Rajeczky Benjámin: A pásztói apátság az újkorban 1526-1950 - Tanulmányok Pásztó történetéből 2. (Pásztó, 1991)
III. fejezet A ciszterciek egri gimnáziuma. 1776 - 1948
tóföldet csak a lakott helyektől távol, a Nádasd melletti Cseren talált, ott is csak egy 20 holdnyi darabnak nem volt igénylője. Elhanyagolt voltára és az 1946-47. évi aszályos időjárására való tekintettel egy nagyobb földdarab csak a terheket növelte volna. A pásztói berendezkedés (a legszükségesebb háztartási és ház körüli gazdasági szükségletek biztosítása) a mátrai erdőben még egy évre engedélyezett fakitermelésből és az előszállási gazdaságnak ugyancsak utolsó évre felhasználható maradékaiból oldódott meg. A Kövicscsből levezetett malompatak összegyűjtött vizével a kertben öntözéses művelést lehetett indítani. (A hivatalosan előírt len- és dohánytermesztés ami egyáltalán nem erre a vidékre illett - persze csak a kezdeti nehézségek növelésére szolgált.) A három rendtagból álló kis telep igyekezett különben is hasznossá tenni magát. A helyi és a tari plébánián kisegítést vállaltak, és a polgári iskola gimnáziumba igyekvő tanulóit latin nyelvvizsgára késztették elő. A perjel amúgy is Budapesten az egyetemen, a Néprajzi Múzeumban és a Székesfővárosi Zeneiskolán, valamint a rendi tanárképző főiskolán volt hetenként 3-4 napon elfoglalva. Az együttes okleveles gazdász tagja a földigénylő bizottság figyelmébe ajánlotta a WTder-féle Mária-tanyai birtokot, melyből egy gazdasági iskolával egyesített tangazdaságot lehetett volna kialakítani; a maga részéről segítségét is felajánlotta a szervezéshez. Gondolható, hogy a bizottság összetétele nem éppen az ilyen tervek megvalósítására volt alkalmas. Endrédy apátnak is tapasztalnia kellett, hogy az új magyar művelődési politika egy egységes iskolarendszer megvalósítására törekszik, és 150 év után újra visszatér II. József irányvonalára. 1948. június 16-án az országgyűlés elfogadta az egyházi iskolák államosításáról szóló törvénycikket, ezzel a ciszterci rend gimnáziumai is állami tulajdonba mentek át. Előrelátható volt, hogy mint a 18. században, a rendelkezés folytatásaként a szerzetesrendek megszüntetése fog következni. Az államosított iskolákban a ciszterciek nem vállalták a tanítást, de rendházaikban maradtak. 1950. június 18-án hajnalban a pásztói rezidenciába deportáltak a ciszterciek budapesti tanárképző intézetének tagjaiból néhányat az ott lakó Hagyó-Kovács Gyula előszállási jószágkormányzóval együtt. (A következő év június 17-én jelent meg a belügyminisztérium közleménye "a volt kizsákmányolók" Budapestről való kitelepítéséről.) 159 így néhány hónapra a ház (először és utoljára) megtelt szerzetes lakókkal, a kert és a mező is rendi munkásokkal. Augusztus 30-án, mikor a püspöki kar megállapodást kötött a kormánnyal 4 hittudományi főiskola és 8 középiskola fenntartására, Endrédynek módjában lett volna két gimnáziumot a cisztercieknek biztosítani. De amikor választania kellett: 250 szerzetese közül melyik legyen az a 200, akiket szélnek ereszt, és melyik az az 50, akiket a két iskolának megtart, inkább nem vállalta a felelősséget a döntésért. így a fiúiskolákat a bencés, piarista és ferences szerzetesekre bízták. Az Elnöki Tanács rendelete szeptember 7-ével megszüntette a megállapodásban nem említett szerzetesrendeket, köztük a cisztercieket is. 160 Kereken egy 159. BENDA Kálmán, főszerk.: Magyarország történeti kronológiája. IV. k. Budapest, 1982.1060. p. 160. Uo. 1057. p.
