Rajeczky Benjámin: A pásztói apátság az újkorban 1526-1950 - Tanulmányok Pásztó történetéből 2. (Pásztó, 1991)
III. fejezet A ciszterciek egri gimnáziuma. 1776 - 1948
Ezek ellenére a régi buzgalommal igyekeztek a jozefinus korszak károsodásait pótolni. Mikor 1791-ben a magyar nyelv tanítását fakultatív formában megengedték, ők azt rendes tárgyként, főidőben tanították, hogy ne éppen a szegény szülők gyermekei maradjanak ki belőle. 150 A templom fenntartását átvevő vallásalapnak a szekularizáció után első dolga volt az ellátást biztosító gyógyszertárat, Telekesy alapítványát eladni, és annak jövedelme helyett 180 Ft-tal elégítette ki a fokozatosan szegényedő templomot. A tanulók számára játszótérül használt majorkertet bezáratta és bérbe adta. Az épületeket egyáltalán nem gondozta, és engedte, hogy a természetrajzi gyűjteményt a tanárok saját pénzükön szereljék fel a legszükségesebbekkel. Az üres rendházban pedig bérért sem volt hajlandó egy-két szobát átengedni. 151 1793-ban a panaszokra odalátogató főigazgató-helyettes hiába ígért segítséget. Végül is Schumann, belefáradva a hiábavaló küzdelembe, ismételt kéréseire 125 Ft "remunerációval" felmentést kaphatott. 1796-ban a heiligenkreuzi ciszterci apátságban keresett nyugalmas légkört, ahol megerősödve, egy évi teológiai tanárság után elvállalhatta a szombathelyi líceum és gimnázium igazgatását. Egri helyére rendtársa, Pászty Rajmund nyert kinevezést, akinek hajlandóságáért a gimnázium berendezésének és a templom épületének kijavítását (ezeket már Schumannak megígérték) kilátásba helyezték. Ehelyett a francia háború költségeinek fedezésére a templom arany-ezüst kelyheit, monstranciáját, hat darab (126 font súlyú) művészi ezüst gyertyatartóját Budára vitették és beolvasztották. Pásztynak mégis sikerült az új főigazgató, Sahihausen Móric báró segítségével a templom gondozását elvállalni, amiért a bérházul használt kolostorban két szobát bocsátottak rendelkezésére. Az ígért, de meg nem adott restauráció helyett 1800. augusztus 23-án a gyújtogatásból keletkezett tűzvész, mely az egész várost megemésztete, a ciszterciek épületeit is elpusztította. 152 Pásztón, mint láttuk, Mária Terézia 1771-72-es úrbérrendezése idején sem az apátság, sem a birtokosok nem rendelkeztek kellő bizonyítékokkal a birtokhatárokat illetően. A rendezés sem tudott végleges állapotokat teremteni, ezért 1793-ban a földesurak arányosítani (proporcionális) szerződésben egyeztek meg egymással. Az apátsági birtokot a vallásalap képviselte, mivel II. József eltörlő rendelete még mindig érvényben volt. így abba is belement, hogy az apátság a birtokok 2/8 részét kapja 21 féltelkes jobbággyal és 60 zsellér háztartással, ami az 1787-es állapothoz képest veszteséget jelentett ugyan, de a jövőre vonatkozólag mégis egy pörösködésektől mentes állapotot biztosított. A rezidencia jó karban maradt, új tetőt kapott, és a javításokat elvégezték rajta. A kápolna már csak raktárnak szolgált. 153 A mind nehezebben viselhető, bizonytalan állapotban az első reményt keltő hírrel Okolicsányi István, az apátság régi ügyvédje jelentkezett. 1801 decemberében levélben újságolta Zűri apátnak, hogy I. Ferenc király az eltörölt szerzetesrendeket, köztük a pilis-pásztói apátságot is vissza szándékszik állítani. Sajnos, Zűri Fülöp már nem olvashatta a bíztató hírt: 1800 márciusában a morvaországyi Wiskovban meghalt. 150. KASSUBA, 46. p., KASSUBA-BÉKEFI, 122-123. p. 151. KASSUBA, 50. p., KASSUBA-BÉKEFI, 125. p. 152. KASSUBA, 51. p., KASSUBA-BÉKEFI, 125-126. p., BÉKEFI, II. 480. p. 153. BÉKEFI, II. 516-521. p. - SOÓS, 34. p.
