1330. 119. Zirci lt., Arch, vetus, E 1421. Rationes Burgrabiatus penes Abbatiam B. V. Mariae de Pásztó a die la Januarij usque ultimam Decemberis Anni 1761. 120. Zirci lt., Arch, vetus, E 1449. 121. Vö.: GENTHON, 330. p. - VÁTI, 1966, 1984.