Badál Ede: A Pásztói ciszterci rezidencia - Tanulmányok Pásztó történetéből 4. (Pásztó, 1994)

VII. fejezet A rezidencia bővítése 1756 és 1758 között

Már az 1750-es években is mindjárt több új rendtag neve tűnik fel a pásztói iratokban azoké mellett, akik már korábban és részben még mindig ott éltek (akikről a fentiekben már szóltunk), mint Wiesner Abund (előljáró 1750-1762), Dworzák Engelbert (jószágkormányzó 1750-1752), Trtina Lipót, Hantzmann Imre (magtáros 1751-1759), Plumovszky Alán, Krzepelka Kristóf (jószágkormányzó 1753-1755), Bartis Mátyás, Friml Marián (jószágkormányzó 1755-1757), Vogt Alberik, Hennann Hermann.

107 Még akkor is, ha tudjuk, hogy a század derekán a pilisi-pásztói apátsághoz tizenegy rendtag tartozott, bár ezek nem mind egyidőben éltek Pásztón - 1755ben például Wiesner Abund elöljáró mellett csak Plumovszky és Friml laktak a pásztói rezidenciában, Benkovics Mátraverebélyen és négyen Csákányban illetve Szántón

108 - megérthetjük, hogy állandóan szemük előtt lebegett az ősi apátság mielőbbi teljes feltámasztása. Hiszen valódi templomuk mindezideig nem volt, s a rezidencia öt lakószobája mellett a szerzetesélet gyakorlására szükséges helyiségekkel sem rendelkeztek. A közös zsolozsmát is csak nyáron mondták a templomban, télen az ebédlőben vagy más alkalmas helyiségben. Ebéd és vacsora után egy-egy óra hosszat - társalgó sem lévén - szintén az ebédlőben beszélgettek.

109 Mindezeken felül arra is jogosan gondolhattak, hogy vendégszobáról is kellene gondoskodni. Nem vette el hitüket a további fejlődésben az sem, hogy még a meglevő épületek egy része is düledezett, javításra szorult. Emellett az olykor hosszú évtizedekig húzódó birtokpörök, a nehéz gazdasági helyzet és a sok gond közepette pénzük a kölcsönök kamatainak fizetésére sem igen futotta, nemhogy a tőke törlesztésére. Hiszen csak a háztartás, a rendtagok ellátása és egyéb fenntartási költségek évente 2000 forintot emésztettek föl.

110 Ám ennek ellenére a rossz karban levő serházat, kocsmákat Wellehrád támogatásával kijavították, új majorsági és gazdasági épületeket - malmok, kovácsműhelyek, pálinkaház, mészárszék, juhakol -, cselédházakat emeltek, sőt az anyamonostor további segítségében rendületlenül bizakodva, a perjel vezetése alatt álló valódi konvent létrehozásáról álmodtak. Ennek egyik alapvető feltétele, gyakorlatilag megvalósítható és meg is valósított kezdeti lépése a négy évtizede elkészült rezidencia kibővítése volt 1756 és 1758 között. 107. Schematismus, 180-182. p. Vö.: BÉKEFI, 1902/11. 562-564. p. 108. Zirci lt., Arch, vêtus, E 1194., illetve Act. Abb. Paszth. Fasc. 6., No. 8. - Uo: E 1205., illetve Act. Abb. Paszth. Fasc. 31., No. 14. 109. BÉKEFI, 1902/n. 342-343. p. 110. "Pro Consumptione domestica, Conservatione Hospitalitatis à Sacra Regula commendatae. Item Sartorum tectorum, et intertentione servitorum, ac pro litibus singulis annis expenduntur 2000 fl. Rh. " Zirci lt., Arch, vêtus, E 966., illetve Act. Abb. PaszÜi. Fasc. 29. No. 21. Declaratio Status Abbatiarum Pasztoviensis et Pilisiensis. Anno 1749. Ugyanez a kimutatás az építkezésekre 7200 rénes forint kiadást jelöl meg. - Vö.: BÉKEFI, 1902/n. 34-39., 105-106. p.