Rajeczky Benjámin: A pásztói apátság az újkorban 1526-1950 - Tanulmányok Pásztó történetéből 2. (Pásztó, 1991)

III. fejezet A ciszterciek egri gimnáziuma. 1776 - 1948

zenés ünnepélyei is a városi zeneélet kiemelkedő eseményei voltak. Zsasskovszky ciszterci utódai: Saád Henrik és Küzdi Aurél a város közönségének zenei nevelésében jeleskedtek népművelő előadások rendezésével. Küzdi Méhul népszerű József c. operáját is előadta a tanulókkal. A többszólamú karének százados szokásává vált az iskolának; az 1900-as évek nagy hatású zenés színdarabjaival a világi Kalovits Alajos zenetanár szerzett érdemeket. így a ciszterci gimnázium zeneélete a régi jezsuita iskola muzsikus hagyományainak méltó folytatójává fejlődött. Az egyesült apátságok 5 gimnáziumának és 15 plébániatemplomának fenntartását a rend csak igen intenzív gazdálkodás útján valósíthatta meg. A 19. század közepétől mind nagyobb gonddal fejlesztette dunántúli birtokainak korszerű kezelését. Képzett szerzetes-gazdászainak minden erejét ez a kereken 30000 holdas előszállási központi erőforrás vette igénybe. A perifériára került kisebb birtokok saját gondozása a gimnáziumok növekvő személyi igényeinek kielégítése után (ehhez még a budapesti tanárképző intézet ellátása is járult) már nem futotta a szerzetesek köréből. így került a pásztói gazdaság is bérlők gondozásába. 1845-től az Előszálláshoz tartozó Nagyvenyimről a Kolossváry család költözött a pásztói rezidenciába bérlőként (egyik tagja a rendbe lépett, és Kolossváry Kálmán néven Egerben is tanárkodott). Az erdőgazdaságok viszont, így a 400-400 holdnyi cserháti (Nádasd mellett) és mátrai (Mátrakeresztes mellett) erdők központi kezelésben maradtak. A pásztói birtokból a rezidencia és a vasút közti 7 holdas rétet adta el az apátság házhelyek céljára. 1945-ben a nagybirtokok államosításával (március 17.) a gimnáziumokról nem lehetett többé hagyományos módon gondoskodni. Egyelőre a kormányzat jelképesen utalt valamilyen kiútra azzal, hogy az Országos Földbirtokrendező Tanács útján apátságonként 100 hold földet mentesített az államosítás alól, a helyi földigénylő bizottságok igényeinek tekintetbevételével. Mivel a mentesítést csak ezekkel érintkezésben lehetett megvalósítani, a pásztói apátság részéről rendi képviseletnek kellett róla tárgyalnia. Endrédy Vendel zirci apát úgy látta, hogy a pásztói jövedelmi alapot biztosítva ajánlatos helyi terveket helyezni kilátásba, hogy a lakosság közvéleménye a ciszterciek pásztói megjelenését érdemlegesnek tekintse. Gondolata Czapik Gyula egri érsekével találkozott, aki viszont a pásztói plébánia földjeinek hiányában aggasztónak látva annak jövőjét, szívesen átengedte volna azt a cisztercieknek. Endrédy apát ezzel kalkulálva egy esetleges pásztói gimnázium felállítására is gondolt. Nyilván nem ötlött fel előtte a 250 évvel ezelőtti történelmi szituációk analógiája: egy üres apátság, idegen lakosság, bizonytalan jövő mellett még ellenséges birtokosok, sőt püspök nézett farkasszemet egy próbálkozó idegen szerzettel. Most ugyancsak üres apátság és ismeretlen lakosok, természetszerűen ellenséges földigénylő bizottság, de legalább biztató érsek és egy ismert gimnázium jó hírének tudata volt a kísérlet kerete, a bizonytalan kilátások ellenére mégsem egészen negatív légkörrel. Endrédy apát természetesen nem sejthette, hogy az új államrend elgondolásában a szerzetesrendeknek és iskoláiknak nem a régi szerepet szánták. A budapesti gimnáziumban tanító Rajeczky Benjámint, akinek szülei Pásztón laktak, megbízta, hogy hivatalos perjeli minőségben igyekezzék a rezidenciát és a mentesített területet az apátság számára biztosítani. A föld iránti igény Pásztón az aránylag nagy számú lakosság részéről olyan nagy volt, hogy az új perjel örülhetett, hogy a rendházat és az alatta elterülő 4 holdnyi kertet és gyömölcsöst biztosíthatta az apátságnak. Szán-