Szomszéd András: Pásztó utcanevei 1991-ig - Tanulmányok Pásztó történetéből 3. (Pásztó, 1992)

Pásztó utcaneveiről általában

Pásztó utcaneveiről általában A tanulmány csupán a régi értelemben vett Pásztó utcaneveivel foglalkozik. A mai közigazgatási határok között lévő Hasznos, Hasznos-Mátrakeresztes és Mátraszőlős településrészek utcaneveit itt és most nem vizsgáljuk.

4 Pásztó város a Nyugati-Mátra lábánál, a Zagyva-folyó és a Kövecses-patak által határolt dombháton települt. A település átlagos tengerszint feletti magassága 171 m. A törmelékkúp alkotta domhát 10-30 m magasan emelkedik ki a környezetből, s nyugatról a Zagyva-folyó árteres része, keletről pedig a Mátra hegykoszorúi határolják. Északról és délről a Zagyva-folyó völgye nyitott.

5 A település őskori, középkori magja valószínű a Kövecses-patak és a Zagyva-folyó által bezárt szögben épült ki. Már a középkortól a terület legmagasabb pontját foglalta el a templom és az apátság, s tőle keletebbre egy törttengelyű fő út mellett, majd az abból kiinduló mellék és összekötő utak mentén terebélyesedett ki Pásztó lakott hely. A település valójában halmaztelepülés, melynek jellemzője, hogy a központ sűrűn beépített, a házak az utcafrontra keskenyebbik oldalukkal épülnek, a telkek szalagszerűek, s így a házak egyrésze csak az udvar felé terjeszkedve épülhet, s ezek a házak idővel kis sikátorokat képeznek.

6 Pásztó úthálózatának kialakulásáról, illetve az utak egy részének neveiről első adatunk 1444-ből

7 van. Az erről szóló forrás "Hatvan-uíczát" és "Magyar-utczát" említ. A felsorolás nem teljes, gondoljunk csak a Magyar utca elnevezésre, amely megkülönböztető jelentést hordoz, s azért kaphatta ezt a nevet, mert kellett lenni egy más náció által lakott utcának is. Ez annál is inlcább elképzelhető, mert Pásztó 1407. április 26-a óta - oppidum - mezőváros, egy kisebb központ gazdasági és szellemi központja. A következő, minden bizonnyal nem teljes utcanév felsorolás 1550 körül

8 keletkezett. Az utcák neveit egy török adószedő örökítette meg, aki az utca kifejezés helyett a török "mahalle" szót használja, ami az utca mellett annak környékét és az odatartozó mellékutcákat is jelenti. így a felsorolásból a központi részeken egy-két utcácska, sikátor - melynek külön neve lehetett -, kimaradhatott. A megörökített utcák száma kilenc. (Gyöngyösnek hét, Hatvannak csak kettő, Jászberénynek pedig nyolc "tnahallé"-]éX nevezik meg.)

9 A Pásztón összeírt adóköteles házak száma: 200, így egy összeírt utcára valamivel több mint 22 ház jut átlagban. A név szerint említett utcák között ott találjuk a már száz évvel korábban is feljegyzett "Halvan és Magyar utcákat". Legnépesebb a Piacs /!/ utca, hasonlóan népesek a Pászti Ferenc c&Apátúr utcák, kevésbé népesek a Szent Anna, Szent Lőrinc és Detre nevű utcák, számszerűleg legkevesebben a Szőlő utcát lakják. Az utcák elnevezése három esetben egyházi környezetre utal: Apátúr, Szent Anna, Szent Lőrinc. Két utcát valószínű Pásztón élő személyről neveztek el: Detre - apát volt; Pászti Ferenc - a helység földesura. Ugyancsak két utca-elnevezés tágabb értelemben foglalkozással, tevékenységgel kapcsolatos: Piacs, Szőlő utca. Egy utca elnevezés földrajzi irányt jelöl: Hatvan utca, egy másik pedig népnévre, etnikumra utal: Magyar utca.