Szomszéd András: Pásztó utcanevei 1991-ig - Tanulmányok Pásztó történetéből 3. (Pásztó, 1992)

Pásztó utcaneveiről általában

Itt és ebben az időben, amikor az összeírás készülhetett - mivel a királyi csapatok a palánk-várral bíró várost a töröktől megmenteni nem tudják - felégetik. Ez a sajnálatos tény a 17. század végétől többször megismétlődik, a város sokszor szenvedi el a dúló hadak gyújtogatásait. Néptelenné azonban sohasem válik.

10 A törökkorból több utcanevet nem ismertünk, de az évszázad végéről egy naiv térképet ismerünk. A térképet Maietinszky Wencel wellohrádi apát, vagy közvetlen környezetének valamelyik tagja készítette. A térkép és a hozzácsatolt leírás szerint is a város területe erősen összezsugorodott. A leírás szövegében az alábbiakat olvashatjuk:

11 "Ahol az előtt a város polgárainak házai díszelegtek, ott ... [most] állatok legelésztek, kertek alakultak, vagy pedig a földműves ekéje hasította a földet... A városon kívül van a Szent Lélek temploma. Valamikor a Város egészen eddig nyúlt el... A lakások inkább istállóhoz hasonlítanak. Ennek oka az, hogy részint törökök, részint német katonák, a várost többször felperzselték. " így nem csoda, hogy a lakók egyrésze "Pásztói odahagyta és a Zagyván túlra telepedett." Ez utóbbi telt újra csak a század forduló tájékán történik meg. Magáról a térképen jelölt utcahálózatról az alábbiakat állapíthatjuk meg: A mezőváros főutcája a "A via regia versus Tibiscum" - a Tisza felé vezető királyi út. Ebbe csatlakozik bea Templomsor utcán át az Ecseg nevű utca, amely Mátraszőlős felől a város északi részén egy névvel nem jelölt másik útba vezet, mely a Szent Lőrinc templom és a monostor között megy át a Malom-csatornán, ezután egy ideig majdnem párhuzamosan halad a Tisza felé vezető királyi úttal, majd a város déli részén csatlakozik a már említett főutcába. A két utat a mezőváros északi részén egy körülbelül észak-déli tájolású kis utca köti össze. Az ugyancsak említett leírás még szól a "kövezett pic"-rő\, és a "házak alatt lévő pincékről, melyek mélyek, számosak és szárazak. " Az eddigiekből kitűnik, hogy a mezőváros központi magja még romjaiban is egy hajdan virágzó, tehetős, többek között szőlőt is művelő, műveltető polgárok által létrehozott település múltbeli képét őrizte meg városszerkezetében és utcahálózatában és nagy valószínűség szerint utcáinak elnevezésében is. Ez utóbbi megállapítást alátámasztják, a tűzvészek alkalmával kárt szenvedett és feljegyzett utcanevek is. Példának idézünk egy párat: 1794. augusztus 4-én "Szerencsétlen Tűz támadott Ns. [nagyságos] Csányi Borbála özveg /!/ Aszón Házánál dél = után hatod fél óratájban nem=tudatik mi okból; melly miatt az ALL = vég: Piatsz, Tóth, Tsapó = utca, Németh = utca, Tzigány = utca, és Mélly = Utcának eg /!/ része meg=égett, majd 200 Házakot számlálván ..." Még ugyanezen évben szeptember 18-án a "Sz. Lélek =Utzájában október 19-én pedig ismét a "Tsapó Utzában támadott..." tűz.

12 Ugyancsak a mezőváros egy részének helyneveire, utcaneveire utal a II. József idején Pásztóról kiűzött ciszterek "jussukon lévő jószágainak" a leírása. Idézzük: "... a várososon is a Tót-utzán s a templom hídján le a Mély-utcán, innen a Vácra vezető úton a legnagyobb ország útjára kijővén, azon nagy úton belül, amit egész Filimesig békességgel bírtak, - majd még hozzá teszi - és felette nagy templomjuk és monostorjuk Béla király által építve volt itt. "

13 A fent említett utcanevek utalnak a település növekedésére. Az előbbiekhez képest öt új utcanév van: Tzigány utca, Mély utca, Csapó utca, Szentlélek utca, Német